abszurd szabályok

2021.08.16. 10:53

Az uborka görbülete, a levendula korlátozása – Nem először bonyolódik túlszabályozásba Brüsszel

Még mindig nem jutott nyugvópontra a levendula ügy. Korábban a francia gazdák félelmeinek a V4NA is hangot adott, közben a Bizottság is reagált az ügyre. A gazdák azonban továbbra is aggódnak, félelmeik pedig nem alaptalanok. Brüsszelnek nem ez az első húzása, hogy mezőgazdasági vagy erdészeti terményeket pécéz ki magának. Korábban kellő körültekintés nélkül üzentek hadat az akácnak is, támogatták a szőlőkivágásokat, de még az uborka görbületét is szabályozták.

Nincs nyugvóponton a levendula ügy, ami abból indult, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a levendula felhasználását is érintő szabályozás szigorítását, „a vegyi anyagok fenntarthatóságát célzó uniós stratégia” keretében – írja a V4NA hírügynökség. A gazdák továbbra is aggódnak, hiába a EB magyarázkodása és a Soros Györgyhöz köthető médiumok igyekezete.

Ahogy arról a V4NA is beszámolt,

a levendulatermesztők aggódnak amiatt, hogy az új szabályozás ellehetetlenítené őket, sőt példaként említették a kakukkfüvet és a rozmaringot is, mely fűszereket szintén érinthet a szigorítás.

Az aggodalmakra reagálva az Európai Bizottság francia nyelvű Twitter-oldala egy cinikus hangvételű tweetben ragált.

Mint írták: „Spoiler: Nem.”, vagyis nem céljuk a levendulatermesztők ellehetetlenítése.

Spoiler : non 🙅‍♂️

La législation sera révisée afin de mieux protéger les consommateurs & l’environnement. Tous les acteurs de la filière seront largement consultés avant la présentation de nos propositions.https://t.co/vEk56naZAj

— Commission européenne 🇪🇺 (@UEFrance) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">July 28, 2021

Hozzátették, az ágazat minden szereplőjével egyeztetnek, mielőtt közzéteszik javaslatukat, melynek célja, hogy még hatékonyabban tudják védeni a jogalkotás során a fogyasztói- és környezetvédelmi érdekeket.

A France3-nak küldött közleményében az Európai Bizottság azt is hozzátette, hogy 2025 előtt az új jogszabály nem lép életbe.

A levendula termesztők azonban továbbra is aggódnak, és nem alaptalanul,

ha arra gondolunk, milyen túlszabályozásokkal hozott nehéz helyzetbe az unió ágazatokat, hogyan tartott kétségek között gazdálkodókat, vagy éppen hogyan tette nevetségessé magát.

Megkérdőjelezhető szabályozások

Többen megkérdőjelezték az Európai Bizottság bortúltermelés elleni stratégiáját is. Az EB ugyanis ahelyett, hogy a bortermelést szabályozta volna, úgy döntött, támogatja a szőlőkivágásokat. 2006-tól kaphattak hektáronkénti támogatást a gazdák, ha kivágják szőlőiket.

A szőlőkivágások azonban egyes fajták eltűnését is jelenthetik, hívta fel rá a figyelmet 2009-ben a Demokrata lap. Mint írták, ez azt is jelentheti, hogy „az anyagilag biztosabb alapokon álló nyugat-európai borászatok konkurencia nélkül maradnak”, hiszen a kivágási támogatás főleg a kevésbé tőkeerős kelet-európai tagállamokban csábító a gazdák számára.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a letarolt dűlőkön később sem lehet szőlőt termeszteni, de ha egyszer mégis úgy alakulnak, akkor hosszadalmas folyamat újra termővé tenni egy-egy dűnét. Ez pedig ismét csak Nyugat-Európát hozza 20 éves előnybe.

Komoly kétségeket ébresztett többek között a magyar akácméz-termelők körében az Európai Bizottság tavaly előterjesztett javaslata, amely tiltólistára tette a fehér akácot, mely azonban több ezer magyar méztermelő család megélhetését biztosítja.

A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére.

A magyarok mellett egyébként az előterjesztés kapcsán a dánok és a britek is kifejezték aggodalmukat. Míg a dánok a prémjéért tenyésztett amerikai nyérc, a britek a vízijácint tiltólistára helyezését akarták elkerülni.

Magyarországnak végül sikerült blokkolnia az akác korlátozására, esetleg kiirtására vonatkozó kezdeményezést – közölte márciusban Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete a Magyar Távirati Irodával.

Amikor csak magát tette nevetségessé a bizottság

A nemzetközi kereskedelemben a banánt mindig is minőségük és méretük szerint osztályozták. Azonban mivel a tagállami előírások eltérőek voltak, felkérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon egységes szabályokat.

Az 1994-ben elfogadott szabályozás szerint

a banánok nem lehetnek formátlanok és nem lehet rendellenes görbületük.

Ennek értelmében az “extra kategóriába” tartozó banánok tökéletesek voltak, az “1-es kategóriájúak” enyhe alakhibákkal rendelkeztek, a “2-es kategóriájúak” alakja pedig hibás volt. A rendeletet 2011-ben cserélték le.

A szabályozás egyébként hasonló volt az 1988-as uborkatörvényhez. Akkor ugyanis meghatározták, hogy az “extra kategóriájú” uborka 10 centiméterenként 10 milliméteres görbülettel rendelkezhet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában