Kincs: puszták aranya – Országos jelentőségű kiállítás nyílik a Halász-kastélyban

Amint megtudtuk: több mint 200 éve, 1799-ben kerültek elő a bánáti Nagyszentmiklós határában azok az avarkori aranytárgyak, amelyek közül a fennmaradt 23 aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A leletegyüttes hiteles másolata a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van, amelyet október 13-ától a kápolnásnyéki Halász-kastélyban mutatnak be. A szombaton 11 órakor nyíló tárlat különlegessége, hogy itt láthatók először – a kiállítás tökéletes kiegészítéseként – László Gyula régész-történész professzor a honfoglalás korát bemutató lenyűgöző szépségű eredeti grafikái, valamint Arany János: Rege a csodaszarvasról című költeményéhez készített illusztrációi.

A kiállítást Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitja meg, köszöntőt mond L. Simon László országgyűlési képviselő.

A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan lelet koráról megtalálása óta folyik a vita. A kincs korának és hovatartozásának kérdése eddig három időpont és nép köré csoportosult: a kincs 8. századi és az avar művészet terméke, 9. századi és a dunai bolgárok készítménye vagy 10. századi és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotása.

A kincset először 1884-ben állították ki hazánkban, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. Az eredeti darabokat a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, de nem lebecsülendők a másolatok sem, hiszen a leletek hű utánzatait a 20. század elején készítették az Iparművészeti Múzeumban.

A Puszták aranya című tárlat kurátora Szilágyi Kata régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa, a kiállítás december végéig tekinthető meg a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.