Rég- és közelmúlt szilveszterei – Visszatekintő

A Fejér Megyei Hírlap archívumában ezernyi képes kincs rejtőzik, és enged bepillantani régi idők embereinek életébe. Itt van például ez a kis srác a képen, aki valószínűleg szüleivel keresget a szilveszteri standon a várfal mellett 1989. december utolsó napján. De ezen a napon az erdélyi magyaroknak is gyűjtöttek, hiszen forradalom volt ott, nem is akármilyen. Bekukkantunk a rég- és közelmúlt szilvesztereibe és újéveibe…

Átnézve a Fejér Megyei Hírlap és jogelődjeinek archívumát, amolyan korrajzot mutat be minden év szilvesztere.

A redakció (szerkesztőség) emeletén levő hideg archívumban egészen az 1800-as évekig visszamentem. Sajnos a 19. századból kevés kép maradt ránk, azok többsége is inkább rajz volt. A szilvesztereket megelőző lapszámok arról adtak beszámolót, hogy Hörtmann Rozi korcsmájában milyen nagyszerű nedűk várják az évet búcsúztatókat. Ugyanakkor a januári beszámolók inkább arról szóltak, hogy ki, kitől és mennyit lopott.

A 20. század már a közösségek szilveszteréről zengett. Az ügyvédek külön koccintottak, de így tettek a katonák is, csak a színészeket fogadta be bármelyik közösség, még az utca egyszerű embere is. De a század első felét az ünnep határozta meg, amely akkor még szorosan összekötötte karácsonyt az újév napjával. Talán nem árulok el titkot, hogy a háborúk alatt erősen háttérbe szorult a szilveszteri mulatság.

Aztán jött a szocializmus, szilveszter napjára szinte kötelező volt az „ereszd el a hajam!” jellegű mulatozás. Ezzel éppen az ellenkezőjét szerették volna a század első feléhez képest elérni: mindenki felejtse el karácsonyt, és bulizzanak szilveszter éjszakáján!

Bizony jött is az eredmény, augusztus–szeptember tájékán megnövekedett a gyermekáldások száma. Az utóbbi harminc évben a bulijelleg nem sokat változott, csak az újszülött lett kevesebb.

Kérdés: mit hoz a pandémia 2021-ben?