benes-dekrétumok

2021.04.12. 14:02

A Felvidékről kitelepített magyarokra emlékezik az ország

Huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett online megemlékezésen.

Potápi Árpád János a Rákóczi Szövetség által szervezett eseményen felidézte: a második világháború vége a felvidéki magyarságnak nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, üldöztetést, majd kitelepítést. Az akkori történelmi eseményeket ismertetve elmondta, hogy

a csehszlovák kormány a kollektív bűnösség elvére hivatkozva megtagadta az állampolgárságot a magyaroktól és a németektől,

megfosztva ezzel őket minden joguktól, ingó és ingatlan vagyonuktól. Az anyanyelvhasználat betiltásán, majd az oktatás és a művelődés ellehetetlenítésén túl, 1946-ban

mintegy 43 ezer magyart deportáltak kényszermunkára a Szudéta-vidékre,

több ezren pedig Magyarországra szöktek az erőszakos elhurcolás elől – emlékeztetett.

Az államtitkár hozzátette: akiket nem hurcoltak el, vagy nem menekültek el, „azokat sem látták szívesen Csehszlovákiában”, ezért egy lakosságcsere-egyezmény értelmében, napra pontosan 74 évvel ezelőtt megindult a kitelepített családokat szállító első szerelvény Magyarországra.

Ennek során mintegy 80 ezer magyart űztek el otthonukból – mondta Potápi Árpád János, jelezve, hogy az 1940-es évek második felében több mint 120 ezer felvidéki magyarnak kellett elhagynia szülőföldjét.

– Április 12-én előttük hajtunk fejet, és arra emlékezünk, hogy a háború utáni jogfosztó intézkedésekkel mit veszített a felvidéki nemzetrész, ugyanakkor emlékezünk arra is, hogy a kitelepített magyar családok nagy erőfeszítések árán ugyan, de otthonra leltek az anyaországban – fogalmazott az emléknap céljáról Potápi Árpád János. Mint kiemelte,

a felvidéki magyarság az embert próbáló évtizedek ellenére is megmaradt, megtartotta életerejét, és máig őrzi identitását.

Potápi Árpád János a 2010 utáni nemzetpolitikai fordulat eredményeit is ismertetve úgy folytatta, hogy a felvidéki magyarság, túlélve Trianont, a Benes-dekrétumokat és a kommunizmus évtizedeit, „ma közös erővel építi jövőjét”.

Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke az emlékezés fontosságát is hangsúlyozva arról beszélt, hogy szervezetüket olyan emberek alakították, akik „ennek a 20. századi sötét időszaknak az áldozatai voltak”. Felelevenítette, hogy a szövetség üdvözölte, hogy az Országgyűlés 2012. december 3-i határozatában rögzítette, szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról.

Forró Krisztián, a Szövetség nevű felvidéki magyar egységpárt elnöke a többi között arról beszélt, hogy

a németek megkövetését már az 1990-es évek elején fontosnak tartotta a szlovák parlament, a magyarok esetében azonban „még a szimbolikus gesztustól is elzárkóznak azóta is”.

Hangsúlyozta: továbbra is mindent meg kell tenni azért, hogy a felvidéki magyarokról lekerüljön a háborús bűnösök bélyege. Álláspontja szerint ehhez erős és egységes szlovákiai magyar képviselet szükséges.

Az eseményen Urbán Jánosné Forró Gizella, a Rákóczi Szövetség tagja és Lukács Ferenc, a szövetség egyik alapítója idézte fel személyes emlékein keresztül a kitelepítés viszontagságait.

Borítókép: Fortepan / Illusztrációfotó

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget