2023.05.03. 10:07
A veszélyhelyzet meghosszabbításáról és az igazságügyi csomagról is dönt ma az Országgyűlés
Felhatalmazhatja a kormányt az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzet meghosszabbítására szerdán az Országgyűlés, amely dönthet az igazságügyi csomagról is.
Az Országgyűlés ülése
Forrás: MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt
A parlament 9 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. A képviselők 15 törvényjavaslatról tartanak zárószavazást.
Dönthetnek az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya több módosítását kihirdető törvényről, amelyet Novák Katalin köztársasági elnök még tavaly novemberben küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.
Határozhatnak a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításáról, amelynek értelmében a kormány november 25-ig meghosszabbíthatja az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzetet.
Döntés várható az igazságügyi csomagról, amely megerősítené az Országos Bírói Tanácsot és további feltételeket határozhatna meg arra, ki lehet a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Zárószavazás lesz az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről. A törvényjavaslat a végrehajtókkal kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket.
Kormánypárti kezdeményezésre politikai nyilatkozatot fogadhat el a parlament a migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról. Magyarország megfelelő garanciákat kapott a Poszt-Cotonoui Megállapodás korábbi tervezetével szemben megfogalmazott aggályaira, ezért a nyilatkozatban az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon a megállapodáshoz.
A határozathozatalok után általános vita lesz a büntető törvénykönyv fideszes képviselők kezdeményezte, a rágalmazással és becsületsértéssel kapcsolatos módosításáról.
Napirenden szerepel a szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények módosítása, amely a szövetkezet minimum taglétszámát a korábbi hétről háromra csökkenti.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága kezdeményezte a minősített adat védelméről szóló törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását. A törvényjavaslat célja, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a titokfelügyeleti eljárást a lehető legszélesebb körben folytathassa le.
Az igazságügyi tárgyú törvények módosítása átalakítja a szabadságvesztés letöltésének jelenlegi három végrehajtási fokozatát és egy egyszerűbb, ötfokozatú kategóriarendszert hoz létre. Bevezetnek egy kreditrendszert: az elítélt kreditpontokat gyűjthet és ez alapján kedvezőbb kategóriába kerülhet, pontvesztés esetén azonban visszasorolják.
A képviselők tárgyalják a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítását, amely a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek esetében tartalmaz egyszerűsítéseket.
Több mint harminc törvényen változtat az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosítása, egyebek mellett a természetvédelmi, a vadgazdálkodási és a földtörvény is változna.
Az indoklás szerint finomhangolásra tesz javaslatot a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosítás. Az igazgatási szünetről szóló törvényjavaslat lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy téli, illetve nyári gazgatási szünetet rendeljen.
Utolsó napirendi pont az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosítása, amely alapján
a köztársasági elnök hivatali szervezetének elnevezése Sándor-palota lesz.
