Október 23.

2017.10.23. 20:02

Orbán Viktor: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk 

Ünnepi beszédében a miniszterelnök kijelentette: amíg Brüsszel nem nyeri vissza szuverenitását, addig Európa kormánykerekét sem lehet a helyes irányba fordítani.

A miniszterelnök a Terror Háza Múzeum előtt rendezett díszünnepségen kiemelte az emlékezés fontosságát, hangsúlyozta, hogy Európának fizikailag is védhető külső határokra van szüksége, felhívta a figyelmet arra, hogy pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt, és Európa csak akkor fordulhat újra a helyes irányba, ha Brüsszel visszanyeri szuverenitását. Orbán Viktor úgy látja, hogy Európa gondjaira a közép-európai államok összefogása lehet a megoldás.

A kormányfő beszéde elején kiemelte: eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovas roham, „összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk”.

Majd úgy fogalmazott: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, „meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is”. Szerinte azonban a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy „mi nem csak emlékezünk, de nem is felejtünk. Azokat sem felejtjük el, akik velünk szemben álltak”. Arról is beszélt a kormányfő, hogy „a nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették. (...) Hangsúlyozta: ”azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk”, hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek nemzeti önállóságukért.

Szavai szerint ma azt a napot ünnepeljük, amikor sokmillió magyar egyszerre ismét ráébredt: „bár különböző életeket élünk, mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartozunk”.

Az emlékezés segít – fejtette ki a miniszterelnök – farkasszemet nézni „mai életünk igazságával” is: az igazság az, hogy a kommunizmus után 30 évvel ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé és egyenállagúvá akarja gyúrni. Mint minden kultúrnemzetnek, a magyaroknak is mindig volt saját elképzelésük Magyarországról, de „az igazság az, hogy most, három évtized után újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk” – hívta fel a figyelmet.

Szerinte a szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk. Mint mondta, „hinni akartuk, hogy a régi bajok már nem térhetnek vissza”, hogy a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett „homo szovjeticust” faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő. Most pedig elképedve látjuk, hogy

„a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicusszá gyúrjanak bennünket”

 - fogalmazott a kormányfő.

Hangsúlyozta: Európát elvakították hajdani sikerei, és úgy szorult vissza a világszínpadon, hogy észre sem vette. „Világszerepről álmodozott, és ma már a szomszédjai is alig törődnek vele, és a saját háza táján is alig tud rendet tartani”. A kormányfő szerint ennek belátása helyett „bosszúhadjáratokat indítottak” azok ellen, akik a szellemi önfeladás és a nihilizmus veszélyeire figyelmeztetettek.

Úgy folytatta: vaskalaposnak bélyegezték azokat, akik szerint Európának fizikailag is védhető külső határokra van szüksége. Rasszistának bélyegezték azokat, akik szerint a bevándorlás veszélyt jelent a kultúránkra, kirekesztőnek bélyegezték azokat, akik a kereszténység védelmében szót emeltek. Homofóbnak bélyegezték azokat, akik kiálltak a család védelme mellett, nácinak bélyegezték azokat, akik szerint Európa a nemzetek szövetsége, és fantasztának bélyegezték azokat, akik letértek a brüsszeli gazdaságpolitika ingoványba vezető útjáról.

A miniszterelnök szerint a gőg vezette bele Európát a szellemi, gazdasági és politikai zűrzavarba.

„Mi azért akartuk és akarjuk ma is az Európai Uniót, hogy legyen biztosíték és eszköz, amellyel az európai nemzetek megvédik a civilizációról alkotott gondolataikat”

- hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is. Azt mondta, a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Gyorsak, erősek és brutálisak – tette hozzá kiemelve: amíg Brüsszel nem nyeri vissza szuverenitását, addig Európa kormánykerekét sem lehet a helyes irányba fordítani.

A miniszterelnök megjegyezte, ez a pénzügyi spekuláns birodalom hozta Európa nyakára az újabb kori népvándorlást, a migránsok millióit, az új bevándorlók invázióját.

„Oda jutottunk, hogy Közép-Európa maradt az utolsó európai migránsmentes övezet”

- fogalmazott, megjegyezve, ezért van az, hogy az Európa jövőjéért folyó küzdelem éppen ide összpontosul.

Szerinte a magyarok voltak azok, akik megtörték „a hallgatás jegét”, akik megnevezték az erőket, amelyek el akarják vágni Európát nemzeti gyökereitől. Felhoztuk a fényre, előbb nemzeti, majd nemzetközi összefogást hirdettünk ellenük. Nem tehettünk másként – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint csak „nyíltsisakos küzdelemben”, világos és egyenes beszéddel van esélyünk arra, hogy a határainkat megvédjük, a népvándorlást megállítsuk és nemzeti identitásunkat megőrizzük. Hozzátette: ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, akkor arról nyíltan kell beszélnünk, és nem elég beszélni, harcolnunk is kell. Ahogy mindig is tettük, ha a szabadságunkról és a függetlenségünkről volt szó – mondta.

A miniszterelnök szerint

ma minden választás sorsdöntő Európában. Az volt az osztrák, a német, a cseh és az lesz jövőre az olasz és a magyar is.

Elmondta, most dől el, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük irányítását a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól. Minden téren, a politikában, a gazdaságban, a szellemi életben és mindenek előtt a kultúrában mély változásokat kell elérnünk.

Orbán Viktor kijelentette, biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk. Mint mondta, még mindig sokan gondolják azt, hogy ez lehetetlen, de 1956-ban, 1988-ban és 2010 előtt sem hittek a változásban.

Orbán Viktor kitért arra, azt mondták, lehetetlen a Nemzeti Valutaalapot (IMF) hazaküldeni, lehetetlen a bankokat elszámoltatni, lehetetlen a multikat megadóztatni, lehetetlen a rezsit csökkenteni. Közölte, azt mondták, lehetetlen mindenkinek munkát adni, hogy lehetetlen a népvándorlással szembeszegülni és lehetetlen a migránsok invázióját a határainknál kerítéssel megállítani.

Egyszer sem mondhattam önöknek azt, hogy biztosan sikerülni fog. Az életben ilyesmire nincs garancia – jegyezte meg. Orbán Viktor – mint mondta – egy dolog azonban bizonyos volt: ha meg sem próbáljuk, akkor nem is sikerülhet. Valamennyi esély mindig van – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott:

„1956-ban megmentettük a nemzet becsületét. 1990-ben visszavettük a szabadságunkat. 2010-ben pedig a nemzetegyesítés útjára léptünk. Nekünk senki sem mondhatja, hogy lehetetlen.”

A miniszterelnök azt mondta, mi tudjuk: a népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni, az európai egyesült államok őrült ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni. Hozzátette: ehhez csak az kell, hogy Közép-Európában a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a románok és a magyarok összefogjanak.

Figyelmeztetett, „a tét nagy, semmit sem vehetünk félvállról”. Nem ringathat bennünket tétlenségbe és kényelmességbe a mai erőnk. „Sohase becsüljük le a sötét oldal erejét” – fogalmazott.

Orbán Viktor a következő választással kapcsolatban kijelentette: a győzelemre a Fidesz a legesélyesebb, de még nem érdemelték ki, nem harcolták ki a győzelmet, ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: „márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk”.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában