Ügyetlenkedés, amatőrizmus

2020.08.14. 06:55

Politikai kinevezettek züllesztik le a fővárost

Az elmúlt tíz hónap során kiderült, hogy a főpolgármester által vezetett budapesti városháza politikailag instabil összetételéből és működési logikájából fakadóan képtelen arra, hogy sikeresen irányítsa a fővárost – mutat rá elemzésében Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet kutatója, aki szerint mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi.

A Tarlós-korszakban professzionálisan működő városvezetéssel szemben ma a baloldali, liberális és zöld pártok összefogásából eredő probléma és a szakmai kompetencia hiánya a hatékony munka gátjává vált – mutat rá elemzésében Nagy Ervin. Az önkormányzati voksolás után, a balliberális pártok választási megállapodása alapján egy olyan összetételű és működési logikát kialakító vezetés és döntéseket előkészítő tanácsadói csoport jött létre a fővárosban, amely képtelen közös érdekek és értékek mentén dolgozni. A városháza vezetői és a főváros intézményeit irányító testületek tagjai politikai alapon kerültek hatalmi tisztségekbe, a kiválasztás nem a szakértelem és a tapasztalat alapján, hanem politikai érdekek mentén történt.

Hozzáértés és tapasztalat nélkül

Karácsony Gergely kampányában több párt vett részt, így ennek megfelelően a főpolgármester – kiszolgálva az egyes pártok érdekeit – öt helyettest nevezett ki, akik közül háromnak semmilyen városvezetési tapasztalata nincs, ezen kívül számos szakmai kompetenciával nem rendelkező politikust helyezett a budapesti intézmények élére.

Kerpel-Fronius Gábornak (Momentum), aki „az átláthatóságért, a részvételiségért, az innovációért és a fenntartható fejlődésért felelős” főpolgármester-helyettes lett, nincs városvezetési tapasztalata, ahogy a Párbeszéd által kijelölt Dorosz Dávidnak sem. Ideológia szempontból előbbiektől – elvben – távolabb áll a Demokratikus Koalíció által delegált Gy. Németh Erzsébet, akinek állampárti múltja közismert (1984-től az úttörőmozgalom vezetőjeként dolgozott, majd 1989-ben a Baloldali Ifjúsági Tanács irodavezetője volt). Tüttő Kata (MSZP) többször került vitában mind a Momentummal, mind pedig a Demokratikus Koalícióval politikai kérdésekben, míg Kiss Ambrus, aki „a pénzügyekért, a városháza üzemeltetéséért felelős” főpolgármester-helyettes lett, évekig dolgozott a Gyurcsány-kabinetek miniszterei mellett, mint jogi tanácsadó, kabinetvezető. Karácsony mögött/mellett ott a budapesti városháza erős embere, Gál J. Zoltán, aki a megelőző évtizedekben MSZP-s képviselő, kormánytisztviselő és főszerkesztő is volt. Emellett Karácsony Gergely tágabb stábja kiegészül több mint negyven tanácsadóval és referenssel – emlékeztet a Magyar Nemzet.

A kutató leszögezi: szakmai kompetenciák és településpolitikai tapasztalok nélküli, ideológiájukban különböző, egymással is vitatkozó tagságú testületek irányítják ma a fővárost, amely a hatékony cselekvés akadályává vált.

Ügyetlenkedés, amatőrizmus

Az elmúlt tíz hónap alatt az új budapesti városvezetés leginkább az év első felében adta tanúbizonyságát tudás- és képességbéli hiányának. Ennek emblémájává a Pesti úti idősek otthonának járványgóccá válása után a Lánchíd felújítására való képtelenség vált. A kutató kijelenti: a Főpolgármesteri Hivatal stábja a pandémia okozta egészségügyi és gazdasági válságot nem tudta kellő hatékonysággal kezelni. Karácsony Gergely csupán egy hónappal az országos operatív törzs felállása után döntött a fővárosi operatív törzs felállításáról, amely az első hónapban csak technikai kérdésekről vitázott, a veszély elhárításához késve rendelt megfelelő eszközöket, majd a kormányt hibáztatta a kialakult helyzet miatt. A Pesti úti idősek otthona kapcsán felmerült felelősséget a fenntartó nem vállalta, ahogy hibát követett el a BKV-járatritkítása kapcsán is, hiszen az átgondolatlan intézkedéssel lehetetlenné vált a távolságtartás.

Nagy Ervin emlékeztet: a Lánchíd felújításával kapcsolatos közbeszerzési problémák miatt több hónapja csúszik az egyre veszélyessé váló híd rekonstrukciója.

A városvezetés fél évig késlekedett a közbeszerzési kiírással,

miközben a főpolgármester a közösségi oldalán kommunikációs harcot vívott a kormánnyal. Karácsony Gergely később igen szokatlan módon, az átlátható és tisztességes piaci versenyt is megsértve konkrét cégeket nevezett meg, melyek véleménye szerint a hibásnak nevezett jogszabályok miatt mégsem vehetnek részt a versenyben. A Lánchíd felújításához kapcsolódó tender végül több mint féléves csúszással jelent csak meg. A koronavírus-járvány kitörés óta tapasztalható, hogy

a Karácsony-féle városvezetés, élén a főpolgármesterrel, pártpolitikai célokra használja a fővárosi ügyeket,

a kerületi kérdéseket, a fejlesztéseket (vagy azok elmaradását) és a kommunikációt.

Felnőni a feladathoz

A Tarlós-korszak 2010 és 2019 közé eső kilenc évének városfejlesztéssel kapcsolatos beruházásait jelenleg még nem lehet összehasonlítani azzal a tíz hónappal, amely során Karácsony Gergely és stábjának tevékenysége miatt két fontos fejlesztés is elmaradt vagy késlekedik, de jól látható a professzionális városvezetés és a szakpolitikai tudást nélkülöző dilettantizmus közötti különbség – hangsúlyozza Nagy Ervin.

A Karácsony Gergely által vezetett fővárosi önkormányzattól, az idő rövidsége miatt, még nem várható el komolyabb eredmény, de az eddigi hibákból jól látszik az a tendencia, hogy a politikai kinevezettek szakmai hiányosságai, a döntési folyamatok átláthatatlansága és az a virtuális politikai tevékenység, amit a főpolgármester a kormány ellen folytat, egy olyan időszak kezdete lehet, amely a Demszky-éra második szakaszára hasonlít. Az országosan nem is mérhető párthoz (Párbeszéd) tartozó főpolgármester és sokrétű, a „habarékellenzéket” önmagában is megtestesítő stábja egyelőre nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a fogytán lévő „türelmi idő” letelte után folytatni tudja a Tarlós-korszak eredményeit. Nagy Ervin rámutat:

a szaktudás, a városvezetési tapasztalat, a politikailag koherens vízió és „kormányzástudás” hiánya kiegészül a Budapest teljes lakosságára vonatkozó pozitív, innovatív ötletek hiányával.

A főpolgármester politikai tevékenysége csupán két dologban mutatkozott meg az eltelt tíz hónap során: politikai kinevezettekkel duzzasztotta fel a fővárosi hivatalokat és intézményeket és folyamatos kormánykritikát folytat közösségi oldalán – összegez a kutató.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget