Október 23.

2021.10.22. 22:39

Gulyás: 1956-ban Magyarország a nemzetközi figyelem középpontjába került

Kitért arra, hogy igaz ez akkor is, ha a hatalmas túlerő leverte a forradalmat, sem esélyt, sem reményt nem hagyott az ellenállásra.

Magyarország 1956 október 23-án a nemzetközi figyelem középpontjába került; ami ezen a napon történt, az egy egész nemzedék számára példaként szolgált – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Keszthelyen, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 65. évfordulója alkalmából tartott városi megemlékezésen.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: becsületes ember 1956 után sehol a világon többé nem hihetett a kommunizmusban, mint olyan eszmében, amely elhozza a megváltást az emberiség számára.

Kijelentette, Keszthely 1956-os története hasonló az országban máshol zajló eseményekhez, mindenki ugyanazt akarta: szabad, emberhez méltó életet, szuverén, független Magyarországot.

Egy évtizednyi kommunista uralom után a forradalomnak óriási ereje volt, az ország szabaddá vált, a nemzet újjászületett. A 13 nap, mely alatt a magyar nemzet újra átélhette a szabadságot, mindörökre megváltoztatta a kommunizmus megítélését itthon és szerte a világban – emelte ki Gulyás Gergely.

Kitért arra, hogy igaz ez akkor is, ha a hatalmas túlerő leverte a forradalmat, sem esélyt, sem reményt nem hagyott az ellenállásra. A visszatérő kommunisták kegyetlen bosszút álltak, a megtorlás után hosszú évtizedekig hazudtak 1956-ról, gyalázták a vértanúk és hősök emlékét, szigorú ellenőrzés alatt tartották a szabadságharc túlélő hőseit – emlékeztetett.

A rendszerváltoztatással megszülető szabad Magyarország az 1956-os forradalom örököse. A posztkommunista hálózatok mindent megtettek azért, hogy 1956 jelentőségét csökkentsék, reformkommunista mozgalomnak állítsák be, vagy – mint azt 2006-ban tették – „egyszerűen csak szétverjék az ünnepet és az ünneplőket” – mondta a miniszter.

Ezekre az eseményekre emlékezni kell, „meg kell ismernünk történelmünket, számon kell tartanunk a hősöket és az áldozatokat, de meg kell neveznünk és számon kell tartanunk a gyilkosokat is”, és mindazokat, akik a magyar szabadság eltiprásával, az ország függetlenségének elvételével kerültek hatalomra – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „olyan országot építhetünk, ahol vannak közös értékeink és ahol összetartozunk, és olyan jövőt építhetünk”, amely megerősíti a magyarságot és biztosítja megmaradását, és olyan biztonságot nyújt, amelyben mindenki munkája és tehetsége szerint gyarapodhat.

Nagy Bálint (Fidesz-KDNP), Keszthely polgármestere beszédében szólt arról is, hogy idén méltó helyre – a Várkertből a Fő térre, a templom előtti területre – kerülhetett Orr Lajos alkotása, a szabadságot szimbolizáló Fehér ember szobra.

Manninger Jenő (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a Balaton-parti város büszkeségének nevezte a Fehér ember szobrának történetét.

A megemlékezésen megáldották és megkoszorúzták az 1956-os hősök emlékét őrző szobrot, majd a történelmi belvárosból az 1956-os emléktábláig indult fáklyás felvonulás.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget