Iskolaépület másképp, mert igazi élmény dizájnos környezetben tanulni

Ha iskolára gondolunk, többnyire mindenkinek hosszú folyosók, nagyobb osztálytermek, egy aula juthat az eszébe. Legalábbis Magyarországon a közoktatás általában ilyen épületekben, terekben folyik. Tánczos Tibor építész jó ideje foglalkozik azzal, hogyan is lehetne ezen változtatni, és olyan környezetet teremteni az oktatáshoz, amely inspirálóbban hathat a diákokra, tanárokra, és alkalmazkodik a modern eszközökhöz is. Tehát akár tágasabb, összenyíló termekben, közösségi terekben, elvonulós sarkokban, nagyobb üvegfelületekben is lehetne gondolkodni – véli a tervező, aki a DLA-fokozathoz szükséges doktori értekezését nemrég Téralakítás és dizájn mint oktatásmódszertani lehetőségek a kortárs iskolaépítészetben címmel írta.

Az iskoladizájn hazánkban újabb keletű fogalomnak, iránynak számít. Korábban Jenei Lajos iskolaépítész, még előtte Kismarty-Lechner Kamill foglalkozott a témával, tervezett épületeket – tudtuk meg Tánczos Tibortól, aki kifejtette: a dizájn konkrétan a részletek, a színek, a beépített és mobil bútorok meghatározására, emellett a hosszú távon meghatározó térszervezésre vonatkozik az általános és középiskolákban.

Tánczos Tibort nem csupán a fizikai megvalósítás érdekelte, hanem az is, hogyan lehet bevonni a térhasználókat a tervezési folyamatba. Tanulmányai során Berlinben is járt, ott figyelte meg, hogyan működhet jól mindez a gyakorlatban. Itthon jelenleg a műszaki egyetem külsős oktatójaként úgy látja: az iskolában az építészhallgatók közül egyre többen kezdenek foglalkozni e témával.

Az iskolai téralakítás, dizájn azt a célt szolgálná, hogyan tehető hatékonyabbá az oktatás. A környezet, amelyben a pedagógia folyik, lehet ugyanis a jelenleginél sokkal ösztönzőbb, kihasználtabb. Például azzal, ha a zárt, hosszú folyosókat tágabb, világosabb közösségi terek váltanák ki, amelyekhez 2-3 osztályterem tartozik. Ez utóbbiak lehetnek összenyithatóak s részben üvegezettek akár. Kiderült ugyanis, hogy az iskolákon belül érdemes kisebb egységeket kialakítani, mert egy közösség körülbelül 150 főig tud igazán hatékonyan működni. Néhány kisebb, elvonulós sarkot, esetleg galériát is érdemes létrehozni. Mindezek megteremtik a differenciált oktatás lehetőségét, vagyis egyszerre lehetne nagyobb osztállyal és kis csoporttal is dolgozni – világított rá Tánczos Tibor. A termek, terek festése, a színek összehangolása pedig hab a tortán.

Az építész Fehérváron a Lánczos Kornél Gimnáziumot tanulmányozta témája kapcsán, majd az iskola közösségétől felkérést kapott arra, hogy tervezze meg a Táska rádió tetőtéri stúdióját. A munkában Baranyi Ágnes és Virág Péter építészek voltak a segítségére. A tervekből mára valóság lett, klassz, fiatalos, jó hangulatú terek jöttek létre, amelyek akár oktatási célt is szolgálhatnának. Mindez természetesen pénzkérdés is. Tánczos Tibor elmondta: külföldön például pályázatok révén nyerhető támogatás iskolaépületek korszerű kialakítására. Támogatókat is lehet szerezni, illetve az is működhet, hogy gyakorló egyetemi hallgatókat vonnak be a tervezésbe.

Nem kell egyébként mindjárt teljes átalakításban gondolkodni – elég lehet pár kisebb változtatás: például a falak színesre festése, ücsörgős helyek, bokszok kialakítása, egy-egy felület üvegezése ahhoz, hogy valami egészen újszerű jöjjön létre.