2024.08.18. 07:00
Újabb hidat romboltak le az ukránok a Kurszki területen
907. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán páncélozott harcjármű az ukrán-orosz határ mentén elterülő Szumi területen, a határ közelében az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. augusztus 17-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: George Ivancsenko
Oroszország tagadja, hogy közvetett tárgyalásokat folytatna Ukrajnával
A The Washington Post amerikai napilap szombaton azt írta, hogy Ukrajna és Oroszország küldöttségeket menesztett Katarba augusztusban, hogy tárgyaljanak a két harcban álló fél energialétesítményei elleni légicsapások leállításáról kötendő megállapodásról. Az amerikai lap szerint a megállapodás részletes tűzszünetet is előirányzott volna, de a tárgyalások megszakadtak, amikor Ukrajna orosz területre nyomult be.
Senki sem szakított meg semmit, mert nem volt mit megszakítani
– jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap Moszkvában a cikkre reagálva. „Nem voltak közvetlen vagy közvetett tárgyalások Oroszország és Kijev között a létfontosságú polgári ellátólétesítmények biztonságáról” – szögezte le.
Az amerikai lap szerint az ukrán elnöki hivatal azt közölte, hogy a közel-keleti helyzet miatt elhalasztották a dohai találkozót, és videokonferencia formájában tartják meg augusztus 22-én.
Zarahova Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézte, aki augusztus 12-én feltette a kérdést: milyen tárgyalások lehetségesek az ukránok szárazföldi offenzíva és az orosz polgári infrastruktúra elleni támadások után.
A szóvivő közölte, hogy
kizárólag humanitárius kérdésekben van érintkezés a közvetítők között, egyebek mellett a fogolycsere kapcsán.
Hozzátette, hogy Oroszország Ukrajna által követelt gyermekeket is adott át a hozzátartozóknak közvetítők közreműködésével.
Ukrán drónok vasárnap hajnalban egy kőolajtároló létesítményt támadtak a dél-oroszországi Rosztovi területen, a támadás következtében tűz keletkezett.
„A Rosztovi terület délkeleti részén a légvédelem dróntámadást vert vissza. A Proletarszk városban működő Kavkaz ipari tároló területére hulló repeszek miatt kigyulladt a dízelolaj” – írta a Telegramon Vaszilij Golubjov, a terület közigazgatási vezetője. Hozzátette: röviddel később egy másik dróntámadás miatt abba kellett hagyni az oltást. Senki sem sebesült meg, az oltási munkálatokat később folytatták.
Az ukrán hadsereg is megerősítette, hogy megtámadták az orosz haderő szükségleteit is kielégítő kőolaj- és kőolajszármazék-tárolót.
Északabbra Alekszej Szmirnov Kurszki területi kormányzó számolt be szinte állandó légiriadókról. A karbantartók dolgoznak a megrongálódott energetikai létesítmények kijavításán – közölte.
Az orosz védelmi minisztérium közleményben jelentette be vasárnap, hogy újabb falut – Szviridonivkát – foglaltak el a fontos logisztikai csomópontnak számító Donyeck megyei Pokrovszk közelében. Az elmúlt napokban az orosz haderő több település elfoglalását jelentette be a térségben.
A (megszállt) Donyeckben ukrán ágyúzásban életét vesztette egy férfi és egy nő, erről a város orosz polgármestere, Alekszej Kulemzin számolt be.
Újabb hidat romboltak le az ukránok a Kurszki területen
Az ukrán légierő egy második stratégiai fontosságú hidat is lerombolt a Szejm folyó felett, a dél-oroszországi Kurszki területen zajló ukrán szárazföldi offenzíva tizenharmadik napján – számolt be róla az MTI.
Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka videofelvételt tett közzé, amelyen találat ért egy hidat Zvannoje falu közelében, délnyugatra Gluskovótól, amelynek térségében pénteken egy másik hidat is leromboltak.
A légierő precíziós csapásokkal fosztja meg az ellenséget logisztikai lehetőségeitől, aminek jelentős befolyása lesz a harci műveletekre
– közölte Olescsuk.
Orosz katonai bloggerek szerint a gluskovói járásban már csak egy híd maradt, amelyet az orosz hadsereg csapatok szállításra használhat. A híd a Zvannojétól hat kilométerre fekvő Karizs falu közelében található.
Oroszország elismerte a gluskovói híd lerombolását. Médiajelentések szerint ezáltal több mint 30 települést vágtak el a külvilágtól, lakóikat biztonságos helyre szállították.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a hidat NATO-fegyverekkel rombolták le.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án vonult be az Ukrajnával határos Kurszki területre, Kijev szerint eddig 82 települést és 1150 négyzetkilométert foglalva el.
Az ukrán légierő vasárnap azt is bejelentette, hogy az éjszaka folyamán nyolc orosz drónt és öt rakétát semmisítettek meg.
„A légvédelmi harc eredményeként a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei, az ukrán védelmi erők mobil lövészalakulatai és az elektronikai hadviselési egységek tizenhárom célpontot semmisítettek meg Kijev, Szumi és Poltava megyében” – közölte a légierő parancsnoka.
Aljakszandr Lukasenka: Ukrajna a kurszki betöréssel emelte a tétet
A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk megyében indított műveletével emelte a tétet, előnyösebb tárgyalási helyzetet remélve ettől a tárgyalások esetleges megindulásakor, most azonban ez a taktika nem vált be – mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Rosszija-1 orosz állami televíziónak vasárnap adott interjújában.
Egyet értek Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentésével, hogy a tét emeléséről folyik a harc. Hogy ők (a kijevi vezetés) erősebb helyzetbe akarnak kerülni, ha netán megkezdődnek a tárgyalások. A Nyugat is azt mondja, hogy Ukrajnában erről álmodoznak. Felmerül azonban egy másik kérdés: ebben és az ehhez hasonló helyzetekben, ki ülne le velük tárgyalni? Ezért a tétet emelni helytelen, ez nem az a helyzet
– fogalmazott Lukasenka.
„A veszély abban áll, hogy egy ilyen eszkaláció Ukrajna részéről kísérlet lehet arra, hogy Oroszországtól aszimmetrikus választ provokáljon ki. Tegyük fel nukleáris fegyverek bevetését. Pontosan tudom, hogy Ukrajnában nagyon örülnének annak, ha Oroszország, vagy mi taktikai atomfegyvert használnánk. Boldogok lennének. Mert akkor bizony aligha maradnának szövetségeseink. Egyáltalán nem maradnának még velünk együttérző országok sem" – mondta.
Lukasenka beszélt arról is, hogy Moszkva és Minszk látja veszélyét nyugati országok katonai egységei közvetlen beavatkozásának Ukrajnában.
Meggyőződését fejezte ki, hogy az orosz hadsereg „ki fogja söpörni” az ukrán alakulatokat a Kurszki területről.Beszélt egyben arról is, hogy a mozgósítás elől menekülő ukrán hadköteles korú férfiak részben Fehéroroszországon keresztül próbálnak eljutni Nyugatra.
Lukasenka elmondta, hogy jelenleg az ukrán fegyveres erők több mint 120 ezer katonája állomásozik Ukrajna Fehéroroszországgal közös határán. „Látván agresszív politikájukat, mi is a határ mellé telepítettük saját csapatainkat” – közölte.
„A fehérorosz–ukrán határ úgy van aláaknázva, mint még soha. Ilyen aknásítás mellett még nem volt háború. Most átkelni a határon csak nagyon nagy veszteségekkel lehetne (az ukrán erőknek)” – tette hozzá.
Lukasenka szóvá tette, hogy az esetleges új béketárgyalások alapját a 2022-ben Isztambulban elért megállapodások képezhetnék, figyelembe véve az az óta bekövetkezett területi változásokat.
Észak-Korea terrorcselekménynek nevezte az oroszországi ukrán betörést
Észak-Korea elítélte és az Egyesült Államok, illetve a Nyugat támogatta megbocsáthatatlan terrorcselekménynek nevezte az ukrán csapatok oroszországi betörését – közölte vasárnap a KCNA állami hírügynökség az észak-koreai külügyminisztérium állásfoglalását idézve.
Phenjan egyben leszögezte, hogy kiáll a szuverenitását védő Oroszország mellett.
A KCNA szerint az ukrán betörés az Egyesült Államok oroszellenes konfrontatív politikájának eredménye, amely a harmadik világháború szélére sodorja a helyzetet. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „csillagászati” összegekbe kerülő halálos fegyverzettel látta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Megbocsáthatatlan agresszióként, illetve terrorcselekményként határozottan elítéljük az Egyesült Államok és a Nyugat irányítása alatt álló Zelenszkij-bábrezsim orosz terület elleni támadását
– húzta alá az észak-koreai diplomáciai tárca.
Phenjan az utóbbi egy évben jelentősen kiépítette kapcsolatait Moszkvával. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető júniusban átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.
Dél-Korea, Ukrajna és az Egyesült Államok is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan is tagadta ezeket a vádakat.
Rendkívül veszélyes, mégis szinte mindennapossá vált a nukleáris létesítmények célponttá válása
Az atomerőművek évtizedek óta védelem alatt állnak a háborús támadásoktól. A Genfi Egyezmények kiegészítő Jegyzőkönyve kimondja, hogy a nukleáris létesítmények nem válhatnak célpontokká, még a stratégiai katonai előnyszerzés esetében sem. A történelem során azonban, az orosz–ukrán háború kezdete óta megtörték a nukleáris létesítmények megtámadására vonatkozó tabut, és az a tény, hogy sem Moszkva, sem Kijev nem tartotta tiszteletben a nukleáris tilalmi zónákat, veszélyes precedenst teremt – írja a Magyar Nemzet.
A legutóbbi ilyen incidens Zaporizzsjában történt a múlt hét végén, mikor az orosz csapatok állítólag tüzet gyújtottak az ottani atomerőmű hűtőtornyában. Azóta is volt hasonló eset, ami miatt most éppen áll a bál, csak éppen a másik oldalról: az ukránok robbantottak az erőmű mellett, ami után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója is megszólalt, hangsúlyozva: újfent a nukleáris biztonság eszkalációját és az erőművet fenyegető biztonsági kockázatokat látják.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő elmondása szerint, bár nagyon súlyos következményekkel nézhetünk szembe ilyen esetekben, ezek a szituációk szinte a háborús helyzetek velejárójának számítanak.
A katonáknak, akik háborúban vannak, nem az a legnagyobb gondjuk, hogy hol van a határ, amelyet nem szabad átlépniük, számukra nehezen érthető vagy el nem magyarázott okokból. Ezek a szituációk minden szándék ellenére megtörténnek
– mutatott rá a lapnak a szakértő. Továbbá kifejtette, hogy az abszolút megbízható megoldást ezekre a problémákra valójában csakis a háború megszüntetése jelentené.
Az orosz légvédelem orosz megyék ellen indított ukrán drónokat semmisített meg
Az orosz légvédelem Kurszk, Belgorod és Rosztov orosz megyék ellen indított öt ukrán drónt semmisített meg vasárnapra virradóra – közölte a moszkvai védelmi minisztérium Telegram-oldalán.
A Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubjov arról számolt be, hogy az egyik megsemmisített drón roncsai miatt dízelolaj kapott lángra egy üzem raktárában, de személyi sérülés nem történt.
Az orosz rendvédelmi szervekhez közeli Baza Telegram-csatorna beszámolója szerint egy rosztovi olajlerakatban keletkeztek károk.
Egy orosz légvédelmi rakétaüteg Marsz (Mars) fedőnevű parancsnoka a vasárnap reggeli órákban egy ukrán Szu–27-es harci repülőgép és egy Mi–8-as katonai helikopter lelövéséről számolt be Zaporizzsja térségében.
Az orosz védelmi tárca közzétett vasárnap reggel egy videófelvételt egy állítólagos ukrán hadifogolyról. Az Olekszandr Makijevszkij, az ukrán nemzeti gárda egyik tagjaként bemutatott férfi arról beszélt, hogy az ukrán erők parancsnoksága azzal fenyegeti a katonákat, hogy Grad rakéta-sorozatvetőkkel mér csapást rájuk, ha megpróbálnak visszavonulni.
Amikor a srácok, hogy életüket mentsék, el akarták hagyni állásaikat és visszavonulni, nekik egyenesen megmondták, hogy ebben az esetben Gradból kilőtt kazettás lőszerrel mérnek rájuk csapást, aztán pedig mindent a háború számlájára írnak
– állította a férfi a felvételen.
Oroszország ismét ballisztikus rakétákkal lőtte Kijevet
Oroszország augusztusban már harmadik alkalommal lőtte ballisztikus rakétákkal Kijevet, előzetes adatok szerint mindegyiket lelőtte az ukrán légvédelem – közölte vasárnap az ukrán főváros katonai közigazgatása.
Ez már a harmadik ballisztikus rakétacsapás augusztusban a főváros ellen, pontosan hat napos időközökkel minden egyes támadás között
– ismertette Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője Telegram-oldalán.
Popko szerint az orosz hadsereg nagy valószínűséggel észak-koreai ballisztikus rakétákat használt. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem több orosz drónt is megsemmisített.
A kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint egyelőre nincsenek értesülések esetleges károkról, vagy áldozatokról.
A kezdeti támadást követően két órával ismét légiriadót rendeltek el a főváros térségében, illetve Ukrajna központi és északkeleti régióiban.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 8704-en léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 16059-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap.
A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szombaton:
Ukrán válság
- Az EU vizsgálatot követel az orosz fogságban elhunyt ukrán újságírónő ügyében
- NATO-főtitkár: jogilag lehetséges a nyugati fegyverek bevetése orosz célpontok ellen
- Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé
- Újabb csapást mért Harkivra Oroszország, sokan megsérültek
- Légibombákat dobtak Herszonra az orosz csapatok, sokan megsérültek