Nem is ódivatú a klasszikus stílus

Míg korábban a régi vágásúak stílusaként tekintettek a klasszikus lakberendezésre, addig a mai világban már ez az irányzat a fiatalok körében is fellelhető, hiszen egy kicsit modernizálva a saját ízlésünkre formálhatjuk úgy, hogy az alapvető stílusjegyek továbbra is megmaradnak.

Az eredete a régi történelmi korokba nyúlik vissza. A középkorban az urak szobáit míves bútorok, ragyogó kelmék és kifinomult színek töltötték be. Ezt követően minden korban átalakultak az enteriőrök, így tükrözték az adott kor eszmeiségét a minták, a színek és a formák terén.

Aki ezzel a stílusirányzattal kacérkodik, annak elsődlegesen nagy térre van szüksége. Az átlagosnál nagyobb belmagasságú helyiségekben különösen jól mutat ez az irányzat, ettől függetlenül természetesen a standard belmagasságú épületek lakóinak sem kell lemondaniuk a klasszikus vonásokról. Sajátos jellemzője a szimmetria, mely különösen a berendezési tárgyak elhelyezésében figyelhető meg. Ez a kiszámítható arányosság egyensúlyt és harmóniát sugároz.

A bútorok alapvető ismérve a magas minőség és a tömör kivitel, ám ma már találhatunk könnyebb darabokat is, melyek nem tömör fából készültek, mégis hűen tükrözik a stílus fontos jegyeit és hangulatát. A szoba stílusát a nagyobb darabok határozzák meg, elhelyezkedésük kijelöli, hogy melyik lesz az ülősarok, hogyan tudunk egyik szobából a másikba közlekedni. A kisebb méretű bútorok a finomságot, a bájt erősítő eszközök, melyek kifejezik a saját ízlésünket, egyéniségünket és a szoba jellegét. Érdemes odafigyelni rá, hogy nem minden antik bútor illik egymáshoz. Lehetőség szerint próbáljunk azonos korabeli darabokat összepárosítani. Napjainkban továbbra is megmaradt a régi klasszikus stílus, de gyakran összepárosítják mai, modernebb bútordarabokkal is.

A színek tekintetében nem kell kompromisszumot kötni. A meleg és a hideg árnyalatok színeiből egyaránt válogathatunk. A lényeg, hogy az össz­hatás világos, nyugodt és letisztult legyen. A klasszikus otthonok gyakori hibája, hogy túl sötétek. Ennek elkerülése érdekében a bútorok színeinél érdemes a világosabb árnyalatokat preferálni.

Ami a burkolatokat illeti, a nappaliban általában a meleg burkolat jellemző, mint például a fa parketta, de a hidegburkolatok közül is megjelenik a márvány és a természetes kő. A fürdőszobában általában a fehér márvány, valamint a klasszikus arany és ezüst szín dominál.

A textíliák közül bátran válogathatunk, hiszen akár semleges színű, könnyen tisztítható padlószőnyeget is beszerezhetünk, de a hosszú függönyöket és a díszes faliszőnyegeket sem kell nélkülöznünk. Ha nem szeretnénk a költségeinket azzal növelni, hogy igazi antik szőnyeget vásárolunk, azt akár modern, művészi darabokkal is helyettesíthetjük. A függöny és a drapéria mindenképp igazodjon az ablakhoz, ne nyomja el annak alakját és típusát, hagyjuk, hogy a lehető legtöbb fény beáramolhasson a helyiségbe. A falakra helyezett textíliák tekintetében költséghatékony megoldás a saját készítésű hímzett falkárpit, de akár régi függönyt, sálat vagy szőnyeget is felhasználhatunk erre a célra. A drapériákkal érdemes óvatosan bánni, mert ha túlzásokba esünk és túl hangsúlyos darabokat választunk, akkor könnyen elvész a helyiség egyensúlya.