Öl, butít és nyomorba dönt

2018.07.22. 07:05

Egymillió magyar alkoholista lehet a közeljövőben?

Az ivás sokaknál tanult viselkedés. Havi egy liter tiszta szesz jut minden tizenöt évesnél idősebb polgárunkra.

Kiépült az új arisztokrácia, amelyik megengedheti magának a minőségi ivást – és elvonót. A szegényebbek pedig már nem talponállóban, hanem dohányboltok és szupermarketek előtt hörpintik fel a féldecijüket – írja a Magyar Idők Lugas c. melléklete. A lap átfogó cikke aggasztó képet fest a magyar alkoholfogyasztási szokásokról és az e téren várható fejleményekről.

„Itt lebzselnek egész nap az üzlet előtt. Cigiznek, kávéznak, isznak, társadalmi életet élnek, és tízszer egy nap is bejönnek sörért meg felesért. Kétszáz-kétszázhúsz forint a kis pálinka, ugyanennyi a sör. Többségükben középkorú alkoholisták, fiatal kevés van. Amikor reggel hatkor kinyitok, velem kezdenek, és estig kitartanak.

Cigivel, kaparós sorsjeggyel, itallal együtt brutális pénzt költenek, és nem tudom, miből. Mert nem dolgoznak, az biztos”

- meséli a portálnak Ádám, akinek két dohányboltja van. A tulajdonos kénytelen tudomásul venni, hogy ezek, valamint az olcsó diszkontok lettek az új kocsmák.

Forrás: Pxhere.com

A cikk szerint egyre kevesebb a klasszikus talponálló, a kocsmák, sörözők többsége minőségibb hely lett. A fiatalok már oda járnak. A dohányboltok és diszkontok közönsége pedig a bolt előtt issza meg a napi adagot. A másik része hazaviszi.

Az összefoglaló rámutat arra is, hogy még a nyolcvanas években is az volt a szokás, hogy a férfiak a munka végeztével a kocsmába mentek. Nem feltétlenül berúgni, inkább beszélgetni egy jót.

A cikkben megszólal egy Marika nevű hölgy is, aki 16 éve vezeti a sörözőjét a kisvárosban, még helytáll, de körülötte lassan mindenki feladja. A tulajok kiöregszenek, Marika is már 68 éves. Elegük lesz a kínlódásból meg az egyre gyatrább üzletmenetből.

Marikának saját elmondása szerint rendes vendégei is vannak: hétköznap dolgoznak, és csak hétvégén jönnek reggel. ­Fizetni is tudnak. Egy ideje már nincs hitel nála, túl sok pénze ragadt be. Aki tartozott, rendszerint el is tűnt. A cigarettaárusítás megszűnését nem bánom – foglalja össze az elmúlt évek változásait a hölgy, majd elmeséli azt is, hogy volt, akin hetven-nyolcvanezer forintot bukott, és soha nem látta viszont. Mint mondja, nem bánja azt sem, hogy nem lehet benn dohányozni.

Forrás: Pexels.com

A nyerőgépről a lapnak nyilatkozó sörözőtulajdonos azt mondja: számára az veszteség, hiszen azon havonta szép haszon volt, amelyen az üzemeltetővel osztozott, a vendégek viszont most nem a gépbe dobják, hanem sorsjegyen kaparják el a pénzt.

A kis sörözőnek megvan az igényesebb és az alkoholista közönsége is. Az igényesebbek szeretik a programokat, a heti egy élő zenét, az igénytelenek pedig a hajléktalanok és lecsúszott vagy soha fel sem épült egzisztenciák. Az asszony egy pillanatig nem sajnálja egyiket sem,

naponta látja, mennyire nem akarnak az iváson kívül semmit.

Ő viszont egész életében két műszakban dolgozott, és nem hagyhatja abba most sem, mert kicsi a nyugdíja, és ott vannak a gyerekek, az unokák. Azokat is támogatnia kell. És mindenért fizet, a zenei jogdíjaktól kezdve a bérekig.

A cikk ismerteti a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke, Böröcz Lajos által biztosított statisztikát is. Kifejtik: az italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma a kétezres években emelkedésnek indult, 2010-re szinte megduplázódott, akkor 21 és fél ezer nyilvántartott üzlet volt.

A csökkenés 2014 után kezdődött, azt követően, hogy megnyíltak a nemzeti dohányboltok, amelyek utóbb megkapták az alkohol, majd a szerencsejáték árusításához is a jogosítványt. Ugyanerre az évre esett a nyerőgépek betiltása is. Így tehát a 2013-as 20 és fél ezerről 2017-re 16 880-ra csökkent országosan az italboltok száma.

Böröcz Lajos azt mondja, régóta hajtogatja, hogy versenyképességi problémák vannak, magas az áfa, és az sem egységes. A limonádén öt, az ásványvízen és a sörön 27 százalék. A beszerzési árra rakódik még a személyzet bére, a mosogatás, az energia, a tévé, a zenei jogdíj. Fizetőképes kereslet meg nincs. A boltokban, diszkontokban olcsóbb a pálinka és a sör. Ha lenne áfacsökkentés, lehetne béreket emelni, a végekről ugyanis az a hír érkezett, hogy a szervizdíj bevezetése lehetetlen vállalkozás.

Fotó: Teknős Miklós / Magyar Idők

A cikk kitér arra is, hogy az alkoholizmus, illetve függőség nem csak a szegények problémája. A Pálfalvi Addiktológiai Centrum felépülési programja egy lehetőség azoknak, akik módosak, és ebben a betegségben szenvednek. Pálfalvi Sejla már régebb óta működő ambuláns szolgáltatása mellé tavaly nyár elején nyitotta meg bentlakásos klinikáját, ahol kizárólag egyéni terápia formájában, előkelő körülmények között foglalkoznak a kliensekkel. Az árakból egyértelmű, hogy nem államilag támogatott és nem is jótékonysági intézmény. A tulajdonos addiktológus szakember, a csapatában pszichológusok, pszichiáterek és mozgásterapeuták dolgoznak.

Az egymillió magyar alkoholfüggő országa túlzás, mondja Pálfalvi Sejla, ezt a számot a májcirrózisban elhunyt emberek alapján becsülik. Természetesen ezzel együtt nem bagatellizálható a probléma. Sokszor egy kalap alá veszik a problémás szerhasználatot a függőséggel. A hajlam lehet örökölhető személyiségrész, de a valódi függés sok rizikótényezőn múlik. A minta, a környezet, a megismert szer is számít.

Az ivás sokaknál tanult viselkedés. Ha valaki nem iszik társaságban, megkérdezik tőle, hogy mi a baja.

A függőség szóval vigyázni kell, figyelmeztet Pálfalvi Sejla, ugyanis számos esetben a köznapi értelemben vett függőség nem feltétlenül addiktológiai probléma. Lehetünk kiszolgáltatottak eszközöknek is (például telefon), de a gyakori használatuk nem feltétlenül kóros. Ahhoz, hogy függőségről beszéljünk, huzamosabb ideig több kritériumnak kell fennállnia. Természetesen, ha valaki még nem függő, lehet problémás (szer)használó. Fontos már ebben a szakaszban segítséget kérnie, hogy a folyamat megállítható legyen. Arra a kérdésre, hogy a függés átvándorolhat-e más területre, tehát az alkoholmentes alkoholistából lehet-e játékfüggő, a szakember azt feleli: szerváltás akkor van, ha csak tünetileg kezelik a problémát.

Több kutatás is bizonyítja, hogy

a felsőbb társadalmi réteg is egyre gyakrabban és többet iszik, csak ez a jelenség nem nyilvános és nem látványos.

Ezek az emberek az életben, a munkahelyen jól funkcionálnak, jobb az egészségi állapotuk is, hiszen orvoshoz, szűrésekre járnak. Számukra alapította Pálfalvi Sejla a klinikáját. A páciensek hetven százaléka férfi, de ebben is van tendenciózus változás. A nők sokáig zugivók voltak, rejtőzködőek, ma már nem okoz feltűnést, ha egy nő társaságban iszik.

Pálinkát tölt egy nő egy borospincében a torkos csütörtökön a tótszentmártoni Kámán-hegyen 2014. február 27-én este. Fotó: Varga György / MTI

Mint írják, az alkohol a központi idegrendszeren keresztül fejti ki a hatását, és fiatalon problémásan használni az alkoholt azért veszélyes, mert az idegrendszer még mindig fejlődésben van. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok egyes területein 21 év alatt tilos az alkoholfogyasztás, magyarázza az addiktológus.

De az alkoholfogyasztás önmagában nem ok a függőség kialakulására.

Az folyamat, és többszörös tényezők együtthatójának eredménye. Fontos lenne a megelőzés, de egyes életbeni elakadásokban nehezen kérnek az emberek segítséget, és gyakran használják az alkoholt megoldásként.

Nemcsak az az alkoholista, aki sokat iszik, mondja Pálfalvi Sejla, mert azt nem a mennyiség határozza meg (természetesen bizonyos mennyiség felett már ez is elég a diagnózishoz), de nagyon fontos az alkohol szerepe, az életre való befolyása és viszonya. Ha negatívan befolyásolja a mindennapi tevékenységünket, a kapcsolatainkat, már minimum problémás használatról beszélünk. A józanság nem arról szól, hogy nem iszik valaki, hanem hogy minőségi életet tud élni, minőségi kapcsolatokat tud ápolni. Stabilan tudja megélni az élet pozitív és negatív élményeit anélkül, hogy – akár rossz szokás következményeként, akár a kényszerek által vezérelve – az alkohol szükséges kellék legyen.

Az alkoholizmus, vagyis a függőség másodlagos problémaként is megjelenik az egészségügyben. Az elvonási tünet nemcsak az addiktológiákon, hanem a napi gyakorlatban is probléma: egy vakbélműtétes vagy kivizsgáláson lévő betegnél is okozhat gondot. Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának vezetője azt mondja, betegeik öt-hat százalékánál jelentkezik. Ez nemcsak alkohol-, hanem gyógyszerelvonási problémát is jelezhet. Nem feltétlenül delirál a beteg, csak kicsit feszült, izzad, remeg, felmegy a vérnyomása.

Forrás: firsthand.dk / Shutterstock

A tüneteket érzékelik az orvosok. Ilyenkor elég, ha hazafelé a páciens megiszik két felest, és rendbe jön. Vagyis reggel kell neki a deci, hogy el tudjon indulni a nap. A rendszeres ivás nem azt jelenti, hogy valakinek egy liter vodka a fejadagja, lehet, hogy csak három sör. Vannak, akiknél ezek a tünetek nem is látványosak, és van, aki nem vallja be magának sem, hogy rendszeres ivó. Ez a baj. Pedig ha belátná, és talán egy-másfél napig megpróbálná alkohol nélkül, kiderülne, hogy kibírja.

Az Emmi tájékoztatása szerint az egészségügyi intézményekben jelentkező közvetett alkoholproblémák mértékéről nincs központi statisztikai kimutatás. Ennek hiányában az mondható csak el: ha a kórházi kezelés alatt a betegről kiderül, hogy szenvedélybeteg, az elvonási tünetek enyhítésére gyógyszeres kezelést kap. Ha szükséges, pszichiátert is bevonnak. Az addiktív szereknél nem kizárólag az alkoholra vagy a drogokra kell gondolni. Gyógyszerek, például erős altatók rendszeres szedésének hirtelen elmaradása is okozhat hasonló tüneteket. Leginkább a váratlan kórházba kerüléskor – baleset, hirtelen rosszullét – derülhet fény szenvedélybetegségekre, főként a sürgősségi ellátásban, a traumatológián és az intenzív osztályokon.

Borítókép: illusztráció. Forrás: www.welt.de

Ezek is érdekelhetik