Színnel teli ételek és életek

A disznótorok és a farsangi időszak kellős közepén ezúttal egy olyan menüsort kínálunk, amely bár a megszokottól eltérő ételeket foglal magában, mégis kiválóan illeszkedik a mulatozós miliőbe: az ételek kellően színesek, tartalmasak. Próbálják ki, és meglátják: nem zöldségeket beszélünk…!

Ham(m) and eggs

Ham and eggs, vagyis sonka és tojás. Igény szerint a sonka helyett használhatunk szalonnát is, ez esetben bacon and eggs lesz az elkészült étel neve. A sonkás változathoz három szelet sonkára, két-három tojásra, olajra, sóra és borsra van szükségünk.

Egy serpenyőbe öntsünk egy kevés olajat, majd amikor felmelegedett, tegyük bele a sonkaszeleteket, s két-három perc alatt pirítsuk meg azokat! Figyeljünk, nehogy odaégjenek! A tojást ezt követően üssük a sonkára úgy, hogy a sárgája egyben maradjon! Ha a tojássárgája mégis meglógna, egy fakanállal tartsuk a helyén, így formázva az ételt! Amennyiben úgy tűnik, hogy minden összetevő a helyén marad, az egészet ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd fedjük le! Ezt addig süssük így, amíg a fehérje rá nem „mászik” kicsit a sárgájára – ennek köszönhetően a sárgája fent lágyabb marad! A tükörtojás sütési ideje annak függvénye, ki mennyire szereti folyósan a tojássárgáját. Ettől a napindító ételtől rózsaszínben úszik majd az egész világ.

Nem hajt a…

„Majd ha piros hó esik!” – vélekednek többen a tatár bifsztekről, amikor megtudják, bizony nyers húst kellene elfogyasztaniuk. Pedig a jól elkészített előétel igazán ízletes finomság. Azt már most leszögezzük: ezt az ételt is sokféleképpen el lehet készíteni, van, aki szardellát, kapribogyót vagy Worcester- szószt is tesz bele. Mi – a hozzávalókat tekintve – ekképpen kóstoltuk: 300 gramm marhabélszín, egy darab tojássárgája, kis fej vöröshagyma (ennek is csak a fele), só, tört fekete bors, egy teáskanál fűszerpaprika, egy evőkanál mustár, egy evőkanál ketchup és 50 gramm vaj. A megvásárolt bélszínt legalább kétszer alaposan átdaráljuk, vagy egy éles késsel felaprózzuk (az ínmentesítés érdekében). Tálba öntjük, cipóvá formázzuk, a közepébe – a fánkhoz hasonlóan – mélyedést nyomunk, abba öntjük a tojássárgáját. Ezt eldolgozzuk, majd hozzáadjuk a vöröshagymát, sót, borsot, paprikát, mustárt és a ketchupot. A hozzávalókat alaposan keverjük össze, mindeközben pedig nyugodtan kóstolgassuk, hogy hiányzik-e még bármely összetevőből az ételbe! Ha elkészült, tegyük zárható edénybe és hagyjuk állni – legalább egy éjjelre ajánlott így hagyni, hogy kellően összeérjenek az ízek! A tálaláshoz pirítsunk kenyeret, arra kenjünk szoba-hőmérsékletű vajat, s erre rakjuk rá a tatár bifszteket! A színkavalkádhoz paradicsommal, lila hagymával, uborkával, kaliforniai paprikával és petrezselyemmel díszítsük a tányért! Aki egyértelműen kijelenti, hogy nem eszi meg a nyers húst, az párolva is elkészítheti ezt a fogást.

Rafkós-pankós

Ha unjuk már a hagyományos panírt vagy rántott húst, és lila dunsztunk sincs arról, mit készítsünk helyette: használjunk panko morzsát! A japán eredetű alapanyag nevének jelentése „kis kenyérke”, amely egyben beszédes név is. Otthon is elkészíthetjük, ehhez egy héj nélküli, szikkadt fehér kenyérre van csak szükségünk. A kenyeret vágjuk szeletekre, és – például aprítógép segítségével – aprítsuk durva darabokra! Ezt oszlassuk el egy gáztepsin, így tegyük a sütőbe, és 60 Celsius-fokon szárítsuk ki! Ha a kenyérdarabok elég szárazak lettek, hűtsük le őket, s hagyjuk tovább száradni – ezáltal egy könnyű, pehelyszerű állagot kapunk! Amennyiben a könnyebb megoldáshoz ragaszkodunk, vásároljunk a boltban egy csomag panko morzsát!

A felhasználandó csirkemellet sózzuk, borsozzuk, mártsuk bele a felvert tojásba, s ezt követően forgassuk meg a morzsában! Igény szerint lisztezni is lehet a húst – még a panko előtt –, ezzel elvileg egy masszívabb bundát kapunk. Kevés olajon aranybarnára sütjük a csirke mindkét oldalát; ha a húsba harapunk, ropogós végeredményt kell megtapasztalnunk.

Mellé köretként egyfajta piláf rizst készítünk. Ehhez hosszú szemű rizsre van szükségünk, melyet előbb kevés zsiradékon – például olívaolajon – üvegesítünk, majd másfél-kétszer akkora térfogatú meleg folyadékkal (ez lehet víz vagy húslevesalaplé) felöntünk. Jelen esetben egy bögre rizshez két bögre meleg vizet adtunk. Forrásig bizonyos időközönként megkeverjük, ízlés szerint sózzuk, s amikor felforraltuk, lefedjük, így főzzük tovább kis lángon. Ezzel a módszerrel a rizs hamar – mintegy tíz perc alatt – felszívja magát. Ha szükséges, a maradék folyadékot eltávolítjuk, a krémesebb állag érdekében pedig pár perc után vágott, szoba- hőmérsékletű vajat adunk a rizshez, ezzel lazítva azt. A körethez mexikói zöldségeket főzünk (egy lábosban vizet forralunk, ebbe öntjük bele a mixet, sózzuk és kóstolgatás mellett készítjük készre), a kettőt összekeverve tálaljuk az ételt. A megnyerő színkavalkádhoz minden itt áll, feketén-fehéren.