Hirdetés

2021.08.23. 00:00

Munkaerő piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projekt megvalósítása a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezeténél

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül 27,98 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A „Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projekt megvalósítása a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezeténél’ című és GINOP-5.3.5-18-2019-00124 azonosító számú pályázati projekt célja a szociális partnerek társadalmi és munkaerőpiaci szerepvállalásának erősítése, képviseleti erejének növelése, kapacitásaik fejlesztése és olyan tevékenységek megvalósításának támogatása, melyek hatékonyan hozzájárulnak a munkavállalók és a munkáltatók, vállalkozások munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztéséhez, társadalmi felelősségvállalásuk erősítéséhez és szolgáltató szerepének növeléséhez. Projekt a minőségi munkahely tématerületére fókuszál.

Az elmúlt évtizedekben a foglalkoztatás hagyományos mérőszámai mellett, amelyek például a foglalkoztatottak számát, az foglalkoztatottak ágazati-, életkor-, nemi-, összetételét, vagy például kereseti viszonyait vizsgálták, fontos mutatóvá vált az úgynevezett minőségi munkahelyek számának, jellemzőinek vizsgálata. A „Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projekt megvalósítása a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezeténél” című projekt azt a feladatot vállalta, hogy megvizsgálja, mennyiben valósulnak meg a minőségi munkahelyek jellemzői a MÁV Zrt.-nél, vannak-e olyan kérdések, amelyekre a munkáltatónak és a munkavállalók képviselőinek fokozottabban kell figyelnie, amelyekkel foglalkozniuk kell a közeljövőben.

A kérdés megválaszolásához a pályázat megvalósítói három tanulmányt készítettek el, adatot gyűjtöttek a 200 fő részére kiküldött kérdőívekből, amiből 178-at ki is töltöttek a munkavállalók, azon túl, két fókuszcsoportos kutatást is végeztek 2021 március – áprilisában. Az alábbi cikkünkben az elkészült három tanulmány rövid tartalmi kivonatát vázoljuk fel.

A tanulmányok sorát nyitó Esettanulmány bemutatta a minőségi munkahelyek kritériumait, elemezte, hogyan értelmezik ezt a fogalmat munkáltatók és munkavállalók, nemzetközi és szakmai szervezetek, és megvizsgálta a mindazokat a tényezőket és adottságokat, amelyekkel a MÁV Zrt. dolgozói szembesülnek, munkavégzésük gazdasági és munkaügyi környezetét.

A második tanulmány kidolgozta azt a módszertant, a minőségi munkahelyek kérdésének elveit, valamint kidolgozta azokat a kérdőíves és a szabadon kifejtős íveket.

A harmadik tanulmány bemutatta a felmérés részletes eredményeit, értékelte azokat, valamint ajánlásokat dolgozott ki a szociális partnerek számára.

Esettanulmány

Az esettanulmány elemezte a minőségi munkahelyek kérdéskörének felmerülését és a nemzetközi szervezetek, valamint munkaadói és munkavállalói szervezetek általi értelmezésének különbözőségeit. Megállapította, hogy a minőségi munkahelyek megteremtése fontos szakpolitikai szempont lett az Európai Unóban, és egyre inkább gyökeret ver az európai – és a hazai – vállalatok gyakorlati tevékenységében is. Ezen belül a tanulmány külön figyelmet fordított a fogalom szakmai értelmezéseinek – a pszichológiai, a humán relations vagy a szakszervezeti nézőpont szerinti – bemutatására, és annak a felvázolására, hogy milyen különbözőségeket és hasonlóságokat rejtenek ezek a különböző nézőpontok és vizsgálati módszerek.

A dokumentum megállapította, hogy a felmérés egy kifejezetten jó munkaügyi kapcsolatokat működtető vállalatnál történik, ahol a kollektív szerződés, és más előírások betartásával, a munkavállalókat védő szabályozókkal és intézkedésekkel lehet számolni. Továbbá, hogy a MÁV Zrt. nagy hangsúlyt helyez az állandó képzések megszervezésére és lefolytatására. Célja, hogy a vasutas pálya iránt elhivatott munkatársait megtartsa, több elemből álló juttatási csomagokat és karriertanácsadást is kínál a dolgozóinak.

Ugyanígy, bemutatásra került, hogy milyen gazdag az a juttatási rendszer, amelyet a MÁV Zrt. a munkavállalóinak nyújt, és fő vonalakban bemutatta azokat a részletes szabályozásokat is, amelyek a munkavégzés gyakorlati elemeit körül veszik. A tanulmány nem hallgatta el azt sem, hogy a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. gondoskodó munkáltatóként, a társadalmi felelősségvállalás harcosaként tekint magára, és saját etikai és üzletfilozófiát alakított ki. Mint ilyen, a munkavédelem mellett jelentős hangsúlyt helyez a dolgozói egészségvédelmére, mind a megelőzés, mind az utókezelés, mind a foglalkoztatáshoz kötődő egészségügyi vizsgálatok terén.

A tanulmány felvetette azt is, hogy a több ellenőrzési és a munkaügyi kapcsolatokat szolgáló testület és lefektetett szabály nem mindig előzi meg, hogy konfliktusmentesek legyenek a munkaügyi kapcsolatok. A tanulmány egy példája szerint a konfliktusok nem mindig tudnak a vállalaton belül megoldódni, a részletes rendelkezések és jogszabályok nem zárja ki ezek a munkavállalók kárára történő értelmezését.

Az írás fő kérdésfeltevése volt, hogy a kérdőíves, illetve a fókuszcsoportos felmérés rámutathat, hogy melyek azok a témák, ahol – mind a munkáltatónak mind a szakszervezeteknek – további tennivalói vannak a minőségi munkahelyek megteremtése terén.

Módszertan

A módszertani alapvetés elemezte a minőségi munkahelyek kérdéskörének felmerülését és a nemzetközi szervezetek nézőpontjaiból is, valamint elemezte munkaadói és munkavállalói szervezetek értelmezésének különbözőségeit. Az elkészült anyag az Eurofound háromoldalú szervezet tapasztalatait és mérési módszerét hasznosította, és a szervezet által lefolytatott vizsgálatok mintájára alakította ki a saját módszertanát.

A fő vizsgálati tengelyek a következő témákat érintették: a foglalkoztatási jogviszony jellege; a munkaidő hossza és beosztása; a munkaszervezés; a tanulás és a képzés; a fizikai és a pszichoszociális kockázati tényezők; a biztonság és az egészségvédelem; a munka és a magánélet egyensúlya, a munkavállalói részvétel; a keresetek és a pénzügyi biztonság és a munka és az egészség kérdése.

A kérdőíves vizsgálat készítői meghatározták azokat a kérdéscsoportokat, illetve azt a válaszolói kört, amely valós eredményt ad a meghatározott kérdéskörökre vonatkozóan. A projekt feltevése az volt, hogy egy nem reprezentatív, ámde nagy számú válaszadó munkavállalót megszólító kérdőíves felmérés, illetve az ehhez tartozó fókuszcsoportos felmérés rámutathat, hogy melyek azok a témák, ahol – mind a munkáltatónak mind a szakszervezeteknek – további tennivalói vannak.

A kérdőív vállaltan sokat merített a példának tekintett Eurofound kérdőíveiből, azonban annak több mint száz kérdését a felére csökkentette. A példának tekintett módszertan a kérdőíves módszer mellett hangsúlyt helyezett a szóbeli, szabadon kifejtős szóbeli interjú módszerére, amely egy-egy témát, vagy nehezebben kifejthető, megérthető kérdést járt körül.

A projekt keretében a pályázat megvalósítói 200 online kérdőívet küldtek ki a PVDSZ tagsága részére, amelyet egy szakmai stáb értékelt. A kérdőív kitöltőinek egyenként 53 kérdésre kellett válaszolni. Az elkészült módszertani tanulmány kidolgozta ezen kérdőívek részletes kérdéssorait és értékeléseit. Az eredmények elemzésekor a tanulmány készítői számára 178 kitöltött kérdőív állt rendelkezésre, amely kérdőíveket – anonim módon – külön munkatárs vitt fel egy Excel táblázatba.

A kérdések nem csak azt tárták fel, hogy jelenleg hány órát dolgozik az interjúalany, hanem azt is, hogyan viszonyul a munkájához. Például: „Feltéve, hogy szabadon eldönthetné, hány órát dolgozzon, és számolva azzal is, hogy valamiből meg kell élnie: jelenleg egy héten hány órát szeretne dolgozni?”

A kérdések egy része közvetetten vagy közvetlenül azt tudakolta, hogy a munkabeosztásban, a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben leírt munkarendet sikerül-e betartani, például „előfordul-e, hogy hirtelen megkérik, hogy rövid időn belül menjen be a munkahelyére/munkát végezzen?”. Az elemzések kiindulópontja annak a feltételezése volt, hogy a munkavállalók számára az a fizetés, amely a munkájuk ellenértéke, elégséges a saját maguk és a családjuk eltartásához. Az a feltételezés, hogy a dolgozók úgy érzik, megbecsült munkavállalói a MÁV Zrt.-nek, a munkaszervezés pedig előre tervezhető, logikus. A munkavégzésükkel kapcsolatos problémáikat meghallgatják. A munkájuk a fizikai és a pszichoszociális veszélyei a Munkavédelmi törvény és a kollektív szerződés szerint minimálisak, egészségvédelmük megoldott, lehetőségük van a továbbtanulásra és a képzésekre, valamint a magánéletüket és a családi kötelezettségeiket össze tudják hangolni.

A vizsgálat során figyelembe kellett venni, hogy a vizsgálatoknak sajnálatosan a COVID-19 által meghatározott pandémia alatt kellett elkészülnie, azért – ez adta a vizsgálat további nehézségét – a fókuszcsoportos vizsgálat során nem készülhettek szóbeli interjúk. A szóbeli interjúkat egy szabadon kifejtendő kérdéscsoport helyettesítette. A szóbeli interjúk, az úgynevezett fókuszcsoportos vizsgálatok, vagy mélyinterjúk mind a munkavállalói oldalt (a PVDSZ elnöksége/ vezetősége) mind a munkáltatói oldalt (a MÁV Zrt. vezetői státuszban dolgozó alkalmazottai, rendszerint a társaság HR politikáját közvetlenül alakító vezetők) megszólították.

A fókuszcsoportos felmérés kérdőíve felkérte az interjúalanyokat, hogy 3 témakör szerint – ezeket relevancia-pontoknak neveztük – próbálják a meglátásaikat leírni, illetve a kérdőív – feloldásként, nem kötelező jelleggel – további kérdéseket is tartalmazott. A kérdések a következő kérdések köré szerveződtek: a vállalat helyzete a múltbeli működéssel összevetve; a munkaerő-piaci helyzet más vállalatokhoz viszonyítva, illetve maga az interjúalany egyéni fejlődési lehetőségei.

Ajánlások

A kérdőívek és a szóbeli interjúk kiértékelése után a kétféle eredményről egy összefoglaló született, amelyből levonhatóak voltak a felmérés következtetései és konklúziói. Azt követték az ajánlások, vagyis olyan gondolatok, hogy a szervezet fontos szereplői, szociális partnerei, milyen területekre kell, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak annak érdekében, hogy a munkahelyen a munkavállalói lét minősége javulhasson.

A dokumentum megállapította, hogy a MÁV Zrt. munkaügyi kapcsolatait az aláírt kollektív szerződés, valamint a kapcsolódó dokumentumok a kifejezetten kedvező jellemzőkkel rendelkező, minőségi munkahelyek közé sorolhatjuk. Azonban kérdőíves felmérés rámutatott, hogy bizonyos témákban mind a munkáltatónak, mind a szakszervezeteknek további tennivalói vannak.

A kérdésekre adott válaszok összesítéséből látható volt, hogy a vasútnál magas szinten szervezett a munkavégzés, az interperszonális kapcsolatók jók, akár a munkatársakkal, akár a vezetőséggel való viszonyokra kérdeztek rá a kérdezőbiztosok. A munkakörök és követelmények meghatározása igazodott a munkavállalók tudásához és képességeihez, rendszeresek voltak és jelenleg is azok a képzések és továbbképzések, és általában a munkavállalók külső képzéseken is részt vehetnek. Azonban a munkavállalók egy része a képzéseket inkább a munkavégzéshez tartozó kötelező feltételnek tartja, nem mindig érzi, hogy mindez a kiteljesedésüket, képességfejlesztésüket szolgálja. Ezért érdemes lenne a képzéseket személyre szabni, jobban definiálni a céljukat, vagyis közelebb hozni a munkavállalókhoz.

Az összefoglaló további megállapítása volt, hogy a vállalaton belüli karrier-utak lehetőségeit is érdemes lenne a munkavállalók számára jobban kiemelni, mert érezhető egy bizonytalanság abban a tekintetben, hogy milyen lehetőségek adottak a vállalaton belül.

A tanulmány rávilágított arra is, hogy a munkavégzés során gyakran előfordulnak az egyenlőtlen terhelések, rendkívüli vagy előre nem tervezhető munkavégzés, amelyek magas fokú rugalmasságot kívánnak a munkavállalóktól. A munkavállalók elfogadják, hogy mindez a vasútüzem természetéből következik, és azért is, mert nem tapasztalnak problémát a többleterőfeszítéseik kifizetése terén. Ugyanakkor a nem irodában dolgozóktól – az utazással és a sok hétvégi és éjszakai műszakkal együtt – mindez sok áldozatot követel, ami munkaszervezési problémákat jelez.

A munkaszervezési hiányosságokat vetett fel az a megállapítás is, hogy a válaszadó munkavállalók 41 százalékának nem várt időben, sürgősen, vagy a beosztása módosítása miatt kell munkába mennie. Ezen a problémán jobb munkaszervezéssel, a munkáltató és a munkavállalók képviselői párbeszédével lehet segíteni.

A dokumentum a megterhelő, hétvégi, és éjszakai hétvégi műszakokat is magába foglaló munkavégzés mellett kirívó problémaként azonosította a szinte kórosan elöregedett korfa kérdését (A megkérdezett munkavállalók harmada 5 éven belül nyugdíjba vonul.). Mindez már az elkövetkező néhány évben a munkaerő pótlását követeli meg, illetve azzal fenyeget, hogy a túlórák még a jelenlegi szintnél is jobban megnőnek.

Sajnálatos tényként került megállapításra, hogy bár a vasútnál a fizetések színvonala elfogadhatónak tűnik, sőt néha magasnak, a munkavállalók nagy részének szüksége volt és most is szüksége van a másodállásból befolyt jövedelemre is ahhoz, hogy megéljen. Tekintve, hogy a fáradtság és bizonyos egészségi problémák jelzik, ez nem egészséges helyzet, amelyet szintén érdemes javítani. A tanulmány készítői jelezték, hogy ez a probléma súlyosabb lehet, mint ahogy ez a szóbeli interjúkból előtűnik, ezért további vizsgálódást követel.

A fizetések az elmúlt években sokat emelkedtek, ezt a tényt a munkavállalók nagy része érzi is, de továbbra is léteznek regionális különbségek, illetve a bértábla alján alacsony fizetések. Ez azért is súlyos, mert a tanulmány megállapítása szerint minden ötödik megkérdezett munkavállaló tartalékok nélkül, máról-holnapra él.

A munkavállalók szinte teljes köre magáénak érzi a vasutat, ám jócskán vannak, akik nem érzik azt, hogy aktívan is részesei lehetnek a cég fejlődésének, beleszólhatnának a felmerülő kérdések megoldásába. Nem kielégítő színvonalú sem a munkavállalók, sem a szakszervezetek véleményének meghallgatása sem. A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy hiányzik a párbeszéd, és nagyon hiányzik a munkavállalók részére a pozitív visszacsatolás.

Az egészségügyi adatsorok elemzése után a tanulmány készítői szerint figyelmet érdemel, hogy „kielégítő egészségi állapot” választ a kitöltők több mint fele jelölte meg, 53 százalékuk. Tehát a többség egészségügyi állapota, nem jó, nem rossz, hanem kezelhető, „lehet vele élni”. A kérdés szintén további vizsgálódást tesz szükségessé, összevetve a foglalkozási megbetegedések problémájával, azonosítva azokat a munkavégzéssel kapcsolatos tényezőket, amelyek ezeket problémákat okozzák.

A tanulmány megállapításai között volt az a tény is, hogy az adminisztratív munkakörök térnyerésével kezelni kell a megkérdezettek 57 százaléka által panaszolt ülőmunka, fárasztó testhelyzet által előidézett problémákat, illetve a megelőzésre hangsúlyt kell helyezni.

Rendezvények és képzések megvalósítása

A projekt keretében az alábbi területeken/témákban valósultak meg rendezvények, képzések és munkaértekezletek, melyek a minőségi munkahelyek kialakítását támogatják. Amelyek hosszú távon csökkentik a fluktuációt, növeli a teljesítményt és hatékonyságot, valamint a munka minőségének fejlesztését és a munkavállalók jól létének növelését célozták elősegíteni.

  • Szemléletformálás a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztése érdekében.

  • Foglalkoztathatóság és versenyképesség javítása a szektorban.

  • Érdekképviseleti szervezetek szerepe a minőségi munkahelyek létrehozásában.

  • Érdekképviseleti szereplők jogi lehetőségei.

  • Munkaértekezlet szervezése, a munka/magánélet összehangolása, a munkahelyi környezet, ergonómiai fejlesztések, az új típusú foglalkoztatási formák és a társadalmi felelősségvállalás erősítése témákban.

  • Munkaértekezlet szervezése a civil szervezetek, érdekképviseleti szervezetek, munkavállalók és munkáltatók bevonásával. A munkaértekezlet témája: pályavasúti dolgozók minőségi munkahelyeinek kialakítása.
  • Munkaértekezlet szervezése, melynek témái az érdekképviselet helye a múltban és érdekképviselet szerepe a jövőben, új területek és lehetőségek az érdekképviseletben, az érdekképviseleti erő növelésének lehetőségei az ágazatban.
  • Hatékony érdekképviseleti technikák képzés (E-000638/2014/D163) 30 óra
  • A projekt további ajánlásairól a projekt záró szakaszában a projekt végrehajtói a további vitákat, megbeszéléseket, projekt-találkozókat szerveztek, ahol meghatározták azokat a fejlesztési irányokat, amelyeket hozzájárulnak, hogy tovább javulhasson a MÁV Zrt. telephelyein a munkahelyek minősége.

    A projektről bővebb információt a https://www.uniosprojektek.hu/pvdsz/ oldalon olvashatnak.

    További információ kérhető:

    Dr. Kispál Viktor, Elnök

    +36 30 385 5202

     

     

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában