Hűen szolgálja Balogh Mihályt a százéves zsebóra

Immár több mint két évtizede áll színpadon Balogh Mihály, aki 2000-ben csatlakozott a Ribizli Színpad gyermektársulathoz. Később, néhány év kihagyás után, 2008 elején lett a Szabad Színház oszlopos tagja. Amikor nem a színpadon áll, akkor az egyik fehérvári multicég HR-osztályán dolgozik. Ezúttal otthoni és színházi kedvenceiről kérdeztük Balogh Mihályt, aki először egy nagyapjától örökölt antik óráról mesélt.

– Ezt a zsebórát nagyjából 1905 és 1910 között gyártották, de azt nem tudom pontosan, hogy mikor, mert mint kiderült, a külső rész és a mechanika két külön órából lett később összerakva. Az biztos, hogy több mint százéves, és pont annyit késik, amennyit egy ilyen órának késnie kell. Mindennap be kell állítani, fel kell húzni, de a mai napig is működik, nagyon szeretem ezt az órát. Télen, amikor kabátban járok, sokszor magammal hordom, olyankor ezen nézem meg az időt. Nyáron ez azért nehezebb, mert az emberek manapság nem olyan ruhában járnak, amelybe be tudnak akasztani egy láncos zsebórát. Nyáron a rövidnadrágban furcsa lenne, de télen nagyon jó hordani – mondta Balogh Mihály, akinek otthonában és szívében fontos helyet foglalnak el gyűjteményei is. Már két szekrényt megtöltött a legó- és képregény-kollekciókkal.

– Lehet, hogy gyerekesnek tűnik, de van ennek egy olyan szubkultúrája, mely már inkább azokat a felnőtteket célozza meg, akiknek gyerekkorukban a legó még csak egy játékszer volt. Legutóbbi két szerzeményem egy egy méter magas Saturn V rakéta, amivel a Holdra szálltak annak idején, ez teljes egészében legóból van. Illetve előtte születésnapomra megkaptam a Jóbarátok című sorozatból a Central Perk kávézót, benne vannak mini­figurából a karakterek, a belső berendezések is – mesélt legutóbbi szerzeményeiről a Szabad Színház társulatának tagja, aki még 2016 körül kezdte a gyűjtést, egyetlen darab legó­figurával, amit aztán több tucat követett, így mára számos tévésorozat karaktere, helyszíne megtalálható a különleges kollekcióban. Mint mondta, csak minifigurából körülbelül százhúsz darabot gyűjtött össze az évek alatt. A képregények közül az első szerzeménye egy Asterix-darab volt, ebbe főleg Albert Uderzo rajzstílusa miatt szeretett bele. Az elmúlt években számos díszkiadású képregénnyel is gyarapodott a gyűjtemény.

Ami a Szabad Színházat illeti, a színpadi élmények is számos emlékezetes pillanatot magukkal hoztak számára. A színpadi játék kapcsán egy olyan különleges ruhadarab áll közel Balogh Mihály szívéhez, amely már több mint egy évtizede kíséri színészi pályáját.

– Van egy ing, amelyet 2009 óta mindenféle előadásban használtam. Végigjátszottam benne több mint hatvan élőképes krónika előadást. Ez egy felturbózott szabadtéri idegenvezetés volt. Ebben az első jeleneten kívül végig ez, az Erdélyből hozott buggyos ujjú székely ing volt rajtam. Arra jöttem rá, hogy ez gyakorlatilag végigkísérte a Szabad Színháznál töltött eddigi tizenhárom évemet. Minden évben előjött egy olyan szabadtéri vagy beltéri előadás, ahol tudtam használni ezt az inget: voltam benne többek között Koppány és Varkocs is – emlékezett Balogh Mihály.