2022.10.29. 11:52
Amerikai befolyás Magyarországon (5. rész)
A Magyar Nemzet a rendszerváltást követően hazánkban kitapintható amerikai befolyás rétegeit számba vevő cikksorozatának következő része kizárólag a 2022-es választási kampányban megmutatkozó, példátlan amerikai beavatkozást vizsgálja.
Márki-Zay Péter beszédet mond az Egységben Magyarországért nagygyűlésén Budapesten, a Műegyetem rakparton 2022. március 15-én
Forrás: MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt
Pénz, paripa, fegyver – mindezt a tengeren túlról biztosították a magyarországi baloldalnak a 2022-es országgyűlési választások kampányában. Az eddig elérhető információk alapján minden korábbinál súlyosabb külföldi beavatkozási kísérlet történhetett a magyar belpolitikába. Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje a nyár végén szólta el magát arról, hogy az általa elnökölt Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) közel kétmilliárd forintot kapott az Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezettől, s a pénzből az egész szivárványkoalíció kampányát finanszírozták.
Ám jóval többről lehet szó, mint illegális kampányfinanszírozásról. Az Action for Democrarcy az amerikai Demokrata Párt köreibe mélyen beágyazott szervezet, amelyet eleve azzal a céllal hoztak létre, hogy Magyarországon, Brazíliában és Olaszországban „a demokrácia védelme” nevében előmozdítsák a kormányváltást. Több körülmény is arra utal, hogy még e három országon belül is legfőképpen hazánkat helyezte fókuszba a Soros György-féle-NGO-khoz hasonlóan működő szervezet.
Amerikai pénzek a Gyurcsány-koalíció kampányában
Az év elején alapított AD gyakorlatilag azzal kezdte a tevékenységét, hogy megkeresték Márki-Zayt és felajánlották, finanszíroznák a kampányukat. A szervezet alapító elnöke a magyar és a nemzetközi baloldali körökben is otthonosan mozgó Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon egykori szocialista miniszterelnök főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára volt, jelenleg, az év végéig, pedig a Karácsony Gergely vezette Városházán tölt be főtanácsadói feladatkört. Miután Márki-Zay egy nyári podcastműsorban elmondta, az AD 1,8 milliárd forinttal támogatta a mozgalmát, a szervezet elismerte, hogy juttattak donációt az MMM-nek, de pontos összeget nem voltak hajlandók elárulni.
A baloldal volt kormányfőjelöltje által említett összeg rendkívül nagynak minősül hazai viszonylatban, amit azzal lehet leginkább érzékeltetni, hogy a szóban forgó 1,8 milliárd forint nagyjából másfélszer több, mint amit a Gyurcsány-koalíció hat pártja összesen a választási kampányukra fordított.
Ráadásul a jelek szerint nemcsak a 2022-es kampányban, de korábban, a 2019-es önkormányzati választások idején is támogathatták Amerikából a baloldalt, konkrétan Karácsony Gergelyt. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a főpolgármesterré választott Karácsony politikáját népszerűsítő 99 Mozgalom Egyesület is szerepelt egy ideig az AD honlapján a támogatott szervezetek között. Később ez a rész eltűnt a weboldalról, s Karácsonyék azt állítják, hogy a tavalyi ellenzéki előválasztáson – ahol Karácsony a miniszterelnök-jelölti pozícióért szállt ringbe – különböző rendezvényeken kihelyezett gyűjtődobozokkal tudtak összekalapozni 260 millió forintot.
Visszakanyarodva az AD-től az MMM-nek juttatott összegekhez: mind a baloldal, mind pedig a szervezet egymásnak ellentmondva nyilatkozott a támogatások céljáról. Bár Korányi márciusban még kifejezetten a választásokra fókuszáló szervezetként határozta meg az AD-t, később ezt már azzal igyekezett elmosni, hogy csak „a magyar társadalom immunrendszerét”, a „civileket” szeretnék megerősíteni. Márki-Zay is hasonlóan zavaros magyarázatokkal állt elő, amikor a „magyar kultúra megváltoztatásért folytatott” kampányról beszélve akarta eloszlatni az illegális kampányfinanszírozás gyanúját. Holott azt elismerte, hogy az MMM számos elemét finanszírozta a baloldal közös kampányának, az óriásplakátoktól kezdve a Facebook-hirdetéseken át a kampányközpont bérléséig.
Az sem világos, hogy az AD milyen forrásokból gyűjtötte be az MMM-nek küldött pénzt.
Bár a szervezet azt állítja, hogy zömében magyar állampolgárok adományait fogadták, erről semmilyen elérhető információ nem áll rendelkezésre, s magáról a gyűjtésről sem találhatók hivatalos feljegyzések. Azt sem tudni, hogy az Action for Democracy mit kért cserébe a brutális mértékű anyagi támogatásért.
Informatikai háttér: Obama-káderek a DatAdat cégcsoportban
A választási kampány hajrájában az Action for Democracy mellett egy adatkezelő vállalat is felajánlotta a szolgáltatásait Márki-Zayéknak. Ezt az MMM elfogadta, s március 18-ig már meg is kötötték a szerződést a bécsi székhelyű DatAdat GmbH-val, amely kommunikációs kampány- és rendezvényszervezést, kommunikációs tanácsadást, adatbázis-építés, valamint közösségi média alapú kampányszervezést vállalt. A Márki-Zay kampánycsapatából kiszivárgó információk szerint a DatAdat egyfajta ügynökségként működött, amelyre az említett feladatokon kívül is sok egyéb elintéznivalót is bíztak. A cégcsoportnak jutott pénz bőven az AD-n keresztül Amerikából érkezett csaknem 2 milliárd forintos kampánytámogatásból is.
De kikből áll a DatAdat cégcsoport tulajdonosi köre, és hogyan jött létre a szerteágazó céghálózat?
A már említett osztrák vállalkozás mellett észtországi és magyarországi vállalkozások alkotják a DatAdat csoportot.
A hazai szálat a DatAdat Professional Kft. képviseli, amelynek ügyvezetője Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány titokminisztere és felelős pozícióban van Szigetvári Viktor – Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnöke –, illetve tulajdonos részben maga Bajnai Gordon egykori szocialista kormányfő is. A Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik agytrösztjeként számon tartott Dessewfy Tibor is feltűnt a DatAdat tulajdonosi körében. Utóbbi a képviselője az Amplify APP nevű cégnek, amely az Erősítő nevű formációt működteti. Ez azért figyelemre méltó, mert az Erősítő 271 millió forintnyi, homályos eredetű összegből hirdetett baloldali propaganda-cikkeket a választási kampányban.
Bajnai Gordon a külföldi kapcsolattartó
A legfontosabb szereplő Bajnai Gordon, akinek külföldi kapcsolatrendszerét az egykori üzlettárs és barát, Gansperger Gyula a Városháza eladásával összefüggésben zajló tárgyalások során így jellemezte: „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem […] a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. […] Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz.”
Ezek fényében nem meglepő, hogy a DatAdat cégcsoportban komoly érdekeltsége van az amerikai Demokrata Párthoz köthető körnek is.
A vállalatban jelentős részesedéssel bíró offshore hátterű cégnek, a Higher Ground Labsnek egyik kapcsolattartója például az a Shomik Dutta, aki az Obama-adminisztrációban az egykori elnök közvetlen közelében dolgozott. A cégcsoportban a 2010 előtti magyar baloldal képviselői is jelentős tulajdonrésszel rendelkeznek.
A DatAdat-cégcsoport működésében ugyanakkor kulcsszerepet játszik az Észtországban bejegyzett DatAdat OÜ, illetve a Datapraxis OÜ. Nyilván nem véletlen, hogy az alapítóknak a balti államra esett a választásuk. Észtországban ugyanis az adóoptimalizálási lehetőségeken túl az egyébként egységes uniós adatvédelmi szabályok betartását sem kényszerítik ki olyan következetesen, mint a többi tagállamban.
Az észt vállalkozásokban a már említett Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor mellett igazi külföldi nagyágyúk kaptak helyet.
A Datapraxis brit ügyvezetője, Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből megalapozott Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően kampányigazgató volt a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely tömeges hirdetésekkel avatkozott be 2018-ban a magyar választásokba. Hilder 2016 és 2018 között nemzetközi vezérigazgatója volt a Crowd Pac nevű londoni cégnek. Amíg itt dolgozott, csatlakozott Bernie Sanders amerikai elnökjelölt politikai kampányához.
A Datapraxis vezetői között felbukkan további két meglehetősen érdekes amerikai név, Laura Quinn és Mark Steitz. A két szakértő közös cége a 2006-ban alapított Catalist Llc., amely a progresszív választási kampányok érdekében a szavazók adatainak megszerzésére fókuszál. Indulásakor a Catalist nem kevesebb, mint egymillió dollárt kapott Soros Györgytől. A Soros alapította Tides Foundation ugyancsak a Catalist nagy támogatója volt. Közvetlenül finanszírozott több olyan projektet, amelyek ma Magyarországon oktatási programokban vesznek részt. A Catalis egyébként hosszú évek óta segíti a Demokrata Pártot, amelyet legfőbb ügyfelei között említ.
Egymillió magyar választó adatait használták a kampányban
Márki-Zay Péter arról beszélt tavasszal, hogy átengedték az ellenzék egymilliós adatbázisát a DatAdatnak. Elmondása szerint a mikroadományokat gyűjtő felület – amelyen keresztül mintegy négyszázmillió forintnyi hazai adomány érkezett hozzájuk – szintén a DatAdat munkája volt. Hozzátette: „Az MMM a hat párthoz hasonlóan átengedte a kampányban a DatAdatnak a saját adatbázisát, ez utóbbi 50-200 ezres nagyságú. A pártok közel egymilliós adatbázis felett rendelkeznek, és ezt a hatpárti közös döntéssel használták a kampányban.”
A DatAdat már Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti kampányát is támogatta, s Gyurcsány Ferenc chatbotja is az ő munkájuk volt.
A teljes cikket itt olvashatja el
