Hogyan mossunk környezettudatosabb módon?

Kezdjük talán azzal, hogy eleve a mosógép gyártása (a sok szükséges fém kinyerése, bányászata, a gépet vezérlő chipek legyártása), a készülék szállítása, működése is felvet környezeti problémákat. Ezért jó, hogy az új, tavaly szigorított, újragondolt energiahatékonyságot jelölő címkék segítenek az eligazodásban. Volt is meglepetés számos, korábban energiahatékonyabbnak gondolt termék kapcsán, amikor kiderült: mégsem olyan A+++-os, mint hitték. A gép kiválasztásakor érdemes ügyelni arra, mennyi vizet használ el egy mosáskor, milyen rövid programokat lehet vele indítani, mekkora adag ruhát lehet mosni egy alkalommal. 

Átlagos háztartásokban, kevés idővel rendelkező felhasználó esetén nehéz lenne kivitelezni azt, hogy az ember maga készítse a mosáshoz szükséges mosószereket, reszelje a szappant, mérje a mosószódát, főzze a géleket. A független ökominősítésű mosószerekben azonban viszonylag természetes, lebomló anyagokat találhatunk. 

Az más kérdés, hogy egy átlagosnál szennyezettebb ruha esetében mennyire hatékonyak. Ilyenkor vethetjük be az ecetet, a citromsavat és az egyéb természetes folt­eltávolítókat is. A környezettudatosság ezeknél a mosószereknél is ott kezdődik, hogy mennyit használunk belőlük. Elég csupán egy kupaknyi egy adag ruhához. Felesleges többet alkalmazni. A műanyag flakont pedig vigyük szelektívbe. 

Az öblítőknél ne keressünk semmilyen ökocímkét, ugyanis egy sem kaphat ilyen minősítést. Nem véletlen: semennyire sem környezetbarát, sőt, még csak nem is bőrbarát anyagok vannak benne. Nem öblítik ki valójában a mosószermaradványokat sem – céljuk, hogy illatosítsanak és puhítsák a textíliát. Valójában azonban ezek a tulajdonságok sem feltétlenül előnyösek a felhasznált anyagok miatt. Az illat pedig ugye el­illan – a szövetszálakba beragadt puhítók pedig makacsul bent maradnak…