kommunizmus

2021.03.05. 18:11

Rögvalóság – A szocialista állami erőszak vidéktörténeti olvasatai

A szocialista Magyarország agrárcsodája hazugságra épült – jelentette ki Ö. Kovács József társadalomtörténész. A parasztság 1958 és 1962 közötti kényszerkollektivizálását szocialista modernizációnak tüntette fel a hatalom.

V. Varga József

A kötetlen kaszás aratás volt szokásban

Fotó: fortepan

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Magyarságkutató Intézet „Hamis gulyás” – Új megközelítések a szocialista Magyarország gazdaság- és társadalomtörténetéhez címmel online konferenciát rendezett. „Ha minden az államé: minden jó”

– A Kádár-korszak gazdaságpolitikájának egyes dimenziói „szekcióban” Ö. Kovács József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei főigazgató-helyettese tartott előadást Rögvalóság – A szocialista állami erőszak vidéktörténeti olvasatai címmel.

– A jelenkor történetének kutatói tévúton járnak, amikor modernizációs agrárpolitikának állítják be a kollektivizálás megvalósítást – hangsúlyozta az előadó. – Alapvető probléma, hogy elragadja őket a szómágia világa, valamint a tapasztalattörténet számos buktatója. Szómágiának nevezem a különböző szituációk érdek, érdekek szerinti eltorzítását. Igen, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a kommunista, szocialista diktatúra évtizedeiről úgy essen végre szó a történelemkutatásban, ahogy azok az események valóban megtörténtek, életszerűen, minden szépítés nélkül.

– Sajnos sok esetben visszaköszön a történetkutatói igénytelenség, és az ismeretek hiánya. Az állami terrorról, az ország minden megyéjében megmutatkozó fizikai erőszakról, a hosszú távú társadalmi árról, az eladósításról, a kemizálás révén felpörgetett termelési mutatókról, a környezeti kárról egyes történészek hallgatnak – így aztán igen hiányos és torz az a kép, amit a múltról rajzolnak.

A kötetlen kaszás aratás volt szokásban
Fotó: fortepan

– Az események, a történések megrázóak voltak, hovatovább traumatikus jellegűek, hiszen széles társadalmi rétegeket érintettek – folytatta. – A milliók életét megnyomorító állami erőszaktett, a kényszerkollektivizálás, az egyéni parasztgazdaságok felszámolása még ma sincs jelen kellőképpen a köztudatban. Ki kell mondanunk: sokszor a tabuk máig velünk élnek. A politikai döntéshozók persze tisztában voltak az általuk képviselt vidék- és parasztellenes politika következményeivel, de a szómágia teljesen elfedte a magántulajdon elvételét és az emberek kényszerszövetkezetekbe erőszakolását. Az agrár-

csoda így hazugságra épült!

– A magyar társadalomra azt a Szovjetunióban kitalált kolhozrendszert erőltették rá, amelynek hazánkban semmi előzménye nem volt – emelte ki Ö. Kovács. – A kommunisták két nagy akadállyal szembesültek: az egyéni parasztgazdaságok hálózatával, és az egyházközségek létével, melyek falun sok esetben le is fedték egymást. A módszer nem volt más, mint a genetikailag kódolt szovjetizálás, vagyis az állami erőszak egyik formája. És létrejött a bizonytalan és zavaros rendi szocializmus.

– Nemcsak a föld megszerzése volt a cél, a parasztellenes politika és maga a kollektivizálás az iparosítás egyik mellékágának tekinthető. Az iparosítás nagyarányú munkaerő-átcsoportosítást eredményezett, a fiatalok jelentős része elhagyta a szülőföldjét, munkát vállalt a nagyüzemekben, és városra költözött. Ekkor kezdődött meg a magyar falu és vidék tömeges kiüresedése – máig súlyos örökségünk ez.

– Az 1956-os forradalom leverését és megtorlását a kommunista hatalom másik tömeges erőszaktette követte: a hagyományos magyar paraszti társadalom 1958 és 1962 közötti felszámolása. Ezt is hajlamosak vagyunk elfelejteni. A szocialista projekt már születésekor megbukott. Az egész ideológiai célkitűzés már önmagában is érthetetlen és értelmezhetetlen, egyenesen irracionális volt – tette hozzá a történész.

Ö. Kovács József 2012-től az Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási és oktatási tevékenysége a 19–20. századi magyar és európai társadalomtörténetre terjed ki. Ezen belül korábban elsősorban a vidéki zsidóság, az utóbbi időszakban a kollektivizálás magyarországi és kelet-németországi történetével, társadalmi hatásaival, az 1956 utáni ipari munkásság, a politikai diktatúrák intézményesülésének kérdéseivel foglalkozott, foglalkozik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!