Megfejtett szoborrejtély: Zrínyi Miklóst ábrázolja a Magyar vitéz

Valószínű sokan felnéztünk már az Ady Endre utca Oskola utcával határos saroképületére helyezett kőszoborra, amelynek posztamenséről egyenes tartású, méltóságot sugalló szablyás férfi tekint ránk. Az Országalma alkotójának, Ohmann Bélának Magyar vitézéről eddig főként azt ismertük, többször változtatták a helyét, így ő is a város „vándorló” szobrai közé tartozik. Eredetileg a Vitézi Székházat díszítette 1940-től, majd az épület átépítése miatt került a Fő utcán a Rendház tűzfalára. Onnan 1990-ben kiszorította Melocco Miklós Mátyás király emlékműve. Jelenlegi helyére pont 20 éve, 2000. szeptember 30-án helyezték, mielőtt tíz évet raktárban töltött. Ilyen előzmények után meglepetéssel fogadhatjuk a hírt, más is kiderült a szoborról. A Magyar vitéz immár nem egy a vitézek közül, hanem a neves költő, hadvezér és hadtudós, Zrínyi Miklós fehérvári emlékműve.

Ezt megygyőző érvekkel és bizonyítékokkal támasztja alá Négyesi Lajos, a Szent István Király Múzeum tudományos igazgatóhelyettese: – Abban, hogy sikerült felismernem Zrínyit, elsősorban Ohmann Bélának van szerepe, hiszen első ránézésre azonosítható volt a Vitézi Székházról készült korabeli felvételen. A szobron ábrázolt címerrészlet – a kiterjesztett sasszárnnyal – csak megerősítette ezt, de a toll és szablya együttes szerepeltetése is tipikus Zrínyi-attribútum. Jómagam több mint 10 éve foglalkozom Zrínyi-kutatással, ezért talán jobban rááll a szemem a vele kapcsolatos dolgokra. A szobor ismertetőjegyein kívül a felfedezést megerősítő utalásokat, forrásokat is talált Négyesi Lajos, akiről tudnunk kell, hogy szakterülete a hadi régészet és hadszíntérkutatás, s hadtörténelmet is oktat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, mint egyetemi docens és honvéd ezredes.

Úgy véli, egyértelműen összefügg a Zrínyi-szoborral, hogy az egykori Vitézi Székház nagytermének falát díszítő Aba-Novák Vilmos falfestményre a költő és hadvezér Vitéz hadnagy c. prózai művéből vett idézet került. Zrínyire utaló forrásmű a Magyar Életrajzi Lexikon (Akadémiai Kiadó), benne Zrínyi Miklós szobrát Ohmann Béla fehérvári alkotásai közé sorolják. Az azonosításában segítette a kutatót a Fejér Megyei Hírlap 1992-ben megjelent újságcikke is. A cikk szerzője, Gyimesi György így írt a szoborról: „A markáns arcú vitéz, gróf Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért juttatja eszünkbe, aki tollal és karddal szolgálta hazáját”. Négyesi Lajostól arra is választ kaptunk, mit terveznek a szobor rejtélyének megfejtését követően. Javasolják-e a városi önkormányzatnak az alkotás átnevezését, amire a fehérvári szobrok történetében még nem volt példa.

- A múzeum részéről kezdeményezzük, hogy a szoborról távolítsák el a téves elnevezést tartalmazó és egyáltalán nem oda illő gránittáblát, és esetlegesen egy fehér mészkőlapon tüntessék fel Zrínyi nevét. Ezzel együtt szeretnénk kezdeményezni egy megemlékezést november 18-án Zrínyi halálának napjára emlékezve. Milyen érdekes a sors, az idei év nemcsak Zrínyi születésének 400. évfordulója, hanem a szobrász, Ohmann Béla 130 éve született. Most jött el az ideje, hogy a szobor szerepet kapjon Székesfehérvár életében – indokolta az átnevezés aktualitását a SZIKM tudományos igazgatóhelyettese.