Fehérvári időutazás képeslapokon

Nemrég nyílt kiállítás Fehérvár szívében olyan képeslapokból, amelyek a várost mutatják meg a második világháború előtti fényében és a háborút követő változásokkal. Érdekes, nosztalgikus hangulatba tud kerülni az ember a fekete-fehér lapok nézegetése közben, szinte visszarepülünk az időben. A Székesfehérvárról készült képeslapok többsége a belvárosi épületeket, utcákat és a külváros fontosabb látnivalóit örökítette meg. Azért ezeket, mert a város ezt szerette volna megmutatni magából, mondván: ez Fehérvár.

Helyben két könyv- és papírkereskedő adott ki városi témájú képeslapokat. A legtöbb képeslapot Klökner Péter, akinek a kereskedése a mostani Városház tér és a Juhász Gyula utca sarkán volt, és – lényegesen kevesebbet – Eisler Adolf, aki a színházzal szemben nyitott kereskedést. Ez az épület és Eisler maga szintén a háború áldozata lett.

Váczi Márk topográfus, történész szerint az átépítések, bontások, átnevezések miatt az általuk és mások által kiadott képeslapok mindenképpen kordokumentumoknak számítanak. Megfigyelve napjaink változásait, néhány évtized múlva még fontosabb forrásai lesznek a helytörténetnek, mint ma.

A korabeli képeken a megmaradt és elpusztult épületek a fénykorukban láthatók. A képeket nézegetve könnyen magunkat is oda tudjuk képzelni. Ott, ahol ma többsávos utak futnak, esetleg pályaudvar vagy parkoló található, bő száz évvel ezelőtt még konflisok, fiákerek hajtottak. Szekerekről rakodták a portékát, az urak a kávéházakba siettek. Jó elképzelni nagyszüleinket, ahogy a mindennapjaikat élik.

A szerencsésebb épületek, városrészek fennmaradtak az utókor számára. Sajnos a vasútállomás, a színház, a neológ zsinagóga és a Szent Donát-kápolna a háború végére teljesen romossá vált, és a Prohászka-emléktemplomban is komoly károk keletkeztek.

A Horvát István utca felé megépített bővítményt, Fehérvár egyik legrégebbi moziját, a Glória mozit például teljesen el is kellett bontani.

– Egyes épületek új funkciót, új nevet kaptak. Ez is hozzátartozik a változáshoz, mint ahogy az 1945 előtti homlokzati vagy jelentősebb építészeti átalakítások, átépítések is, például a városháza vagy az Országzászló téri múzeumépület esetében. Egyes szobrok, mint a Bory Jenő-féle Püspök-kút, vándoroltak a városon belül – magyarázza a történész.

– Bory alkotása 1928–1937 között a Károly király téren – a mai Városház téren – állt, aztán eltávolították, hogy a helyére Ohmann Béla fehérvári jogemlékműve, az Országalma kerüljön, de az csak 1943-ra készült el. A Püspök-kút 1937-ben a vasútállomás elé került. Innen 1972-ben helyezték az újonnan – a történelmi városfalak előtt álló földszintes házak bontásával – létrehozott Várfal parkba, ahol ma is áll.