Néhány szobanövény kevesebb törődés mellett is szépen fejlődik

A szobanövények gondozása rendszeres odafigyelést igényel, márpedig növényeinkről a rohanó hétköznapokban hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Akik kevesebb időt szánnak a rendszeres ápolásra és locsolásra, ám mégis szeretnék, ha otthonuk növényei rendszeresen virágba borulnának, azok számára ideális választást jelentenek a szárazságtűrő szobanövények. Sok dísznövény rendkívül érzékeny a talaj minőségére, a szoba páratartalmára és hőmérsékletére, esetükben egy-két napnyi elhanyagoltság is hervadással járhat. Ezzel szemben a strapabíróbb fajtáknak nem lételemük a különleges táptalaj és az extra tápanyagbevitel, mégis üde színfoltjai lehetnek bármelyik helyiségnek.

A sivatagi rózsának már a neve is arról árulkodik, hogy bizony nem igényli a mindennapi locsolást. Az Afrikában őshonos virág fényigénye nagy, ám vastag törzse hosszú ideig képes tárolni a vizet, így csak akkor kell meglocsolni, amikor a talaja már száraz, ez átlagosan heti egy alkalmat jelent. Ha a földje túlságosan kiszárad, az sem jelent problémát, ugyanis ilyenkor a növény pihenési időszakba kerül, ilyenkor egy kis vízzel könnyedén újraéleszthetjük. Földjét érdemes durva szemcséjű k őzettörmelékkel keverni, ugyanis az állott víz hamar elhervasztja.

A majomkenyérfa szintén az igénytelenebb növények táborát erősíti, a lakásban és a szabadban egyaránt jól érzi magát. Kedveli a napfényes, levegős helyeket. Locsolását szintén nem kell túlzásba vinni, elég akkor öntözni, amikor a földje már kiszáradt.

A rendkívül sok színben és méretben előforduló korallvirág méltán népszerű kiegészítője a virágos otthonoknak. A maga nemében igénytelennek mondható növény ugyanis a víz mellett a napfényre sem tart túl nagy igényt. Általában olyankor érdemes locsolni, amikor a földje már kicsit kiszáradt. Ezalól kivételt képez a virágzás időszaka, amikor megnövekszik a korallvirág vízigénye, és elvárja a heti 2-3 öntözést.

A vitorlavirág légtisztító hatásáról is ismert, emellett előnyére szól az is, hogy gondozása nem igényel nagy erőfeszítést. A kevésbé jó fényviszonyokat is eltűri, a félárnyékos helyeken is szépen fejlődik, ideális számára a 18– 25 fokos szobahőmérséklet. Földjét elegendő hetente egyszer locsolni. Vízhiányát azzal jelzi, hogy levelei lekonyulnak és összepöndörödnek, ám kis öntözéssel újra életre kelthetjük.