12°
16°
13°

Március 15-i ünnepség Ráckeresztúron

Az idő szebb, simogatóbb volt, mint 167 esztendővel ezelőtt, március idusán. Ráckeresztúron is, mint az országban oly’ sok más helyen, délután fél háromkor kezdődött az ünnepi megemlékezés. Az időpontot úgy igazították a szervezők, hogy a mi falunk is hallassa hangját a több mint négyszáz településsel együtt, a Talpra magyar közös szavalásával.

A sportcsarnokban a himnusz eléneklése után az Mosoly óvoda Micimackó csoportjának a toborzója következett. Díszes ruhába öltözött kislányok búcsúztatták a huszároknak öltözött kisfiukat, akik fakarddal, faparipán vonultak a nemzetiszínű lobogó alatt a csatába.

Versbe szedve mondták el a kokárda és a zászló színeinek jelentését.

Piros szín a szeretetért,/ és a szabadságért, /fehér szín az emberségért, /és a barátságért./

Zöld szín erdőkért, mezőkért,/ rügyező hajtásért,/ reményteli, felvirágzó/ szép Magyarországért. Valóban, ilyen idős korban kell mindezt megtanulni és megtanítani, a hazaszeretetet, a történelmünket, hogy tovább tudják adni majd gyerekeiknek és az ő gyerekeinek.

Dienes Gábor alpolgármester Úr az ünnepi megemlékezésében elmondta: – „Amikor Ráckeresztúr utcáit járjuk, 1848 hősei köszönnek vissza ránk, anélkül, hogy tudatosulna bennünk, ugyanis utcát neveztünk el ezekről az emberekről. Ők akkor harcba szálltak a magyar szabadságért, nemzetünk megmentéséért. Petőfi, Széchenyi, Kossuth, Batthyány, Bem, Jókai; néhány név, településünkön megtalálható néhány utca neve a teljesség igénye nélkül.

. Az 1848–49-es hősöknek a nevét csak töredékében olvashatjuk a könyvekben. Azt azonban tudnunk kell, hogy a szabadságot nem egy arctalan tömeg vívta ki. A szabadságot az alkotni képes, a közös célokért tenni tudó és tenni akaró egyének teremtették meg. A polgári forradalom lehetőségét az emberek összefogása vívta ki. Akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta, hogy tudták: nagy dolgokra képesek, ha összefognak. Ők tetteikkel bebizonyították, hogy bár „egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen”.

Ez igaz az ország, a nemzet egészére és igaz szűkebb környezetünkre, Ráckeresztúrra!

Az elmúlt években összefogás tapasztalható szűkebb környezetünkben is, településünk határain belül, melynek szemmel látható, kézzel fogható eredménye van. Pénzünk ugyan kevés, de bebizonyosodott, hogy nem minden pénz kérdése, jó szándékkal, odafigyeléssel, tettrekészséggel sok minden megvalósítható. Szebb, gondozottabb, virágosabb lett a falu, intézmények újultak meg, amelyhez kellett a lakosság odaadó munkája. A jó ügyek mellé odaállt a falu lakossága és szívből kívánom, a nehézségek ellenére ne fogyjon el a lendület, ami jelenleg településünket jellemzi.”

 

A Petőfi Sándor általános iskola negyedik osztályos tanulói az 1848/49 – es forradalom és szabadságharc történelmi eseményeit elevenítették fel prózában, elbeszélésben, versekben. Petőfi, Széchenyi, Kossuth, Batthyány, Bem, Jókai részvételét szerepét, írásuknak egy – egy szilánkját bemutatva.  A Tizenkét pontot olvasták föl, amire még ma is mindenki hivatkozik. Így majd négy emberöltő távlatában, három évszázadon átívelve, még mindig zsinórmértéknek számít.

Három órakor, amikor megszólalt a templomunk nagyharangja, a zsúfolásig megtelt tornacsarnok ünneplő közönsége, iskolások, óvodások, felnőttek, gyerekek, felállva szavalták a Nemzeti dalt, a 1848-as forradalom himnuszát. Egy szívvel, egy lélekkel, egy időben bekapcsolódva az ország, a nemzet, a Haza vérkeringésébe.

 

A Hősök kertjében helyezték el a megemlékezés koszorúit az intézmények, civil szervezetek és magánszemélyek.

 

Formabontó, szokatlan, kedves gesztussal zárult a március 15.-i ünnepség Ráckeresztúron.

A falunkban élő cukrászmester, Skoperda Péter felajánlott egy tortát a mai ünnepségre, amely Petőfi képével volt díszítve.

A koszorúzás helyszínén lett felvágva a finom, „nemzeti csoki torta” és a résztvevők apraja – nagyja megkóstolhatta a nagylelkű adományt.

 

Talán még sokan emlékezünk a Kossuth Rádió hajdan volt szünetjelére:

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Legolvasottabb

1
„Lecsóőrültek” a trónon, megkoronázták a lecsókirálynőt
2
Halálos baleset történt a Váli-völgyi pihenőhelyen
3
Autótűz Székesfehérváron
4
Ittasan vezetett, átszakította a szalagkorlátot
5
Így parkoltok Ti, Fejér megye!
Generációk
S. Töttő Rita
Újszülötteket köszöntöttek Kápolnásnyéken
terrorizmus / 35 perce
Egy harmadik férfit is elfogtak a londoni metrómerénylet kapcsán
A 25 éves férfit a walesi Newport városában vették őrizetbe.
Gyász
*JAMRIK ISTVÁN* 55 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni polgári búcsúztatása a Béla úti temetőben 2017. szeptember 21-én, csütörtökön 13 órakor lesz.
*JAMRIK ISTVÁN* 55 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni polgári búcsúztatása a Béla úti temetőben 2017. szeptember 21-én, csütörtökön 13 órakor lesz.
/"Megállt a szív, megállt a kéz, nincsen szó az ajkadon. Szívünkben örökké élsz, mert szerettünk nagyon . . ."/ Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy *MIKLÓS JÓZSEFNÉ* *szül. Varga Anna* Seregélyes-Szőlőhegyi lakos 77 éves korában elhunyt. Temetése 2017. 09. 21-én 14 órakor lesz a Seregélyes-Szőlőhegyi temetőben. A gyászoló család
/"Hirtelen mentél el, köszönni sem tudtál, örökre lecsuktad csillag szemed. Vigyázunk az álmodra, te csak aludjál! Kedves szerettünk, Isten veled!"/ Mély fájdalommal tudatjuk, hogy édesanyánk *FEHÉR ANNA* 2017. szeptember 6-án, 65 évesen elhunyt. Szeptember 22-én a Fecskeparti temetőben 12 órakor búcsúzunk tőle. Gyászolják: gyermekei Gábor, Ani, unokái Richi, Szandu és veje Bala, valamint rokonai és barátai
/"Nem az a fájdalom, melytől könnyes a szem, hanem amit a szívünkben hordozunk némán, csendesen."/ Fájdalommal tudatjuk mindazokkal akik ismerték és szerették, hogy *FÜLÖP KÁLMÁN* agrármérnök szabadbattyáni lakos, hosszú betegség után 2017. augusztus 31-én elhunyt. Szűk családi körben búcsúztunk el tőle. A gyászoló család
/"Nem az a fájdalom, melytől könnyes a szem, hanem amit a szívünkben hordozunk némán, csendesen."/ Fájdalommal tudatjuk mindazokkal akik ismerték és szerették, hogy *FÜLÖP KÁLMÁN* agrármérnök szabadbattyáni lakos, hosszú betegség után 2017. augusztus 31-én elhunyt. Szűk családi körben búcsúztunk el tőle. A gyászoló család
/"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott, Számunkra te örökké élni fogsz, mint a csillagok."/ Mély fájdalommal tudatjuk, hogy *LAURINYECZ FERENCNÉ* *(Marika)* életének 79. évében örökre megpihent. 2017. szeptember 23-án 11 órakor az Agárdi temetőben veszünk tőle végső búcsút. Drága emléke szívünkben örökké él! A gyászoló család
Fiaskó idegenben / 2 órája
Szekszárdon kapott ki a Gárdony
Ferencz Balázs
Kosárlabda / 2 órája
Nyolc ponttal győzött az Alba
Horog László
hétköznapi hős / 2 órája
16 ezer eurót talált a metrón egy diáklány, átadta a rendőrségnek 
3 órája
V. Varga József
vb-selejtező / 3 órája
A dánok egy félidőt hagytak női labdarúgóinknak
akár a szimfónia / 4 órája
Október elejétől új darabbal hódít a Thália Színház