A nyomógombos villanyrendőrtől a gumiabroncsos körforgalomig

A Fejér Megyei Néplap 1956. június 15-én rövidhírben tette közzé, előző nap a Vöröshadsereg út (a mai Budai út) és a Lenin út (napjainkban Prohászka Ottokár út) kereszteződésénél felállították az első villanyrendőroszlopot. Már elkészült az üvegház is, s hamarosan megkezdődik a forgalmas útvonalon a villanyrendőr működése. Visszatekintésünket a rendőr által irányított közlekedésbiztonsági eszközre az egyik legnépesebb fehérvári közösségi oldalra (Fehérvári vagyok!) kikerült korabeli fénykép inspirálta. Rajta az egykori Petőfi Sándor Általános Iskola (jelenleg Szent Imre Általános Iskola) előtti üvegfülkében jól látható a rendőr, aki nyomógombokkal irányította az oszlopra helyezett közlekedési lámpát, ezért nevezték villanyrendőrnek. A fotó előterében csapatnyi egyenruhás pózol civilekkel együtt, s egy ma már veteránnak számító Ural M72-es motorkerékpár nyergében feszítő közlekedési rendőrök erősítik a képi hatást az ebben a korban viselt uniformisukban. A felvétel egyébként annyira népszerű, hogy felkerült a Pinterest amerikai közösségi képmegosztó weboldalára, ahol több országból is megosztották, így nehéz az eredetét kideríteni.

A rendőrfülke helyére kerek öt év múlva, 1961. június 15-én Petőfi mellszobra került M. Tóth István festőművész kezdeményezésére. A fehérvári szobrok szakértője, Magony Imre szerint a jól ismert büszthöz a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium ajándékaként jutott a város. A megyeszékhely ma is egyik legforgalmasabbnak számító kereszteződésében a kézi irányítású villanyrendőrt elektromos közlekedési jelzőlámpa váltotta fel, versenyt futva az idővel, s a csúcsforgalomban besűrűsödő autóoszlopokkal.

Érdemes röviden visszatekinteni a villanyrendőr történetére. Az első piros és zöld fénnyel világító rendőrlámpát 1914-ben a tengerentúlon, az amerikai Clevelandben avatták. A harmadik sárga vagy borostyánszínnel kiegészült, szintén rendőrfülkéből irányított jelzőlámpa 101 évvel ezelőtt került ki Detroit központjába, a Woodward és Michigan sugárút kereszteződésébe. Feltalálója, pontosabban tervezője, a város „jelzőrendőre”, William Potts (1883–1947) volt. A találmány 1926-ban Európába is eljutott Bécsbe és Budapestre, majd egy évvel később Londonba. A magyar fővárosban az első villanyrendőrt a Nagykörút és Rákóczi út kereszteződésében hozták működésbe.

Hazai viszonylatban nagyobb szerepet kapott Székesfehérvár a körforgalom kísérleti próbájában, közlekedési tapasztalatainak országos hasznosításában. A Közlekedéstudományi Intézet Rt. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozata, a Fejér Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság, valamint a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság három hónapon keresztül tesztelte a Deák Ferenc utca és Horvát István utca kereszteződésében 1997-ben kiépített körforgalmat. Az 1970-es évek óta Európában már elterjedt, s bevált forgalomszervezési megoldás nálunk még két és fél évtizede újdonságnak számított. A fehérvári kísérleti jellegű körforgalom kiépítésére egyetlen éjszaka került sor. Az Alba Volántól kölcsön­kapott autóbuszgumikból hét méter sugarú kört alakítottak ki, új jelzőtáblákkal és útburkolati jelekkel kiegészítve – derül ki a Fejér Megyei Hírlap 1997. szeptember 6-i tudósításából. Erre olvasóink közül is nyilván többen emlékeznek, mint az első fehérvári villany­rendőrre.

Negyedévvel később lapunk beszámolt az egyedülálló kísérlet eredményéről. „A kísérlet egyedülállósága abban rejlett, hogy hazánkban még egyetlen alkalommal sem volt mód összehasonlítást tenni korábban jelzőlámpákkal irányított, majd körforgalommá átépített csomópontban a forgalom biztonságáról, a csomópont áteresztési képességei­nek változásáról.” Azt vizsgálták, hogy melyik forgalmi rend nyújt nagyobb biztonságot a közlekedők számára, ugyanakkor gyorsabb áthaladási lehetőséget, kevesebb időveszteséget.

A tapasztaltak szerint a jelzőlámpás rendszerrel szemben a körforgalom javára billent a mérleg nyelve: a korábbival szemben kétszeresére növekedett a csomópont áteresztőképessége. Ugyanakkor nőtt az autóval közlekedők és a gyalogosok biztonsága, nem történt egyetlenegy baleset sem a kereszteződésben a kísérleti időszak alatt, míg előtte a jelzőlámpák telezöld jelzése miatt ez többször is előfordult. A felmérés során megkérdezett járművezetők 82 százaléka, míg a gyalogosok 57 százaléka találta jobbnak a körforgalmat, mint a jelzőlámpát. Ezért nem csoda, a közlekedési szakemberek is nagy jövőt jósoltak az új forgalomszervezési megoldásnak. Így válhatott mára Fehérvár a körforgalmak városává. Számontartani is nehéz manapság, hány van belőle, esetenként talán feleslegesen is.