Ukrán válság

2024.09.03. 08:11

Kórházra mért csapást Oroszország Poltavában, rengetegen meghaltak

923. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A „Da Vinci Wolves” ukrán zászlóalj orvosai ellátnak egy sebesült ukrán katonát a frontvonalon

Forrás: AFP

Benyújtotta lemondását három ukrán miniszter

Benyújtotta lemondását három ukrán miniszter a parlamentnek: Denisz Maljuszka igazságügyi, Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparágakért felelős, valamint Ruszlan Sztrilec, a környezetvédelmi tárca vezetője – hozta nyilvánosságra Ruszlan Sztefancsuk házelnök a Facebookon.
A közlés szerint úgyszintén benyújtotta lemondását Vitalij Koval, az ukrán vagyonkezelő alap elnöke és Olha Sztefanisina európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.

A házelnök biztosított afelől, hogy a lemondásokat hamarosan megvitatják a parlament plenáris ülésén.

Maljuszka 2019. augusztusától vezette az igazságügyi minisztériumot, Kamisint tavaly márciusban nevezték ki a stratégiai iparágakért felelős miniszternek, Sztrilec pedig 2022 áprilisától állt a környezetvédelmi tárca élén. Lemondásukat a kormánytagok egyelőre nem indokolták. Kamisin a Telegramon közölte, hogy továbbra is Ukrajna védelmi szektorában fog dolgozni, de más szerepkörben, erről azonban többet nem árult el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján megjelent egy rendelet arról is, hogy az államfő felmentette posztjáról kabinetfőnökének helyettesét, Rosztyiszlav Surmát.
Zelenszkij esti videóüzenetében arról beszélt, hogy a személycserékre Ukrajna kormányának megerősítése érdekében van szükség.

Az ősz rendkívül fontos lesz. Állami intézményeinket meg kell erősíteni olyan módon, hogy Ukrajna el tudjon érni minden szükséges eredményt

– hangoztatta. „Ezért meg kell erősíteni a kormányzat egyes ágazatait, és a személyi összetételben a változtatásokat már előkészítették. Változtatások lesznek az elnöki hivatalban is” – tette hozzá.

Az Ukrajnának szánt brit hadfelszerelés szállításának gyorsításáról tárgyalt Londonban a brit és az ukrán védelmi miniszter

Az Ukrajnának szánt brit katonai segélyszállítmányok eljuttatásának felgyorsításáról tárgyalt kedden Londonban John Healey brit és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.
Healey a londoni védelmi minisztériumban tartott találkozón bejelentette: Nagy-Britannia évente 3 milliárd font (1400 milliárd forint) értékű segélyben részesíti Ukrajnát mindaddig, amíg erre szükség van.

A brit védelmi tárca vezetője bejelentette azt is, hogy átlépte az egymilliárd fontot az Ukrajna számára brit és dán kezdeményezéssel 2022-ben létrehozott nemzetközi alapnak (International Fund for Ukraine, IFU) folyósított adományok értéke.

A minisztérium keddi tájékoztatása szerint az alaphoz Nagy-Britannia és Dánia mellett eddig Ausztrália, Új-Zéland, Izland, Svédország, Litvánia, Norvégia és Hollandia csatlakozott.

Healey a találkozón elmondta: aláírták az IFU-program eddigi legnagyobb megbízási szerződését, amelynek alapján a résztvevők 300 millió font (140 milliárd forint) értékben gyártanak 152 milliméteres lövedékeket a szovjet időszakból fennmaradt, az ukrajnai fegyveres erők által jelenleg is használt tüzérségi eszközökhöz.

A szerződés értelmében a programban részes országok a következő 18 hónapban 120 ezer ilyen tüzérségi lövedéket gyártanak és adnak át Ukrajnának.

A londoni védelmi tárca a bejelentéshez fűzött tájékoztatásában hangsúlyozta: az IFU-program keretében Ukrajnának szállított korábbi segélycsomagokban teherszállító, felderítő és haditengerészeti drónok, aknaszedő felszerelések, harcjárművekhez szükséges alkatrészek és légvédelmi rendszerek szerepeltek.

Kórházra mért csapást Oroszország Poltavában, rengetegen meghaltak

Rakétatámadást hajtott végre Oroszország a közép-ukrajnai Poltava városa ellen kedden, ebben több mint negyvenen meghaltak – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon. Dmitro Lazutkin, a védelmi minisztérium szóvivője később elmondta, hogy 

a halálos áldozatok száma 49-re, a sebesülteké pedig 219-re nőtt, az ukrán főügyészség pedig már 51 halálos áldozatról adott hírt.

„Előzetes jelentéseket kaptam a Poltava elleni orosz támadásról. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint két ballisztikus rakéta csapódott be egy oktatási intézmény és egy szomszédos kórház területén. Emberek rekedtek a romok alatt” – írta az államfő, kifejezve részvétét az áldozatok hozzátartozóinak. Zelenszkij elrendelte az incidens körülményeinek teljes körű és azonnali kivizsgálását.

„Minden szükséges szolgálat részt vett a mentőakcióban. Hálás vagyok mindenkinek, aki a csapást követő első percektől kezdve segít az embereknek, akik életeket mentenek” – írta az elnök.

Lazutkin egy esti tévéműsorban arról számolt be, hogy a kutatási és mentési műveletek még folytatódnak. Kiemelte, hogy a katonai felsőoktatási intézményben a támadás idején a kadétok szokásos oktatása zajlott.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy az előzetes vizsgálatok szerint Oroszország két Iszkander-M rakétával mért csapást Poltavára.

A védelmi minisztérium sajtószolgálata a Telegramon kiadott közleményében barbár támadásnak nevezte a Poltava elleni orosz csapást. A közlés szerint a légvédelmi szirénák megszólalása és a rakéták becsapódása között olyan rövid idő telt el, hogy az emberek nem érték el az óvóhelyeket. Sokan az oktatási intézmény beomlott épületének romjai alatt rekedtek.

„A mentők és az orvosok összehangolt munkájának köszönhetően 25 embert sikerült megmenteni, közülük 11-et a romok alól szabadítottak ki” – tette hozzá a tárca. „Ez a tragédia újabb bizonyítéka az ellenség alattomosságának, amely semmilyen bűncselekménytől nem riad vissza, és azon van, hogy megfélemlítse az ukránokat” – jegyezte meg a minisztérium.

Latorcai Csaba: azon dolgozunk, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában

A magyar kormány azon dolgozik, hogy Ukrajnában minél hamarabb béke legyen – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára Magyarországon táborozó ukrán gyerekeknek kedden Sátoraljaújhelyen.

Latorcai Csaba a Rákóczi-táborban kijelentette, szeretnék elérni, hogy minél hamarabb szűnjön meg a fegyverek ropogása, legyen tűzszünet és „szűnjön meg az értelmetlen vérontás”.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az ukrajnai gyerekeknek ne azért kelljen Magyarországra jönniük, hogy békében tölthessenek el egy hetet. El kell érni, hogy ezt minél hamarabb az otthonukban, a családjuk körében élhessék meg – jelentette ki.

Latorcai Csaba azt mondta a gyerekeknek, egy dolguk van Magyarországon: érezzék jól magukat, töltsék meg a tábort örömökkel és élményekkel.

Azt szeretnénk, hogy ez az egy hét hagyjon bennetek mély nyomot azt illetően, hogy a magyar emberek veletek és a családjaitokkal vannak

 – fogalmazott, hangsúlyozva, a magyar kormány azon dolgozik, hogy a békét az ukrán gyerekek otthon tudják megélni.

Az államtitkár kiemelte, 

a gyerekek Ukrajna belső részéből, egyenesen a frontvonalból érkeztek a Rákóczi-táborba. Többen vannak köztük, akiknek az édesapja jelenleg is harcol odahaza.

Latorcai Csaba közölte, a kormány számára különleges lehetőség az, hogy a Rákóczi Szövetségen keresztül segíthet az ilyen traumákat megélt fiatalokat.

A Rákóczi-táborban száztíz ukrán gyermek táborozhat egy héten át. A gyerekek a Kárpátaljai Katonai Adminisztráció szervezésében érkeztek, Magyarország ungvári főkonzulátusának közreműködésével.

Kijev nehezményezte, hogy nem veszik őrizetbe az orosz elnököt Mongóliában

Az ukrán külügyminisztérium élesen bírálta Mongóliát amiatt, hogy hatóságai nem veszik őrizetbe az országban hivatalos látogatáson tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs ellenére.

„Az, hogy Mongólia nem hajlandó teljesíteni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Putyin elleni kötelező elfogatóparancsát, súlyos csapást jelent a Nemzetközi Büntetőbíróságra és a nemzetközi büntetőjog rendszerére” – hangsúlyozta kedden Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő az X közösségi portálon. Leszögezte: 

Mongólia lehetővé tette egy megvádolt bűnözőnek, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást, megosztva ezzel vele a felelősséget háborús bűneiért.

 „Együtt fogunk működni a partnerekkel annak érdekében, hogy ennek következményei legyenek Ulánbátorra nézve” – tette hozzá a szóvivő. Ukrán részről emlékeztettek arra: 

Putyinnak azóta, hogy a bíróság kiadta ellene az elfogatóparancsot, ez az első látogatása egy olyan országban, amely részes állama a Római Statútumnak.

 Mongólia 2000-ben írta alá és 2002-ben ratifikálta a római jegyzőkönyvet.

Russian President Putin and Mongolian President Khurelsukh meeting in Ulaanbaatar
Vlagyimir Putyin orosz és Ukhnaagiin Khurelsukh mongol elnök találkozik Ulánbátorban, Mongóliában 2024. szeptember 3-án 
Forrás: Kreml sajtóiroda / Anadolu / AFP

A kijevi külügyminisztérium még az orosz elnök látogatása előtt felszólította Mongóliát, hogy teljesítse a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumában vállalt kötelezettségeit, és tartóztassa le Putyint, aki ellen ukrán gyerekek törvénytelen elhurcolása miatt adott ki az ICC elfogatóparancsot tavaly márciusban.

Jóváhagyta a bukaresti képviselőház egy Patriot légvédelmi rendszer átadását Kijevnek

Jóváhagyta kedden a bukaresti képviselőház, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét.

A Patriot légvédelmi rakétarendszerek harmadik félnek történő adományozását lehetővé tevő törvénytervezetet előtte a szenátus is elfogadta hétfői ülésén. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a képviselőház kedden 245 támogató és 29 elutasító szavazattal hagyta jóvá a jogszabálytervezetet, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciója ellenezte elfogadását. 

A tervezet a Románia földi telepítésű légvédelmi képességeiről szóló törvényt egészíti ki, és lehetővé teszi, hogy a kormány harmadik félnek adományozzon egy Patriot légvédelmi rakétarendszert. 

A kormány a törvénytervezet parlamenti elfogadása után bocsátja ki az adományozásról szóló határozatot. 

A román hadsereg Patriot rakétavetője egy PAC-2 ATM rakétát lő ki a Fekete-tenger melletti Capu Midia katonai lőtéren
Fotó: Daniel Mihailescu / Forrás: AFP

A tervezet arra is kitér, hogy a parlament felhatalmazza a kormányt: 

tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a jövőben biztosított legyen az ország légterének védelme. 

A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) júniusban hagyta jóvá, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét. A CSAT az ukrajnai biztonsági helyzet rosszabbodására, a „civileket és energetikai infrastruktúrát érő masszív orosz támadásokra” hivatkozva, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve hozta meg döntését. Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételeként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében. 

Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről. Ezek közül kettőt vett át, és üzemelt be. A másodikat júniusban nyilvánították harcképesnek, miután éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett nemzetközi hadgyakorlat keretében. Klaus Iohannis román államfő május elején tett washingtoni látogatásán, Joe Biden amerikai elnök felvetésére reagálva jelentette be, hogy Románia kész tárgyalni Patriot rakétaelhárítók Ukrajnába küldéséről. A júliusi NATO-csúcson a román elnök közölte: Románia elvárja, hogy záros határidőn belül egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert kapjon az Ukrajnának adományozottért cserébe. 

Nyilván nem holnapra várjuk, de a közeljövőben. Úgy gondolom, hogy az adományunk kompenzálásaként gyorsabban leszállítják majd ezt a rendszert

– nyomatékosította akkor a román elnök.

Az orosz erők az ukrán vasúti infrastruktúrát támadták

Az orosz erők keddre virradóra a délkeleti Zaporizzsja régiót támadták Ukrajnában, ahol ketten meghaltak – egyikük egy nyolcéves kisfiú –, egy harmadik ember pedig a központi Dnyipro várost ért rakétatámadásban vesztette életét – közölték ukrán tisztviselők.

Oroszország két ukrajnai térségben a vasúti infrastruktúrára, míg az északi Csernyihiv körzetében egy energetikai létesítményre mért csapást – számoltak be az ukrán hatóságok. A kijevi belügyminisztérium szerint Zaporizzsjában egy szállodakomplexumot ért éjszakai csapásban meghalt egy nő és a fia, a férje és tizenéves lányuk megsebesült. Őket a helyi kórház intenzív osztályán látják el. Ivan Fedorov, a zaporizzsjai régió kormányzója szerint az elmúlt 24 órában 313 támadás volt, 11 települést ért ágyútűz, több épület megrongálódott a régió közigazgatási központjának számító azonos nevű városban. 

Egy tűzoltó egy dnyiproi rakétatámadást követően tüzet próbált eloltani Ukrajna orosz inváziója közepette
Forrás: AFP

Az ukrán légierő közölte, hogy 35 drónból 27-et lelőtt az oroszok éjszakai támadása során, amelyben az orosz hadsereg négy rakétát is bevetett. Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy az északi Csernyihiv régióban lévő energetikai létesítményt ért dróntámadásban három alkalmazott megsebesült. Az éjszakai légicsapások az északkeleti Szumi régióban és a középső Dnyipropetrovszki régióban vasúti infrastruktúrát és járműparkot is célba vettek – közölte az ukrán állami vasúttársaság. 

Mikolajiv regionális kormányzója, Vitalij Kim arról tájékoztatót, hogy a déli térséget ért rakétatámadásnak nem voltak áldozatai. Ruszlan Kravcsenko, Kijev megye kormányzója azt állította, hogy a légitámadás nem okozott károkat a kritikus infrastruktúrában, nem voltak áldozatok, rendszereik feltartóztatták a csapásokat. Hozzátette: a törmelékek erdős területeken tüzet okoztak, és kisebb károk keletkeztek egy magas épületben. Hétfőn késő este az orosz erők rakétákkal támadták a déli Dnyiprót, egy ember meghalt, hat pedig megsebesült – közölte Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk regionális kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Rengeteg bűnszervezetet kapcsoltak le, amelyek segítettek elkerülni a sorozást

Az orosz invázió 2022. februári kezdete óta az ukrán bűnüldöző szervek közel 600 olyan bűnszervezetet lepleztek le, melyek katonai szolgálat elől menekülő férfiaknak segítettek külföldre szökni – közölte Andrij Demcsenko, az ukrán Állami Határőrség szóvivője. 

A hadiállapot idején az ukrán férfiak 18 és 60 év között, néhány kivétellel, nem hagyhatják el az országot, mivel behívhatják őket katonai szolgálatra – írja a Világgazdaság

Evacuation of Ukrainian civilians continue from Selydove direction
Illusztráció
Fotó: Diego Herrera Carcedo / Forrás: AFP

A bűnözői csoportok, amelyek segítenek a katonai szolgálat elől menekülőknek, hét- és tízezer dollár (2,5–3,5 millió forint) közötti összeget kérnek hamis orvosi igazolások kiállításáért, amelyek szerint az illető alkalmatlan a katonai szolgálatra, kitalált egészségügyi problémák miatt. Az ukrán hatóságok elkezdték felszámolni ezeket a bűnszervezeteket, és Demcsenko szerint

2024-ben eddig már több mint 200 „szöktetőhálózatot” tártak fel. 

A Világgazdaság teljes cikke ITT olvasható el. 

Dmitrij Medvegyev: a mongolok elküldték a Nemzetközi Büntetőbíróságot és az EU-t

A mongolok „elküldték” az Európai Uniót és Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) azzal, hogy semmibe vették az elfogatóparancsot, amelyet a testület Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen adott ki, aki Ulánbátorba látogatott – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében.

Medvegyev kommentárjában az Európai Unió nyilatkozatára reagált, amelyben Brüsszel „aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy orosz vezetőt meghívták Mongóliába, amely tagja az ICC-nek. 

A mongolok elküldték az ICC-t és az eurodegeneráltakat a XIII. század óta ismert orosz-mongol irányba. Én, ha ennek a tökéletlen bíróságnak a bírái és ügyészei helyében lennék, leginkább attól félnék, hogy néhány őrült megpróbálja végrehajtani a törvénytelen parancsot. Ebben az esetben az életük nem érne többet, mint ez a (...) papírdarab

– írta Medvegyev. 

Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi vezetője, Putyin elnök szövetségese
Fotó: Yekaterina Shtukina / Forrás: AFP

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC ) tárgyalás-előkészítő kamarája tavaly március 17-én elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyerekjogi biztos letartóztatását, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából”. 

Moszkva ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy – egyébként Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan – nem ismeri el az ICC joghatóságát, és számára jogi szempontból e bíróság minden döntése semmis. Moszkva több közvetett megnyilvánulásában a vádat is valótlannak minősítette. 

Putyin öt év után először látogatott ismét Mongóliába. 

Több mint 25 ezren írtak alá egy mozgósítási korhatárról szóló petíciót Ukrajnában

Ukrajnában a mozgósítási korhatár 60 évről 50 évre csökkentésére irányuló petícióra több mint 25 ezer szavazat érkezett, amely most Volodimir Zelenszkij elnök elbírálására vár – számolt be az Ukrajinszka Pravda. A petíció július 5-én jelent meg, és eddig 25 ezren írtak alá, ami elegendő ahhoz, hogy mérlegelje az Elnöki Hivatal – írja a Mandiner

A petíció szerzője azt kéri, hogy

az ország gazdasági helyzetének javítása érdekében csökkentsék a mozgósítható férfiak felső korhatárát 60 évről 50 évre.

Military mobility of Ukrainian soldiers continue in the direction of Marinka
Illusztráció
Fotó: Diego Herrera Carcedo / Forrás: AFP

Putyint letartóztatás helyett vörös szőnyeggel és díszsorfallal fogadták

Vlagyimir Putyin nem mutatott különösebb aggodalmat a legutóbbi külföldi útja során, hiszen csupán „mongóliai barátaihoz” látogatott, hogy megemlékezhessen a közös katonai győzelemük 85. évfordulójáról. Érkezésekor ünnepélyes fogadtatásban részesült, és semmilyen jel nem utalt arra, hogy letartóztatását terveznék – írja a Mandiner

Vlagyimir Putyin és Ukhnaagiin Khurelsukh mongol elnök sétálnak egy hivatalos üdvözlő ceremónia során Ulánbátorban 2024. szeptember 3-án
Fotó: Sofia SANDURSKAYA / Forrás: AFP

Mongólia ugyanis figyelmen kívül hagyta nemzetközi kötelezettségeit, ami Ukrajna szerint elfogadhatatlan. A kijevi kormány úgy véli, hogy Mongólia lehetővé tette „egy bűnözőnek”, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást, ezzel pedig maga is felelőssé válik a háborús bűnökért – írja meg a Guardian.

Ez nem az első eset, hogy egy Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagállama megszegi a nemzetközi jogot. Korábban Omar Hassan al-Bashir, Szudán volt elnöke is büntetlenül látogatott Dél-Afrikába és Jordániába, noha elfogatóparancs volt érvényben ellene.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly márciusban adott ki először elfogatóparancsot egy európai vezető ellen, Putyin azonban valószínűleg nem fog bíróság elé kerülni.

Lengyelország fontolgatja a nyílt háborús beavatkozást Ukrajna légterében

Lengyelország komolyan fontolgatja a nyílt háborús beavatkozást Ukrajna légterében, még akkor is, ha a szövetség hivatalosan nem támogatja ezt a lépést – adta hírül a Mandiner. 

A Kyiv Independent értesülései szerint Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy Varsó továbbra is mérlegeli, hogyan semmisíthetné meg az Ukrajna felett repülő orosz rakétákat és drónokat,

mivel a lengyel kormánynak alkotmányos joga van saját légterének védelmére, akár a NATO egyetértése nélkül is.

A lengyel kormány már néhány hónapja aláírt egy szándéknyilatkozatot Ukrajnával, amelyben vállalták, hogy a lengyel légierő megkezdi az orosz rakéták lelövését, ha azok az ukrán légteret átlépve Lengyelország felé tartanak.

Russia's Su-34 fighter-bombers' preparation for attack
Szu-34-es vadászbombázó (illusztráció)
Forrás:  AFP

Ez a megállapodás több NATO-szövetséges körében aggodalmat keltett, mivel attól tartanak, hogy ezzel Lengyelország nyíltan beavatkozna az ukrajnai konfliktusba.

Sikorski ennek ellenére hangsúlyozta, hogy Varsó nem tett le a légvédelmi beavatkozás lehetőségéről, mivel a saját légtérük védelme a „alkotmányos felelősségük”. A politikus emellett emlékeztetett arra, hogy az orosz rakéták, drónok, és akár azok roncsai is veszélyt jelenthetnek Lengyelország számára, hiszen azok akár sérüléseket vagy haláleseteket is okozhatnak.

ORFK: csaknem tizennégyezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5999-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7905-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában