Migrációs válság

2018.01.05. 12:49

Bakondi: biztonsági szempontból sorsdöntő lesz az év

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Brüsszelben nyárra el akarják fogadni az érkezők elosztását szabályozó új, felső kvóta nélküli rendszert.

Magyarországon javuló, Európa-szerte viszont romló belbiztonsági helyzetet figyelhettünk meg 2017-ben – mondta Bakondi György a bűncselekmények, erőszakos és terrorcselekmények száma alapján, hozzátéve:

a migráció alakulása hatással van az európaiak mindennapi biztonságérzetére, amelynek változása politikai véleményalkotásukra is kihat, amit a tavaly született választási eredmények is alátámasztanak.

Bakondi György kiemelte: visszatekintve elmondható, hogy a korábbi magyar helyzetértékelés és prognózis helyes, reális volt, akárcsak a megtett intézkedések; az eljárások jogszerűek, törvényesek, a végrehajtott rendvédelmi fejlesztések pedig szükségesek voltak.

Megemlítette: Nyugat-Európában tavaly hat gázolásos támadás, négy késeléses és három fegyveres és egy robbantásos terrortámadás történt, amelyekben ötvenen meghaltak, 380-an megsebesültek, és egyre nagyobb arányban hajtanak végre akciókat rendvédelmi szervek tagjai ellen.

Bakondi György arról beszélt:

2017-re letisztult az illegális migráció struktúrája, miközben egyre több az Afrikából érkező ember, a mozgások szervezettségéről pedig egyre többet tudnak a hatóságok, és megdőlt az a nyugat-európai hipotézis, hogy a tengeri migráció megállíthatatlan.

Mint mondta, a három útvonal közül az ENSZ adatai alapján Görögországba 29 ezer 716 – jellemzően afgán, iraki és szíriai – migráns érkezett tengeren, Olaszországba 119 ezer 274, főleg nigériaiak, guineaiak és bangladesiek, míg a spanyol területre 21 ezer 258-an, főként marokkóiak, algériaiak és guineaiak léptek be illegálisan tavaly.

Jelezte: a szerb-magyar határon 2017-ben 20 ezer bejutási kísérlet közül 11 ezret sikerült megakadályozni, 9 ezer esetben pedig visszakísérték a bejutottakat a határzárhoz; 1418 elfogást jegyeztek fel más határszakaszokon.

Közlése szerint 3397 menekültkérelmet nyújtottak be tavaly Magyarországon, ebből 1291-en kaptak valamilyen védelmet: 106-an menekültstátuszt, 1110-en oltalmazottit, 75-en pedig befogadottit; 2050 ügyben az érintett távozása miatt megszüntették az eljárást, 2880 ügyben pedig elutasító döntés született; eközben 141 embercsempész ellen indítottak eljárást a magyar hatóságok.

Új veszélyként jelentkezett 2017 végén az Iszlám Állam katonai veresége miatt a harcokban részt vevők tömeges beáramlása, hazaáramlása Európába.

Kudarcot vallott jelentős mértékben az Európai Unió fő megoldási elképzelése, a felső korlát nélküli, kvóták szerinti szétosztás – mondta a főtanácsadó.

A tavalyi évről szólva kiemelte, az „integrációs álom” helyett „láthatóan Nyugat-Európában is párhuzamos társadalmak kiépülése, romló belbiztonsági helyzet”, emellett a Soros-szervezetek erőteljes aktivizálódása és nyílt politikai szerepvállalása volt megfigyelhető, amelybe végül maga Soros György is beszállt.

Magyarország politikai, jogi támadások kereszttüzében állt egész évben – jegyezte meg Bakondi György, ennek céljaként a migrációs politika megváltoztatását említve, kitérve arra is, hogy 2017-ben „a szolidaritás furcsa értelmezését láthattuk”, amely szerint az egyetlen értékmérő e témában a kvóta elfogadása, emlékeztetve arra, hogy a kelet- és közép-európai álláspont ezt „jóval tágabban értelmezi”.

Bakondi György megjegyezte: az intézkedések során „összhangban voltunk az Európai Unió jogszabályaival, alapszerződésével és nemzetközi aktivitásunk is célszerű és sikeres volt”, megjegyezve, „szívesen ajánljuk” nyugati partnereinknek a tavaly lezajlott nemzeti konzultáció tapasztalatait is.

Markáns, demokratikusan megkérdőjelezhetetlen és a közvélemény-kutatásnál súlyosabb véleménynyilvánításról van itt szó, amely segíti és kötelezi a magyar kormányt a migrációval kapcsolatos politikájának folytatására – jelentette ki a miniszterelnöki főtanácsadó, aki szerint „egy nehéz időszak folytatódik” idén, és érdekeink tovább védelmezése lesz a tavaszi választás tétje is.

Mint hangsúlyozta: ha megvalósul a Soros-terv, Európa kétségtelenül és láthatóan megváltozik, romlik a biztonsági helyzet, emelkedik a bűn- és terrorcselekmények száma.

Ezért azt is jelezte, hogy „a kormány meg akarja őrizni 2018-ban is Magyarországot Európa egyik legbiztonságosabb országának”, ezért hamarosan olyan akciótervet tárgyal meg, amelynek intézkedéseivel megakadályozható a Soros-terv végrehajtása.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában