Mielőtt leomlanának a falak… – Így nyissunk meg tereket a panelekben

A terek megnyitása, a feleslegesnek tűnő falelemek eltüntetése nem laikusoknak való feladat, arról nem is beszélve, hogy komoly szakmai alapelvek mentén végezhető munkálatok ezek – akkor is, ha nem engedélyköteles építési tevékenységnek minősülnek. Merthogy így van: a 312/2012. (XI.8.)-es kormányrendelet 1. melléklete szerint építés nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül többek közt az építmény átalakítása, felújítása, korszerűsítése. De hangsúlyozzuk, hogy ezúttal a panelekről beszélünk, ugyanis van számos más eset, amikor már szükséges az építési engedély is a munkálatokhoz.

Az elbontáshoz, megnyitáshoz azonban minden esetben érdemes statikus szakember véleményét kikérni, ugyanis például nem mindegy, hogy teherhordó falról vagy szimpla válaszfalról van szó, sőt, ezek a szakemberek – illetve a kivitelezési munkálatokat végző jobb vállalkozók – tudják azt is, hogy például a kormányhivatalok a kétszintesnél magasabb épületek esetében kivitelezési dokumentációt kérnek, az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetében is. Erről a 191/2009. (IX. 15.)-es kormányrendelet IV. fejezetében lehet bővebben olvasni.

A kivitelezési dokumentáció nem más, mint „a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások – ellenőrizhető módon történő – kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, termék, beépített berendezés megnevezését, helyzetét, méretét, mérettűrését, számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket, minőségi követelményeit, építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint a költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.” A lakás tulajdonosa az, aki a dokumentáció feltöltéséhez szükséges építési naplót elektronikus formában megnyitja, mégpedig az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által működtetett internetes alapú e-építési napló alkalmazás segítségével. Erről a korábban említett kormányrendelet V. fejezetében olvashatnak bővebben.

Az e-napló tartalmazza ugyanis a kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, s a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira vonatkozó, vagy az elszámoláshoz szükséges fontosabb tényeket. A tulajdonos által nyitott főnaplót a kivitelező tölti meg az adatokkal.

S noha a panelépületek – amelyek többsége már Székesfehérváron is elérte, hamarosan eléri az 50-60 éves kort – statikai állapota még ma is jónak számít, hiszen rengeteg tartalékkal, biztonsági ráhagyással rendelkeznek, mégis rizikós lehet egy-egy tartószerkezetet érintő fal bolygatása. A statikusok, építőmérnökök ezért gyakran – nyomós okokból – csak a legfelső szinteken lévő teherhordó falazatokhoz engednek hozzányúlni. A válaszfalak – amelyek vékonyabbak a teherhordó falaknál – könnyebben elbonthatók, de azért nem árt tudni, hogy a tervezők annak idején ezek merevítő hatásával is számoltak.

Célszerű ezért is minden esetben statikus szakvéleményét kérni, már csak azért is, hogy ha a lakók, a közös képviselő vagy a társasházi szövetkezet kéri, be tudjuk mutatni. Ugyanis kizárólag ezzel tudjuk igazolni, hogy a falbontás szakszerűen és biztonságosan történik. Sőt, minden falbontásos munkálat előtt érdemes megnézni a társasház alapító okiratát, illetve szervezeti és működési szabályzatát, ugyanis gyakran ebben is le van fektetve, miként végezhetők a hasonló munkálatok – tekintve, hogy több társasház esetében a főfalak társasházi tulajdonban vannak. Vagyis hiába van a lakásunkban az adott fal, ha valójában nem a mi tulajdonunkban van – akkor ennek elbontásához, átalakításához is hozzájárulás szükséges.