2019.10.13. 12:20
Fotózni szabad a szavazókörökben!
Nagy Anikó, lapunk civil tudósítója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy Jenőben, az 1-es számú szavazókörben (tanácsterem, Batthyány utca 53.) megtiltották számára a fotózást. A szavazatszámláló bizottság elnökének döntése több sebből is vérzik. Álljon itt most a Nemzeti Választási Bizottság hivatalos álláspontja:
Fotó: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap
A Nemzeti Választási Bizottság hivatalos álláspontja a szavazókörben történő fotózás szabályairól:
„A szavazóhelyiségekben történő szavazás szabályait a választási eljárásról szól 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) a 170 §-181 §-aiban rögzíti.
Mobiltelefon vagy egyéb képfelvétel rögzítésére alkalmas eszköz szavazóhelyiségbe történő bevitelére a hatályos jogszabályi rendelkezések tiltó szabályt nem tartalmaznak.
A szavazólapok lefotózására vonatkozóan viszont a Nemzeti Választási Bizottság korábban kiadott egy iránymutatást, (12/2014. NVB iránymutatás) a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről és lefényképezéséről.
Ennek 2. és 3. pontja szerint sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát is az, ha a választópolgár a szavazólapot
sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról – fénykép, videó stb. – felvétel készítése alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek
megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.
A szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény) rögzített
követelményét is sértheti. A szavazás titkosságához viszont hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, így sérti a Ve. alapelvét, ha a választó
szavazatáról, illetve a szavazólapról felvételt készít. A szavazás titkossága nem csak a választói akarat biztonságos érvényesülését, hanem az egész szavazás
jogállami, demokratikus módon történő megvalósulását is biztosítani hivatott, így jelentősége túlmutat az egyes választók magatartásán. Természetesen a
szavazás titkossága nem keletkeztet titoktartási kötelezettséget a választók oldalán, de a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján a szavazópolgár nem élhet vissza azzal a körülménnyel, hogy a szavazás titkossága az együttműködése nélkül csak részben valósulhat meg.
A fotózással kapcsolatban érdemes kiemelni a Kúria 2016-os végzést is a szavazólap lefényképezése és közzététele tárgyában. A Kúria végzésében kiemelte: a szavazólap egyértelműen arra szolgál, hogy a szavazásra feltett kérdésben a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezzel ellentétes felhasználása a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A Kúria szerint tehát ellentétes a szavazólap céljával az, ha arról a véleménynyilvánítást
követően készített fényképfelvételt applikációra feltöltik és azzal közzéteszik. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközőnek a Kúria így azt a magatartást tartotta, ami a szavazólap lefényképezésére és az erre a célra létrehozott applikáción keresztül történő közzétételére hívta fel a választópolgárokat.
Az újságírók a választás napján a szavazás megkezdésétől (6:00 óra) a munka befejezéséig (beleértve a szavazatszámlálást is) a szavazóhelyiségben előzetes engedély nélkül jelen lehetnek és végezhetik munkájukat.
A szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják, a szavazás titkosságát nem sérthetik meg, a névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról
fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek. A szavazatszámláló bizottság csak a szavazók számáról adhat felvilágosítást. A szavazóhelyiségben a sajtó nem
készíthet riportot a választópolgárokkal. Továbbá a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül, közterületen választási kampánytevékenység nem folytatható.
A sajtó képviselőjének (a 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet 20/B §. alapján) be kell mutatnia a szavazatszámláló bizottság elnöke számára a következő
azonosító dokumentumokat: személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) és a médiatartalom-szolgáltató által a részére kiállított meghatalmazás vagy újságírói szakmai szervezet által kiállított sajtóigazolvány.
A külképviseleten a külképviseleti választási iroda a helyi körülményekre tekintettel más okiratot is elfogadhat.”