Földi László: kizárt, hogy Moszkva magától indítana háborút

2022.02.16. 06:40

Intenzív információs háborút folytat Washington

Az elmúlt hetekben napról napra újabb amerikai hírszerzési információk láttak napvilágot, melyek Ukrajna esetleges moszkvai inváziójáról számolnak be. A legújabb jelentés szerint Oroszország ma támadhatja meg nyugati szomszédját. Arról, hogy ezek a sajtóban eddig még nem tapasztalt intenzitással megosztott titkosszolgálati információk mennyire alapulnak a valóságon és hogyan járulnak hozzá a feszültség fokozódásához, Földi László titkosszolgálati szakértő nyilatkozott.

A The New York Times amerikai napilapnak nyilatkozó amerikai titkosszolgálati tisztviselők szerint Washington új stratégiával lép fel az egyre fokozódó információs háború során. Ennek szerves részét képezik a minél gyorsabban nyilvánosságra hozott jelentések, melyek Moszkva vélt vagy valós terveit hivatottak leleplezni. Céljuk ezzel megakadályozni vagy késleltetni azok végrehajtását - írja a Magyar Nemzet. Ez szöges ellentéte annak, ahogy az Obama-adminisztráció kezelte a titkosszolgálatok által nyújtott információkat a 2014-es krími események során: akkor a jelentéseket titkosították, szinte semmit nem hoztak nyilvánosságra belőlük.

Nem mindig megbízható jelentések

Földi László szerint ezeket a gyakran tényként kezelt, hírszerzők által megszerzett információkat azonban mindig összefüggéseiben érdemes vizsgálni, és helyén kell kezelnünk őket. − A hírszerzési információk bizonyos fokig spekulatívak, hiszen nem megtörtént eseményeket modelleznek, szemben például egy rendőrségi nyomozással. A hírszerző akkor próbál meg információkat gyűjteni, amikor az adott esemény bekövetkezésének még csak a lehetősége áll fenn − mutatott rá a szakértő. 

− Fontos azt is figyelembe venni, hogy a jelentésekből fakadó döntést nem a titkosszolgálatok vezetői, hanem politikai vezetők hozzák meg. Így fennáll annak a lehetősége, hogy ezek nem mindig egyeznek meg. A CIA nyilván birtokában lehet bizonyos egzakt információknak az ukrán helyzettel kapcsolatosan, azonban az már korántsem biztos, hogy ezek ugyanazok, mint amiket a sajtóban olvashatunk. Hasonló helyzet állt fent például Irak lerohanásakor

− figyelmeztetett Földi László.

2003-ban Washington titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva támadta meg Irakot. Azóta kiderült, hogy a bagdadi tömegpusztító fegyverekről szóló információk hamisak voltak, erre akkor az amerikai hírszerzés fel is hívta a kormány figyelmét, a Bush-adminisztráció azonban ennek ellenére is megindította az offenzívát. A The New York Timesnak nyilatkozó névtelen tisztviselők szerint a mostani helyzet több szempontból különbözik a 2003-as eseményektől. Egyrészt az internet elterjedésének köszönhetően manapság már sokkal könnyebben ellenőrizhetők az információk. 

Ennek ellenére még mindig vannak olyan vádak − például az állítólagosan orosz titkosszolgálatok által készített, manipulált videófelvétel, melyet az invázió megindításának ürügyeként használna Moszkva −, melyekre nincsen semmiféle bizonyíték.

A másik különbség, hogy jelenleg − az Egyesült Államok narratívája szerint − a háború megakadályozása a cél, ellentétben az iraki helyzettel.

A befolyásolás eszközei 

− Washington legfőbb célja, hogy Európa megosztott maradjon az Oroszországgal folytatott viszony kérdésében, valamint az, hogy Moszkva ne tudjon gazdaságilag megerősödni. Ennek a legegyszerűbb és legjárhatóbb útja, ha egy mesterséges háborús pszichózist indítanak el, melynek eszköze a hírszerzés által begyűjtött információk napvilágra hozatala.

Ez a befolyásolási technika annak a politikának a része, mely Oroszországot − függetlenül cselekedeteitől − eleve bűnös hatalomként próbálja feltüntetni

− emelte ki Földi László. A szakértő kizártnak tarja, hogy Moszkva magától indítana háborút Ukrajna ellen, ezt az ország gazdasága sem bírná, valamint a közép- és hosszútávú stratégiájában sem szerepel egy Európa elleni támadás. − Egy biztos, Oroszország a háta közepére sem kíván semmiféle háborút. Az azonban, hogy ebbe mégis belekergetik-e, már más kérdés − zárta mondandóját Földi László. 

Borítókép: Ukrán katonának oktatják az M141 Bunker Defeat Munition (BDM) védelmi csomag részét képező, SMAW-D vállról indítható rakéta használatát a nyugat-ukrajnai Javorivban lévő katonai bázison 2022. február 4-én. (Fotó: MTI/AP/Pavlo Palamarcsuk)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában