Múltidéző

2022.06.11. 18:00

Egy darabka történelem Tordas múltjából

„Múltunk ismerete a jövőnk záloga” – vallja a Tordas Képeskönyv megalkotója, Toman Ilona írónő, amelyet kifejezetten a kis község lakosainak készített. A kiadvány még a 2015-ös karácsonyi vásárban nyert bemutatást, és a visszajelzések alapján nagy örömet okozott a faluban élőknek.

Kecskés Zoltán

A Hangya Székház 1938-ban nyitotta meg kapuit, ma művelődési házként működik és ékessége a településnek

Forrás: Toman József

Ahogy az ismert mondás is tartja: „A múlt kötelez, a jelen munkára ösztönöz!” Ennek a jegyében éli mindennapjait a tordasi írónő, aki számára rendkívüli fontossággal bír lakóhelyének régmúlt idejéből született műve, amiből bárki megismerheti a település múltjának egy-egy darabjat. Toman Ilonára a Csak Tordas című közösségi csoport felfedezése során bukkantam, akárcsak Veszeli Vilmosra, a fórum megálmodójára, aki az írónőhöz hasonlóan ezer szállal kötődik a településhez, ősei már az 1500-as évek óta a kisközségben élnek:

– Ismerem és szeretem az embereket, habár már sok beköltöző van, de elfogadom őket. Nem szeretném, ha a múlt elveszne, így köszönetet kell mondani azoknak az embereknek, akik kialakították ezt a kis falut, és emlékezni kell rájuk, ne feledjük őket. Nagy öröm, hogy sok ismeretlen is belépett a csoportba, ami bizonyítja, hogy ők is kíváncsiak a település múltjára: Nem akarjuk elfeledni a régi Tordast! – mondta el motivációját a csoporttal kapcsolatban Veszeli Vilmos.

De kanyarodjunk vissza Toman Ilonához, aki nyugdíjas történelemtanárként és gyógypedagógusként írta meg a Tordas Képeskönyvet, sokat téve a település múltjáért, jelenéért és jövőjéért.

– A Tordasról szóló képeskönyv anyagának és dokumentumainak gyűjtése több évtizede kezdődött. A Hangya szellem közösségteremtő hatását apósomtól, id. Toman Józseftől, később férjemtől, ifj. Toman Józseftől tanultam meg. Nézeteiket igyekeztem írásokkal és fotókkal kiegészíteni. A szövetkezeti mozgalom egységes, összefogó szemléletet teremtett az országban és Tordas faluban is. Pedig akkoriban jelentős pénzhiány és nélkülözés volt a világban – meséli, majd nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a tordasi emberek kétkezi munkája nélkül nem láthatnánk sok épületet, közművet. Mint mondta, a szokások megtartása és az összetartozás felülkerekedett minden eszmei irányzaton már az 1930-as években. Tordas település már akkor mintafalu értékű volt az ország számára, mielőtt a Hangya vezetősége a magyar szövetkezeti élet és együttműködés bemutató- és oktatóközpontjának kiválasztotta. 1938-ban itt létesítették az országnak mintául szolgáló – Almási Balogh Elemérről elnevezett – első magyar Hangya Szövetkezeti Mintafalut és a Hangya szövetkezés beruházásait.

Almási Balogh Elemér vallotta, hogy a nemzet a legszélesebb néprétegek gazdasági felemelésével válhat naggyá, erőssé
Forrás: Toman József

– A Hangya Székház (1938) ma művelődési házként működik, míg a Hangya szövetkezés koncepcióját tanító országos továbbképző központ (1940) – ma Fajtakísérleti Állomásként funkcionál – vezetője Cseh Ferenc (Cseh Tamás előadóművész édesapja) volt. Itt képezték akkoriban az ország különböző részeiből ide szervezett szövetkezeti vezetőket, valamint itt szervezték az állattenyésztési, gyümölcs- és növénytermesztési, illetve a méhészeti és ezüst kalászos gazda tanfolyamokat. Az asszonyok részére csecsemővédelem, korszerűtáplálkozás- és szövőtanfolyam indult. De említhetnénk a tordasi Leventeotthont, napközit és egészségházat (1942) is, ami ma tornaterem, orvosi rendelő és a könyvtár otthona. Mindezek az örökségek nem valósulhattak volna meg a helybéli lakosok tisztes helytállása, szorgos munkája, valamint a falunk korábbi vezetőinek egyszerű, a közösség érdekeit mindig szem előtt tartó, nem a saját egzisztenciát növelő szemlélete nélkül. Ezáltal még az előző rendszerben, 1989-ben sikerült Makovecz-féle iskolát „kiharcolni”, teniszpályák, teniszöltözők, buszvárók és közművek épültek. Már új beruházásként óvoda, szociális otthon és játszóterek, kerékpárút és sportlétesítmények is létesültek – meséli szenvedélyesen Toman Ilona, akinek felterjesztésére Tordas falu, a magyar Hangya Szövetkezés, „a vidék magyarsága gazdasági gyarapodását szolgáló tevékenysége” Magyar Örökség Díjban részesült még 2010-ben.

– A Magyar Örökség Díj feladata, hogy felmutassa azokat az értékeket, amelyek a múltban és a jelenben is hozzájárultak, hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, gazdagításához, hiszen a valódi szellemi, kulturális, tudományos, gazdasági értékek felismerése és felismertetése alapozza meg a jövőt. Kérem a Feol.hu olvasóit, fogadják szeretettel kissé megkésve a XX. századi és a századforduló Tordas-emlékeit. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!