2022.09.04. 09:00
Százötven évvel ezelőtt kezdődtek meg a Vörösmarty Színház építési munkálatai
Ma már elképzelni sem tudjuk, mekkora dolognak számított a 19. század derekán színházat építeni. A fővárosi kőszínházak már szépen szaporodtak, de vidéken ez nem volt annyira elterjed. Itt javarészt a pesti színházak társulatai vendégszerepeltek alkalomadtán.
Forrás: FMH-Archív
Nem csoda, hogy hamarosan dédelgetett álmukká, majd határozott tervükké vált a városi és megyei vezetőknek egy fehérvári kőszínház létrehozása. Az új színház felépítését egyébként sem lehetett már halogatni. A fehérvári színielőadásoknak korábban otthont adó Pelikán fogadó már annyira rossz állapotba került, hogy komolyan számba kellett venni egy új színház megépítését.
Az első tervekről szóló hírek 1857-ben láttak napvilágot, amiről az akkori Vasárnapi Újság be is számolt. Az első gondolatokat még sok szervezés és főleg év követte, mire az első kapavágásokat elvégezték a helyszínen.
Ezt követően Szögyén-Marich László főispán volt az, aki 1869-ben a Vörösmarty Körben először beszélt a színházépítés lehetőségéről. A következő évben meg is alakult a színházépítő bizottság, melynek elnöki tisztét is betöltötte. 1872 nyarán végre – Szkalnitzky és Koch tervei alapján – elkezdődhettek a munkálatok, amit nagyban segített az a 188 ezer forint, amit adományokból gyűjtöttek össze, és a város által felajánlott telek.
Egy ekkora volumenű építkezés nem csak anyagilag volt jelentős, hanem társadalmilag is. Ennek megfelelően a város igen színes és impozáns ünnepséget rendezett a leendő épület alapkő letételének.
Pesti Napló szinte percről-percre leírja az aznapi eseményeket. Az ünnepséget Szent István napján tartották meg. 11 órakor a nemzeti színű lobogókkal, virágokkal, zöld ágakkal feldíszített városházán kezdődött. Szögyén-Marich László megyei főispán és elnök, Zuber városi főispán és Novák Kálmán, a város főpolgármesterének ünnepi beszédeivel.
„Éljen s országoljon sokáig dicsőségesen felséges urunk királyunk e drága anyanyelvünket kedvelő felséges koronás királynénkkal! Éljen s viruljon imádott hazánk! Éljen, virágozzék s emelkedjék ismét egykori fényére sz, k. Sz.-Fehérvár városa, minden rendű lakóinak lelkes magyar közönségével!“- zárta beszédét az elnök. Ezután átsétáltak az épülő színház alapfalaihoz: az elnök, a meghívott vendégekkel, a színházépítő részvénytársaság választmánya és az összes társulati részvényes, az énekkar és végül a közönség. A helyszínen 12 hófehérbe öltözött lány várta az érkezőket virágokkal.
A kivésett alapkő üregébe helyezték azt az üveghengert, amelybe egy oklevél került, amit Barkács Gusztáv megyei pandúr kapitány készített és Juraszek Ferencz, a színházépítő társulat titkára előzőleg felolvasott. Az utókornak szánt levél mellé – abban az időben forgalomban lévő – ércpénzek is kerültek. És ha mi ünneplünk, ott ételnek és italnak is lenni kell. Egy órától öt óráig a “közebédhez” megterített asztalnál, csak a pohárköszöntők záporoztak.
Az alapkőletétel igazán nagyszerűre sikerült, elindulhatott az építkezés. Nem kellett sokáig várni és két évvel a jeles esemény után, 1874. augusztus 22-én a felavatták a gyönyörű színházat.