Ukrán válság

2023.02.01. 05:30

Kárpátaljai szervezetek Zelenszkijhez intéztek felhívást a magyarellenes atrocitások miatt

Az ukrajnai háború 343. napjának krónikája az Origo, a Mandiner és az MTI nyomán.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2023. január 31-én közreadott, videófelvételről készített képen orosz tüzérek önjáró löveggel tüzelnek az ukrán állásokra egy nem megnevezett ukrajnai helyszínen

Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Kreml: a NATO teljes katonai infrastruktúrája Moszkva ellen dolgozik

Oroszország nem hunyhat szemet afelett, hogy a NATO teljes infrastruktúrája ellene dolgozik - jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.

"Látjuk, hogy a NATO teljes katonai infrastruktúrája az Oroszországi Föderáció ellen és az ukrán rezsim javára dolgozik, beleértve a hírszerzést - a műholdakat és repülőgépeket - is" - hangoztatta Peszkov.

"Mindez ellenséges környezetet teremt számunkra, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül" - tette hozzá.

A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a megnövelt hatósugarú amerikai rakéták Ukrajnába szállításáról meghozandó esetleges döntés "egyenesen vezet a feszültség és az eszkaláció szintjének növekedéséhez".

"Több erőfeszítést kell majd tennünk, de ez nem fogja megváltoztatni az események menetét. A különleges hadművelet folytatódik majd" - mondta.

Dmitrij Peszkov szerint az ilyen hírek fényében egyelőre nem terveznek orosz-amerikai elnöki tárgyalásokat, és Oroszország fő célja az államfő által meghatározott feladatok teljesítése.

A Leopard és az Abrams harckocsik elfogásáért, illetve megsemmisítéséért orosz regionális és üzleti vezetők által kitűzött pénzjutalommal kapcsolatban azt mondta, ezek arra irányuló felhívások, hogy mindenki a legjobb képességei szerint járuljon hozzá a katonai célok eléréséhez és mindez ismételten az egységet bizonyítja.

"Ami ezeket a páncélosokat illeti, fel fogják gyújtani őket, annál is inkább, ha ilyen ösztönzők vannak. Azt hiszem, ettől még több vállalkozó lesz" - nyilatkozott.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtóértekezletén abszurdnak minősítette, hogy Emmanuel Macron francia elnök lehetségesnek nevezte Ukrajna vadászrepülőgépekkel történő felszerelését anélkül, hogy ez a lépés ne vezessen a konfliktus eszkalációjához Ukrajnában. Köszönetet mondott Észak-Koreának, amiért az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban támogatását fejezte ki Moszkvának.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentésével kapcsolatban, amely megállapította, hogy az ukrán hadsereg az ottawai egyezmény által tiltott taposóaknákat alkalmazott, megjegyezte: a nyugati civil szervezetek vonakodva szokták megerősíteni, hogy az ukrán fél háborús bűncselekményeket is elkövet. Emlékeztetett rá, hogy az orosz diplomácia a problémát korábban már az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vitte.

A szóvivő szerint a Meta amerikai technológiai óriáscégnek az a döntése, hogy az Azov ukrán fegyveres szervezetet levette az általa veszélyesnek minősített szervezetek listájáról, alátámasztja a vállalattal szemben bevezetett orosz korlátozó intézkedések indokoltságát. Zaharova szerint a "neonácizmus, valamint a nemzeti és etnikai gyűlölet" eszméit terjesztő szervezet így lehetőséget kapott az erőszak nyílt propagálására.

A szóvivő ismételten arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nem fogja válasz nélkül hagyni, ha a nyugati országok megpróbálják elkobozni és Ukrajna rendelkezésére bocsátani az orosz kintlévőségeket. Jogsértőnek minősítette az Egyesült Államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy harmadik országokat eltántorítson az Oroszországgal való együttműködéstől.

Leszögezte, hogy Moszkvát nem érdekli Párizs véleménye Oroszország és az afrikai kontinens viszonyáról. Ezzel a kijelentésével arra reagált, hogy a francia elnök aggodalmának adott hangot Moszkva és az afrikai országok diplomáciai és katonai kapcsolatainak bővülése miatt. A szóvivő hangoztatta, hogy ezekben az államokban Moszkva mindig a szuverén és független partnereket látta, szemben a francia gyarmattartói megközelítéssel.

"Ha ők szükségesnek ítélik a kapcsolataik fejlesztését Oroszországgal, akkor ahhoz Macronnak, az Élysée-palotának és Franciaországnak nincsen semmi köze" - mondta Marija Zaharova.

Párizs 2024 - Ukrajna mellett Lettország is bojkottal fenyeget

Ukrajna mellett Lettország is bojkottálhatja a párizsi olimpiát, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az ukrajnai háború ellenére engedi versenyezni az orosz és fehérorosz sportolókat.

A Lett Olimpiai Bizottság szerdai közleményében kijelentette, hogy a jelenleg is zajló háború miatt elfogadhatatlan a két ország versenyzőinek részvétele a jövő évi ötkarikás játékokon. A szervezet szerint ez a lépés „normalizálná a háborús bűnöket és a brutális erőszakot”, ezért nem szeretnék, ha a lett sportolóknak ilyen körülmények között kellene versenyezniük.

Ezt követően Jelina Szvitolina ukrán teniszező is követelte az orosz és fehérorosz csapat kitiltását a 2024-es játékokról.

Egységesnek kell maradnunk az ellenük bevezetett szankciók tekintetében, hogy következménye legyen a kormányaik szörnyű cselekedeteinek

– írta Twitter-bejegyzésében a világranglistán 2017-ben harmadik helyezett játékos.

Volodimir Klicsko korábbi nehézsúlyú profi világbajnok ökölvívó - akinek bátyja, Vitalij Kijev polgármestere - hétfőn lebombázott házak mellől üzent Thomas Bach NOB-elnöknek, amelyben szintén az oroszok és fehéroroszok visszaengedése ellen tiltakozik. A videóüzenetben azt is elmondta, hogy szerinte „az oroszok a civilek ellen elkövetett bűncselekmények olimpiai bajnokai”, ezért semmilyen körülmények között sem szabadna engedni, hogy visszatérjenek a sporteseményekre.

Korábban Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke is bojkottal fenyegette a NOB-ot, amely ennek ellenére múlt héten javaslatot tett Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak visszaintegrálására. A NOB azonban azt is kiemelte, kizárólag a sportági szövetségek engedélyével, a doppingellenes szabályok betartása mellett, semleges színekben versenyezhetnének a két ország azon sportolói, akik nem támogatják nyíltan az ukrajnai háborút.

Nekimentek az ukránok Elon Musknak, szerintük az orosz propagandát segíti

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója a Twitteren ment neki Elon Musknak, ugyanis szerinte az amerikai milliárdos csökkenti az ukrán politikusok elérését, és az orosz propagandát segíti a Twitteren – adta hírül a Mandiner.

„Talán abba kellene hagynia a hivatalos ukrán személyek profiljának a gyengítését és azt, hogy mesterségesen csökkentik az elérésüket. Ez túl nyilvánvaló” – fogalmazott az ukrán politikus.

Majd üzent az amerikai milliárdosnak: 

Ne segítsen az orosz propaganda terjesztésében

Hozzátette azt is, hogy szerinte a Twitter hírneve haldoklik.

Kárpátaljai magyar szervezetek Zelenszkijhez intéztek felhívást a magyarellenes atrocitások miatt (videó)

Felhívást intéztek a magyar szervezetek Volodimir Zelenszkijhez az atrocitások miatt – hangzott el a Hír TV Híradójában. Felszólították az ukrán elnököt, hogy tegyen rendet a munkácsi kistérség területén történt magyarellenes kirohanások miatt – írja a Mandiner.

Magyar nemzeti szimbólumokat és magyar feliratokat  távolítottak el a zömében magyar lakta települések intézményeiről – idézte fel a csatorna, majd Brüsszelből kapcsolta Bocskor Andreát, a Fidesz-KDNP kárpátaljai EP-képviselőjét.

A felhívásban hangsúlyozták, hogy

„a kárpátaljai magyar közösség tagjai mindig is lojális állampolgárai voltak Ukrajnának, és elítélik azokat a jogellenes és magyarellenes provokációkat, amelyek jelenleg a munkácsi kistérségben zajlanak. Ezek ebben a feszült, háborús helyzetben egyáltalán em szolglják a békés együttélés céljait.”

A fideszes EP-képviselő azt is hozzátette, hogy akik nem részei ezeknek a provokációknak, fontos, hogy elhatárolódjanak. 

Nemzetközi összefogással adományoztak áramfejlesztő generátorokat Kárpátalja egészségügyi és oktatási intézményeinek

Nagy teljesítményű generátorokkal segíti az áramkimaradásokkal sújtott Kárpátalja egészségügyi és oktatási intézményeit a Katolikus Karitász és a Svéd Lions Clubok Szövetsége a Munkácsi Egyházmegyei Karitász közreműködésével - jelentették be az érintett szervezetek képviselői szerdán Munkácson, átadva az újabb szállítmányokat.

A Katolikus Karitász újabb húsz nagyteljesítményű generátort szállított Kárpátaljára az olykor napi 16 órás áramkimaradások áthidalására, emellett több mint két tonna tartós élelmiszer is érkezett.

A Munkácsi Egyházmegyei Karitász raktárában megtartott rögtönzött sajtótájékoztatón Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta, hogy a háború kitörése óta a szervezet és partnerei folyamatosan támogatják mind az egészségügyi és szociális intézményeket, mind pedig közvetlenül a rászorulókat Kárpátalján és Ukrajna háború sújtotta övezeteiben. A most átadott generátorokkal együtt eddig több mint ötven áramfejlesztőt kaptak működésük biztosítására a kárpátaljai intézmények.

Rendik András, a Svéd Lions Clubok Szövetségének alkormányzója a segélyszállítmány átadásán arról számolt be, hogy a skandináv országban működő 340 klub 8200 tagja már egy éve bekapcsolódott az ukrajnai rászorulók támogatását célzó gyűjtésbe. 

Az eddigi adományok összértéke 800 millió forintnak felel meg, célba juttatásukból pedig kivették részüket a magyarországi és ukrajnai Lions Clubok és a Katolikus Karitász is. A most leszállított húsz generátor összértéke mintegy nyolcmillió forint.

A támogatást átvevő Fehér Ferenc, a Munkácsi Egyházmegyei Karitász igazgatója aláhúzta, hogy a súlyos áramkimaradások ellehetetlenítik az ingyenkonyhák, idősotthonok, rehabilitációs központok és egyéb szociális intézmények működését. A most átadott generátorok egyebek között a huszti magyar tannyelvű iskolába, a fancsikai óvodába, a rahói iskolába kerülnek, és néhány plébánia is kap a készülékekből.

Az igazgató arra is kitért, hogy az eddig leszállított ötven generátor révén a római katolikus egyház kárpátaljai intézményeinek többségében biztosított az áramellátás.

Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Écsy Gábor országos főigazgató elmondta, hogy az orosz-ukrán háború tavaly február 24-i kitörése óta a Katolikus Karitász mintegy ötszázmillió forint értékű élelmiszert juttatott el Ukrajnába.

Washington szankciós listára helyezett egy hálózatot, amely kijátszotta az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket

Az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listára helyezett szerdán egy 22 magán- és jogi személyből álló globális hálózatot, amelyet azzal vádol, hogy kijátszotta az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket.

Oroszország elkeseredett kísérlete, hogy közvetítőkön keresztül játssza ki az amerikai szankciókat azt bizonyítja, hogy a büntetőintézkedések jóval nehezebbé tették az orosz hadiiparnak, hogy utánpótlást biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetének

– írta közleményében Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes.

A tájékoztatás szerint a hálózatot Oroszország, illetve a ciprusi székhelyű Igor Zimenkov fegyverkereskedő vezeti, aki fiával együtt szintén szankciós névsorra került.

A csoport egyebek között az orosz védelmi iparhoz köthető projektekben, így például csúcstechnológiai eszközök beszerzésében vett részt Oroszország ukrajnai hadműveletét követően. Mindemellett a hálózat egyes tagjai támogatták a szankciókkal sújtott orosz állami vállalatokat.

Zimenkovot azzal is vádolják, hogy egy szankcióslistára került fehérorosz védelmi ipari vállalatot is segítette eladásokkal Latin-Amerikában.

Büntetőintézkedések hatálya alá került a szingapúri székhelyű Asia Trading & Construction vállalat és annak igazgatója, aki állítólag a szintén szankciós listára került orosz Rosztyeh konglomerátum nevében helikoptereket adott el egy dél-amerikai kormánynak.

Szankciókkal sújtották a GBD nevű céget is, amely fegyverrendszereket próbált értékesíteni egy afrikai kormánynak.

A mostani lajstromra ciprusi, bolgár, valamint izraeli cégek kerültek fel. A büntetőintézkedések keretében befagyasztották az érintettek Egyesült Államokban található vagyonát, az amerikai állampolgárokat pedig eltiltották a velük való ügyletektől.

Az orosz katonák egy újabb offenzívára készülhetnek

Ukrán tisztviselők úgy vélik, hogy Oroszország katonai erőt gyűjt a keleti Luhanszk régióban egy újabb offenzíva előtt. A Kreml erői kiűzik a helyi lakosokat a frontvonal Moszkva által tartott részeinek közelében lévő otthonaikból, hogy ne tudjanak információkat szolgáltatni az orosz csapatok állomásoztatásáról az ukrán tüzérségnek – mondta egy helyi ukrán tisztviselő.

Luhanszk nagy része már Oroszország kezében van, amely Donyeckkel együtt a donbászi régiót alkotja. Katonai elemzők szerint a Kreml fő célja jelenleg a Donbasz teljes ellenőrzésének megszerzése.

Putyin: meg kell akadályozni az orosz régiók ukrán lövetését

Prioritásnak nevezte a határmenti orosz régiók ukrán lövetésének megakadályozását Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai tanácskozáson.

Elsődleges feladat a lövetés lehetőségének kiküszöbölése, ez a katonai tárca feladata

– mondta Putyin.

Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy a megrongálódott házakat helyre kell állítani az orosz határ menti régiókban, illetve kártalanítást kell biztosítani az ukrán belövések következtében elpusztult lakóingatlanok és egyéb vagyontárgyak után. Feladatként nevezte meg az energia-, fűtés- és vízellátó berendezések helyreállítását.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes a tanácskozáson mondta el, hogy Kurszk, Brjanszk és Belgorod megye egyes területeiről a közvetlen életveszély miatt át kell költöztetni a lakosokat.

Szerdai orosz sajtójelentések szerint egy ukrán rakétatámadás kedden kisebb károkat okozott a Barátság kőolajvezetékben a Brjanszk megyei Novozibkov közelében. A személyzetet evakuálni kellett. A Transznyeft szerint az Ukrajnát elkerülő csővezeték, amelyen Kazahsztán szerdán megkezdte a kőolaj Németországba szállítását, jelenleg normálisan üzemel.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből ukrán tüzérségi támadást jelentettek a helyi hatóságok. HIMARS-találat ért egy kolostort a Vuhledarhoz közeli Nikolszke községben, egy szerzetes és egy 83 éves apáca életét vesztette. 

Vérdíjat tűztek ki az ukrán tankokra

A Kreml szívesen fogadta egy orosz vállalat felajánlását, hogy „fejpénzt” fizet a nyugati gyártmányú harckocsik ukrajnai harctéren történő megsemmisítésért, mondván, hogy ez győzelemre sarkallja a moszkvai erőket. A Fores orosz cég a héten 72 ezer dollár (28 millió Ft) készpénzt ajánlott fel az első katonának, aki Ukrajnában megsemmisít vagy megszerez egy amerikai gyártmányú Abrams, vagy egy német gyártmányú Leopard 2 harckocsit. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az orosz csapatok „elégetnek” minden nyugati tankot, amelyet Ukrajnába szállítanak, és hozzátette, hogy a vérdíj extra bátorítás az orosz katonák számára.

Az ukrán menekültek vajon hazatérnek még valaha?

Augusztusban az ukrán menekültek többsége egy felmérésben azt mondta, hogy az ellenségeskedések befejezése után tervezi a hazatérést Ukrajnába. Szakértők szerint azonban ahogy telik az idő, és a menekültek külföldön kezdenek új életet, Ukrajna nem biztos, hogy a legtöbbjüket valaha visszavárhatja.

Kreml: nagyon fontos a hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló szerződés fenntartása

A Kreml nagyon fontosnak tartja a hadászati fegyverzetek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés fenntartását – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy az amerikai külügyminisztérium kedden az Új START-megállapodás megsértésével vádolta Oroszországot, amiért Moszkva nem engedélyezte az ellenőrzéseket oroszországi katonai helyszíneken. A tárca szóvivőjén keresztül tudatta, hogy a szerződést továbbra is nemzetbiztonsági érdekének tekinti.

A Kreml szóvivője megjegyezte, hogy az amerikai fővárosban mostanában kevés célzást tesznek a Moszkvával folytatott párbeszédre e kérdésben, de – mint mondta – „legalább valamilyen célzásokat” meg kellene őrizni.

Nagyon fontosnak tartjuk ennek a szerződésnek a fenntartását

– mondta a Kreml szóvivője. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag megsemmisítette a fegyverzetellenőrzési és a biztonsági rendszer jogi és szerződéses kereteit.

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló megállapodás 2011-ben lépett életbe, 2021-ben pedig öt évre meghosszabbították. A megállapodás egyebek között a nukleáris robbanófejek maximális számáról is rendelkezik.

Becslések szerint e két országban található a világon meglévő nukleáris robbanófejek 90 százaléka.

Ukrán katonai szóvivő: heves összecsapások zajlanak Bahmutnál

Továbbra is heves harcok dúlnak a Donyeck megyei, stratégiai jelentőségű Bahmut városánál, az elmúlt nap során 151-szer lőtték az orosz erők a várost védő ukrán katonák állásait – közölte Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője szerdán a Szuszpilne televízió műsorában.

Hozzátette, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő, az orosz erők által egy hete elfoglalt Szoledar városánál 56-szor nyitottak tüzet az orosz csapatok az ukrán katonák állásaira, és 13 összecsapás volt a térségben. Szavai szerint az orosz erők napról-napra komoly veszteségeket szenvednek. Elmondta, hogy Bahmut térségében egy nap alatt 360 orosz katona vesztette életét és 290 sebesült meg.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy az elmúlt nap során négy civil vesztette életét, és hat sebesült meg a régióban az orosz támadások következtében.

Ukrán katonák, mielőtt a frontra indulnak a kelet-ukrajnai Donyeck megyében 2023. január 28-án
Fotós: Andriy Dubcsak / Forrás: MTI/AP

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy szerda reggel nagykiterjedésű tűz ütött ki az orosz megszállás alatt levő városban egy orosz katonai bázis környékén. Az ukrán félnek egyelőre nincs információja arról, hogy mi okozta a tüzet.

Az ukrán vezérkar szerdai hadijelentésében azt írta, hogy előző nap mintegy 920 orosz katona halt meg Ukrajnában, az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt elérte a 128 420-at. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

Kijevbe látogatott az osztrák államfő

Kijevbe látogatott közben Alexander Van der Bellen osztrák államfő, aki a Twitteren közzétett videoüzenetében bejelentette, hogy Ausztria generátorokat adományoz Ukrajnának. 

Ausztria katonailag semleges, de mi semmiképpen sem vagyunk semlegesek a hozzáállásunkban. Az ukrán nők és férfiak a hazájukért és gyermekeik jövőjéért küzdenek. Mi pedig ebben segítjük őket

 - hangoztatta az osztrák elnök.

Kijevbe látogatott közben Alexander Van der Bellen osztrák államfő, aki találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel 2023. február 1-én
Fotós: Sergei Supinsky / Forrás: AFP

Zelenszkij elnökkel és Ukrajna bátor embereivel együtt védjük az európai értékeket

– fűzte hozzá Twitter-bejegyzésében Van der Bellen.

Álhírterjesztés miatt távollétében nyolcévi börtönre ítéltek egy orosz újságírót

Távollétében nyolcévi börtönre ítélte egy moszkvai bíróság szerdán Alekszandr Nyevzorov ismert orosz újságírót, miután bűnösnek találta az orosz hadsereggel kapcsolatos álhírek terjesztésében – írja a Mandiner.

The,Concept,Of,European,And,Us,Sanctions,Pressure,On,The
Illusztráció
Forrás: Shutterstock

A nyomozók tavaly indítottak eljárást Nyevzorov ellen, amikor a közösségi médiában kitett posztjaiban arról írt, hogy az orosz erők szándékosan indítottak tüzérségi támadást a dél-ukrajnai mariupoli szülőotthon ellen, ami Moszkva szerint hamis állítás. A bíróság közleménye szerint az újságíró egy büntetőtáborban fogja letölteni a büntetést, ha visszatér Oroszországba.

Fehéroroszország már önállóan működteti az orosz Iszkander rakétákat

Fehéroroszország fegyveres erői már önállóan működtetik az Oroszország által szállított, nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető, Iszkander típusú, rövid hatótávolságú, hadműveleti-harcászati rakétákat, miután befejezték oroszországi kiképzésüket, valamint a hazai földön tartott gyakorlatokat - közölte szerdán a minszki védelmi minisztérium sajtószolgálata.

A tárca tájékoztatása szerint a rakéták akár 500 kilométeres hatótávolságú célpontok megsemmisítésére is képesek.

Ruszlan Csehov, a fehérorosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka a minszki katonai televíziónak elmondta, hogy eddig nem rendelkeztek 300 kilométernél nagyobb hatótávolságú csapásmérő fegyverrel. A Military TV Telegram-csatornáján közzétett kommentárjában egyben dicsérte az Iszkander rakétát „egyszerű használhatóságáért, megbízhatóságáért, manőverezőképességéért és tűzerejéért”.

Az Iszkander-M, a NATO-ban használt kódnevén SS-26 Stone, a szovjet R-11 (Scud) rakéta helyébe lépett. Hatótávolsága mélyen átnyúlik Fehéroroszország szomszédaihoz, Ukrajnához és a NATO-tag Lengyelországhoz, amelynek kapcsolatai Minszkkel igen feszültek.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök korábban azt mondta, hogy az orosz Sz-400-as és az Iszkander rakétarendszereket már harci szolgálatba állították a köztársaságban. Megjegyezte azt is, hogy Fehéroroszország Oroszország segítségével olyan repülőgépek személyzetét képezi ki, amelyek képesek a speciális lőszerek szállítására.

Felkerült a horvát elnök az ukrán szélsőjobbos halállistára

Felkerült az ukrán szélsőségesek által működtetett Mirotvorec halállistájára Zoran Milanović horvát elnök.

Zoran Milanovic horvát államfő nemzetközi sajtótájékoztatót tart Budapesten a Sándor-palotában, 2023. január 20-án
Fotós: Kisbenedek Attila / Forrás: AFP

Erre azután került sor, hogy Milanović a napokban arról beszélt: a Krím-félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától. A horvát államfő hétfőn újságíróknak Petrinjában, a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján beszélt erről – írja a Mandiner.

Ukrajna a tavalyinál kisebb gabonaterméssel számol az idén

Ukrajna gabonatermése az idén 49,5 millió tonnára csökkenhet a tavalyi mintegy 51 millió tonnáról – közölte Denis Kudin ukrán gazdasági miniszterhelyettes.

Ukrajnában 2021-ben rekordmennyiségű, 86 millió tonna gabonát takarítottak be. Az idei évre várt termés ennek alig több mint a fele, ugyanis az orosz invázió miatt az ország kelet, déli és északi részén hatalmas területek kerültek orosz ellenőrzés alá, és a termőföld egy részén egyelőre nem lehet termelést folytatni.

Denis Kudin szerint a minisztérium még kisebb termés mellett sem tartja szükségesnek a gabonaexport visszafogását, mert az országnak elegendő élelmiszere van szükségletei fedezésére.

Az ukrán mezőgazdasági termelők e héten ismertetett előrejelzése szerint az idei gabonatermés 35-40 millió tonna lesz, ebből 12-15 millió tonna a búza és 15-17 millió tonna a kukorica.

Ukrajna közel 26,3 millió tonna gabonát exportált január 30-ig a 2022/23-as szezonban, ami jócskán elmarad az előző szezon azonos időszakaszában mért 37,9 millió tonnától – áll az ukrán mezőgazdaság minisztérium napokban ismertetett kimutatásában.

Házkutatást tartottak több ukrán üzletembernél és politikusnál

Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerdán több ukrán politikus és üzletember otthonában, valamint az adóhivatalban – közölte az ukrán kormánypárt frakcióvezetője.

Arszen Avakov volt belügyminiszter saját maga számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálnak az otthonában egy helikoptervásárlási üzlet miatt tartott házkutatásról.

Az Ukrajinszka Pravda és az RBK televízió honlapja biztonsági vezetőktől úgy értesült, hogy házkutatás folyik Ihor Kolomojszkij milliárdosnál, a Privatbank egykori tulajdonosánál, volt Dnyipropetrovszk megyei állami közigazgatási vezetőnél is.

A házkutatásokról szóló hírt az ukrán elnök pártjának, a Nép Szolgájának frakcióvezetője, David Arahamija később megerősítette, de arra nem tért ki, milyen ügyben vizsgálódnak. A politikus, aki a Telegram alkalmazáson közzétett üzenetében megígérte, hogy az ország az Oroszországgal vívott háború alatt megváltozik, hozzátette, hogy házkutatás folyik az adóhivatalnál is, és szerdán meneszteni fogják a vámhivatal vezetőségét. 

Később Olekszandr Honcsarenko parlamenti képviselő a Telegramon közölte, hogy a kormány menesztette posztjáról Vjacseszlav Demcsenkót, az állami vámszolgálat vezetőjét és két helyettesét. Az Ukrajinszka Pravda közölte, hogy leváltották Tetyjana Kirijenkót is az adóhivatal éléről.

Ukrán korrupcióellenes vezetők nyolc másik gyanúsított ügyében is vizsgálatot folytatnak a Kolomojszkijhoz valaha közel álló Ukrtatnafta és az Ukrnafta állami olajvállalatnál történt 40 milliárd hrivnya (390 milliárd forint) értékű sikkasztás ügyében.

Az Egyesült Államok 2021-ben szankciókkal sújtotta Kolomojszkijt "kiterjedt korrupcióban való érintettsége" miatt. Az amerikai hatóságok állítása szerint a milliárdos és egyik üzleti partnere az Egyesült Államokban is sikkasztott. Az ukrán üzletember tagadta a vádakat.

Nyomozás indult Vadim Sztolar, a betiltott Ellenzéki Patform - Az Életért nevű párt képviselője ellen is terrorizmus finanszírozásának gyanújával 

– közölte Alekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-csatornáján. 

Vaszil Maljuk, az SZBU főnöke később a hivatala által kiadott közleményben a házkutatásokat a „belső ellenség” elleni nyomozással indokolta. Szavai szerint olyanok ellen folytatnak vizsgálatot, akik tetteikkel ártanak az állam biztonságának. 

Fogalmazása szerint az érintettek Ukrajna árulói és az orosz különleges szolgálatok ügynökei, a szervezett bűnözés képviselői és korrupt tisztviselők, akik „aláássák az ország gazdaságát és a hadiipari komplexum stabil működését”.

 Ígéretet tett, hogy a következő napokban fokozatosan tájékoztatja a nyilvánosságot a nyomozás eredményeiről.

Eleget teszünk a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kitűzött feladatnak, és ezzel párhuzamosan globális csapást mérünk a belső ellenségre

– fogalmazott a biztonsági szolgálat vezetője.

Egyre több áldozatot követel a háború: magyar fiait siratja Kárpátalja (videó)

Különleges előkészületek után kollégám, Domszky László a háború sújtotta Ukrajnában forgatott. A hivatalos hírforrások szerint eddig 12 magyar áldozata van a fegyveres konfliktusnak. A Tények stábja bejutott az egyik áldozat temetésére Kárpátalján. Az elhunyt testvére a frontról érkezett a búcsúztatóra, ahol interjút is adott a stábnak.  

Cikkünket ITT olvashatja el.

Többen meghaltak a Donyecki területen

A Donyecki területen végrehajtott orosz támadások négy civilt megöltek és hatot megsebesítettek január 31-én – jelentette Pavlo Kyrylenko donyecki területi kormányzó.

Az orosz erők uralják Bakhmutot

Az orosz csapatok érkezése az ukrajnai Donyecki terület keleti részén fekvő Bakhmutba lehetővé tette számukra, hogy megtartsák a kezdeményezést a város közelében, és ellensúlyozzák a Wagner-csoport offenzíváját a térségben.

Házkutatást tartottak több ukrán üzletembernél és politikusnál

Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerdán több ukrán politikus és üzletember otthonában, valamint az adóhivatalban – közölte az ukrán kormánypárt frakcióvezetője.

Arszen Avakov volt belügyminiszter saját maga számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálnak az otthonában egy helikoptervásárlási üzlet miatt tartott házkutatásról.

Az Ukrajinszka Pravda és az RBK ukrán televízió honlapja biztonsági vezetőktől úgy értesült, hogy házkutatás folyik Ihor Kolomojszkij milliárdos, volt Dnyipropetrivszk megyei állami közigazgatási vezetőnél is.

A házkutatásokról szóló hírt az ukrán elnök pártájának, a Nép Szolgájának frakcióvezetője, David Arahámija később megerősítette. A politikus, aki a Telegram üzenetküldő alkalmazásra kitett üzenetében megígérte, hogy az ország az Oroszországgal vívott háború alatt megváltozik, hozzátette, hogy házkutatás folyik az Ukrán Adóhivatalnál is, és meneszteni fogják a vámhivatal vezetőségét.

Babakocsit tol egy nő az Ukrajna elleni háború jelképének tekintett Z betű mellett Moszkvában 2023. január 30-án
Fotós: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

Álhírterjesztés miatt távollétében nyolcévi börtönre ítéltek egy orosz újságírót

Távollétében nyolcévi börtönre ítélte egy moszkvai bíróság szerdán Alekszandr Nyevzorov ismert orosz újságírót, miután bűnösnek találta az orosz hadsereggel kapcsolatos álhírek terjesztésében.

A nyomozók tavaly indítottak eljárást Nyevzorov ellen, amikor a közösségi médiában kitett posztjaiban arról írt, hogy az orosz erők szándékosan indítottak tüzérségi támadást a dél-ukrajnai mariupoli szülőotthon ellen, ami Moszkva szerint hamis állítás.

A bíróság közleménye szerint az újságíró egy büntetőtáborban fogja letölteni a büntetést, ha visszatér Oroszországba. Ezenkívül négy évre eltiltották a közösségi médiumokon való tartalomközléstől is.

Nyevzorov, akinek kétmillió előfizetővel rendelkező YouTube-csatornája van, nevetségesnek nevezte az ellene folyó nyomozást, és tavaly márciusban a feleségével együtt elhagyta az országot.

Júniusban ukrán állampolgárságot kapott, miután nyilvánosan elítélte az Ukrajna elleni orosz inváziót, bűncselekménynek nevezve a háborút és áldozatnak Ukrajnát.

Nyolc nappal Ukrajna tavaly februári lerohanása után Oroszországban törvényt fogadtak el, amelynek értelmében tizenöt évig terjedő elzárással büntethetők azok, akik álhíreket terjesztenek az orosz hadseregről.

Moszkva azóta blokkolta a hozzáférést a konfliktussal kapcsolatos hivatalos állásponttal eltérő tartalmakat közlő hírportálokhoz, tucatnyi orosz és külföldi hírportál pedig elhagyta az országot.

Nem spórolnak eléggé a földgázzal a háztartások Németország legnagyobb energiaszolgáltatója szerint

Még jobban kellene takarékoskodni a földgázzal a németországi háztartásokban, a 10 százalékos fogyasztáscsökkentés túl kevés – mondta az ország legnagyobb energiaszolgáltatójának vezetője egy szerdai interjúban.

Leonhard Birnbaum, a 14 millió fogyasztót ellátó E.on vezérigazgatója a Der Spiegel című hírmagazinnak elmondta, hogy nem kell számolni földgázellátási gondokkal Németországban a fűtési szezon végéig, de nem lehet biztosra venni, hogy a következő szezonban sem lesznek gondok, mert a fogyasztás elsősorban a viszonylag enyhe téli időjárás miatt alacsony.

„Nem lehet arra építeni, hogy megint segít majd rajtunk egy meleg tél” – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy Németországban és egész Európában sokkal nagyobb takarékosságra van szükség.

A németországi ipari fogyasztók az utóbbi hónapokban nagyjából 20 százalékos megtakarítást értek el, de részben a termelés visszafogásával, ez a módszer pedig „nem sokáig működik”, mert hosszabb távon „veszélyezteti a munkahelyeket és a jólétet”.

A háztartások viszont eddig csak mintegy 10 százalékkal csökkentették fogyasztásukat, ami „túl kevés” – mondta Leonhard Birnbaum.

Rámutatott, hogy hamarosan elfogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti időkben eltárolt „olcsó gáz”, és az utóbbi hetekben kialakult, megawattóránként 70 eurós nagykereskedelmi ár megközelíti ugyan a háború előtti szintet, de így is annyira magas, hogy „néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottunk volna”, és senki sem tudja, hogy miként alakul a következő időszakban.

Az biztosnak tűnik, hogy a belátható jövőben drága lesz a földgáz, aminek meglesznek a következményei az energiaintenzív ágazatokban. A csővezetéken érkező gáz helyét átveszi a hajóval szállított cseppfolyósított földgáz (LNG), ezért az árak nem süllyednek vissza a háború előtti korszak szintjére – fejtette ki az E.on vezetője, aláhúzva, hogy az átrendeződés hatására Németország egyre nagyobb teret veszít az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.

Így „Európa, és különösen Németország jóléte forog kockán” – mondta Leonhard Birnbaum a Der Spiegelnek.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintették a földgázkereskedelmet.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor Oroszországból közvetlenül nem érkezett Németországba földgáz.

A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni új beszerzési források bevonásával. A hatóság legutóbbi, keddi jelentése szerint „a németországi gázellátás stabil”, az ellátási helyzet kevésbé feszült, mint a tél elején, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 79,82 százalékos.

Összehangoltabb orosz támadás

Az orosz csapatok valószínűleg összehangoltabb támadással váltották ki a Pavlivka és Vuhledar városok körüli „szondázó támadásokat” – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hírszerzési jelentésében.

Az orosz parancsnokok valószínűleg új előrenyomulási tengelyt kívánnak kialakítani az ukrán kézen lévő Donyeck megyében, és eltéríteni az ukrán erőket az erősen vitatott Bahmut szektortól. Reális esély van arra, hogy Oroszország továbbra is helyi előnyöket érjen el

– tartalmazza a jelentés.

Bahmut és Vuhledar

Az orosz erők folytatták a támadásokat a frontvonalon túli állások ellen, Bahmut és Donyeck keleti városai közelében. Moszkva csapatai már hónapok óta harcolnak Bahmutban, de az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a megszállók új erőfeszítéseket tettek a Donyeck városától 30 mérföldre délnyugatra fekvő Vuhledar falu körül. A helyzet Bahmutban és Vuhledarban „nagyon kemény”, mindkét területet és a donyecki régió más részeit „folyamatos orosz támadások érik” – mondta Zelenszkij ukrán elnök.

A 2023. január 28-i képen TvBoy olasz graffitiművész egyik falfestményét fényképezi egy nő egy orosz légicsapásban korábban megrongálódott művelődési ház udvarán az ukrajnai Irpiny városában 2023. január 30-án
Fotós: Andrij Neszterenko / Forrás: MTI/EPA

A német alkancellár sem küldene harci repülőgépeket Ukrajnának

Olaf Scholz német kancellár után Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is elutasította az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását nyugati harci repülőgépekkel.

A Zöldek politikusa a ZDF német országos köztelevízió keddi késő esti műsorában kifejtette, hogy a szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyensúlyozásra kényszerül, mert meg akarja adni a lehető legnagyobb támogatást az ukrán erőknek, és el akarja kerülni, hogy „belerángassa” a háborúba „Németországot, vagy Európát vagy a világot”.

Nem teljesen világos, hogy hol húzódik a háborúba sodródás veszélye nélküli támogatás határa – tette hozzá, kifejtve: egyesek szerint a kormány már azzal is túl messzire megy, hogy modern német harckocsikkal segíti a védekezést, de szerinte a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldésével még nem lépik át a határt.

A harckocsik és a vadászgépek között azonban van egy lényeges különbség, mégpedig az, hogy a repülők használatához a folyamatos karbantartást is biztosítania kellene a támogatást nyújtó országnak. Ezzel pedig már valóban „túl messzire mehetünk, háborús féllé válhatunk” – mondta Habeck.

Olaf Scholz már január végén megerősítette, hogy továbbra sem helyeselné az ukrán légierő megsegítését harci gépekkel. A szociáldemokrata (SPD) politikus január 25-én – miután a kormány ülésén döntést hoztak arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) állományából átadnak Ukrajnának 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit és vállalják a védekezést szintén Leopardokkal támogatni kívánó nyugati partnerországok törekvéseinek összehangolását – a szövetségi parlamentben (Bundestag) az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában egy független képviselő azon kérdésére, hogy hol van Ukrajna német katonai támogatásának határa, és előfordulhat-e, hogy Németország vadászgépekkel vagy csapatokkal segíti az ukrán erőket, kijelentette, hogy ez nem fordulhat elő.

Kifejtette: a kormány már akkor rögzítette, hogy harci repülőkkel nem támogatja Ukrajnát, amikor a háború elején az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet esetleges kijelöléséről folytattak nemzetközi egyeztetést, az pedig a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerülését szolgáló erőfeszítésekből következik, hogy NATO-katonák, és így német katonák sem vesznek részt a háborúban.

Lengyel miniszterhelyettes: Ukrajna támogatása lesz Biden lengyelországi látogatásának fő témája

Ukrajna támogatása lesz Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatásának fő témája – közölte szerdán Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes.

A diplomata annak kapcsán nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy Biden hétfőn, a lengyel közszolgálati rádió washingtoni tudósítójának kérdésére válaszolva megerősítette, hogy Lengyelországba látogat. Azt nem közölte, hogy erre mikor kerül sor.

A lengyelországi látogatásnak már maga a ténye jelzi, hogy Lengyelország az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese Ukrajna támogatásában – vélekedett Wawrzyk. Közölte: a tárgyalások fő témája elsősorban éppen Ukrajna támogatása, valamint az ezzel összefüggő lengyel–amerikai kapcsolatok lesznek.

Marcin Przydacz, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva a héten esedékes washingtoni tárgyalásairól szólva kiemelte: az, hogy Biden „nyilvánosan és egyértelműen” jelezte lengyelországi látogatásának szándékát, jól mutatja, hogy „Lengyelország fontos hely a térképen”.

Biden először tavaly márciusban, egy hónappal Ukrajna megtámadása után látogatott Lengyelországba.

Ukrajna 120-140 harckocsira számíthat

Ukrajna ténylegesen 120-140 harckocsi szállítására számít a 12 országból álló koalíció „első hullámában” – mondta a külügyminiszter. Dmitro Kuleba hozzátette, hogy az első részletben a német Leopard 2, a brit Challenger 2 és az amerikai M1 Abrams tankok szerepelnének, és Ukrajna kalkulál a francia Leclerc tankok szállításáról szóló megállapodással is. Úgy tűnik, hogy az Ukrajnának nyilvánosan ígért nehéz harckocsik száma jóval elmarad attól a 321-től, amelyet Vadim Omelcsenko, Ukrajna franciaországi nagykövete a múlt héten nyilatkozott.

Újabb 2 milliárd dolláros katonai segély

Az Egyesült Államok több mint 2 milliárd dollár értékű katonai segélyre készül Ukrajna számára, amely várhatóan első ízben tartalmaz majd nagyobb hatótávolságú rakétákat, valamint egyéb lőszereket és fegyvereket – közölte a Reuters hírügynökséggel az ügyről tájékozott két amerikai tisztviselő.

Orosz katonák lőgyakorlaton a kelet-ukrajnai Donyecki terület Oroszország által elcsatolt részén az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2023. január 31-én
Fotós: Alekszej Alekszandrov / Forrás: MTI/AP

Fehéroroszország kész több támogatást nyújtani

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, országa hajlandó több támogatást nyújtani Oroszországnak az ukrajnai konfliktusban.

A megjegyzést egy zimbabwei állami látogatása során tette, és nem mondta el, milyen segítséget kínálna.

Bár nem adott csapatokat a konfliktushoz, Fehéroroszország megengedte Oroszországnak, hogy területét Vlagyimir Putyin katonáinak indítóállásaként használja. Az országok jelenleg közös katonai gyakorlatokat tartanak.

A lengyelek felkészülnek a tankkiképzésre

A lengyel csapatok ukrán katonák fogadására készülnek, hogy kiképezzék őket a Leopard 2 harckocsik használatára. Valószínűleg Swietoszowban – a három európai kiképzőközpont egyikében – tartják majd a tréningeket, bár hivatalosan ezt nem erősítették meg.

A Leopard 2 kiképzése általában körülbelül 10 hetet vesz igénybe, de az oktatók számának maximalizálásával és a pihenőidő csökkentésével ez ötre is levihető – mondta a Reutersnek Maciej Banaszynski őrnagy, a lengyel Leopard kiképzőközpont parancsnoka. A Lengyelország által felajánlott német gyártmányú harcjárművek három hónapon belül kerülnek át Ukrajnába.

Lengyelország kizárja, hogy F–16-os repülőgépeket küldjön

Az ország védelmi miniszter-helyettese hamisnak minősítette azokat a híreket, amelyek szerint Lengyelország F–16-os vadászrepülőgépek Ukrajnába küldéséről tárgyalt. Wojciech Skurkiewicz elmondta, hogy ilyen megbeszélésekre Lengyelországban nem került sor.

Ukrajna régóta kéri szövetségeseitől a légierőt, mert úgy gondolja, hogy ez előnyhöz juttatná őket az Oroszország elleni háborúban, és lehetővé tenné számukra a területek visszaszerzését.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 4311-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3825-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 116 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Az orosz erők minden nap tanulnak

A Donbász frontvonalában álló ukrán csapatok azt mondták a BBC-nek, hogy az orosz erők „minden nap tanulnak és változtatják a stratégiájukat”. A katonák igyekeznek magas szinten tartani a harci morált, annak ellenére, hogy csaknem egy év háború után egyre kimerültebbek.

Az orosz gyalogság, a vadászrepülőgépek és tüzérségi egységek egyre nagyobb koordinációval és hatékonysággal működnek Bahmut környékén. A repülőgépek a legrosszabbak. Nem hallod őket, amíg nem késő. Ugyanez a helyzet a tankokkal. A tüzérség könnyebb – legalább van egy-két másodperced fedezéket keresni, miután meghallod, hogy lőnek

– mondta Denisz Kalcsuk, az önkéntesekből álló Dnyipro-1 zászlóalj őrnagya.

A 2023. január 28-i képen a harcokban lakhatatlanná vált egykori otthonához látogat el egy nő a kelet-ukrajnai Kalinyivszke településen, amelyet 2022 őszén értek rakétacsapások
Fotós: Daniel Cole / Forrás: MTI/AP

Akár heteken belül megindulhat az eddigi legnagyobb orosz támadás

Ukrajna jelentős eszkalációra készül Oroszország részéről – akár a következő két-három hétben is – közölte az ukrán elnök legmagasabb szintű biztonsági tisztviselője. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Sky News-nak azt mondta, hogy a legkeményebb harcok még hátra vannak, szerinte a következő néhány hónap döntő jelentőségű lesz a háború menetének eldöntésében. Sürgette a nyugati szövetségeseket, hogy küldjenek több fegyvert, köztük vadászrepülőgépeket.

326 ezer orosz katona harcolhat Ukrajnában

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi hírszerzés főnöke azt állította, hogy jelenleg mintegy 326 ezer orosz katona harcol Ukrajnában.

A The Washington Postnak adott interjújában Budanov úr azt mondta, hogy Oroszország nagy hatótávolságú Kalibr rakétáinak csak 9 százaléka maradt meg.

Válaszolt azokra az állításokra is, amelyek szerint Oroszország fontolóra veheti nukleáris csapás indítását, ha Ukrajna felszabadítaná a 2014-ben annektált Krímet. Azt mondta:

Oroszország olyan ország, amelytől sokat lehet várni, de nem nyílt idiotizmust. A nukleáris csapás végrehajtása nemcsak Oroszország katonai vereségét, hanem Oroszország összeomlását is eredményezi. És ezt nagyon jól tudják.

Veszélyben az amerikai–orosz fegyverellenőrzés

Az Egyesült Államok szerint az, hogy Oroszország megtagadja a helyszíni nukleáris ellenőrzések engedélyezését, veszélybe sodorja az Új START nukleáris szerződést és az amerikai–orosz fegyverzet-ellenőrzést.

Oroszország azt állította, hogy az Egyesült Államok blokkolta a saját személyzete által végzett ellenőrzéseket – amit az USA tagad.

Nem szabadna irreális ígéretekkel ámítani Ukrajnát

Volodimir Zelenszkij elnök egy EU-kontingenst lát vendégül Kijevben a hétvégén, ahol várhatóan szorgalmazza majd országa mielőbbi EU-csatlakozását. Egy név nélkül nyilatkozó diplomata azt mondta a Financial Times-nak, hogy Brüsszelnek vissza kell fognia azt az elképzelést, hogy Ukrajna 2026-ig csatlakozzon az EU-hoz.

Egyetlen politikai vezető sem akar a történelem rossz oldalán állni... senki sem akarja, hogy hibáztassák azért, mert nem tett eleget, ezért azt mondják Ukrajnának, hogy minden lehetséges

– mondta egy másik magas rangú diplomata a lapnak.

A Financial Times emlékeztet: általában évekbe, gyakran évtizedekbe telik, amíg egy tagjelölt ország csatlakozhat az Európai Unióhoz.

Lesznek még vezetőcserék

Most a személyi döntések elcsendesedtek, de ez nem jelenti azt, hogy minden szükséges lépést megtettünk. Lesznek még vezetőcserék. Aki az államigazgatás rendszerében nem felel meg az állam és a társadalom alapvető követelményeinek, az nem maradhat a pozíciójában

– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök annak kapcsán, hogy a közelmúltban több állami felső vezetőt is menesztett korrupció gyanúja miatt.

Zelenszkij: Nem elég az orosz kudarc

Védelmi és biztonsági erőink, Ukrajna állami hatóságai, partnereink – mindannyian arra irányítjuk erőfeszítéseinket, hogy Oroszország ne csak kudarcot valljon a csatatéren, hanem hogy a megszálló elveszítse utolsó reményét is az agresszióra a megtorlási kísérletei során. A megbízható és hosszan tartó békéhez elkerülhetetlen Oroszország veresége. Köszönetet mondok minden partnerünknek, aki támogatja Ukrajna álláspontját

– mondta éjszakai videójában az ukrán elnök.

Rá sem lehet majd ismeri Ukrajnára

Ez a hét az európai integráció hete lesz, a szó minden értelmében – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij olyan döntéseket vár Ukrajna uniós partnereitől, amelyek még közelebb viszik egymáshoz országát és az európai szövetséget.

Új reformokat készítünk elő Ukrajnában. Olyan reformokat, amelyek sok tekintetben megváltoztatják a társadalmi, jogi és politikai valóságot, emberibbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá téve azt

– mondta Zelenszkij, aki részleteket későbbre ígért.

Ez történt kedden:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában