A nemzeti ellenállás szerény jelképe

2022.01.16. 20:00

Eperfák, szederfák, fehérvári utcák

A megyeszékhelyen öt földrajzi név is Szeder előtagú: Szeder utca, Szeder köz, Szedres-dűlő, Szedreskerti temető, Szedreskerti lakónegyed. Vajon miért?

Lukács László

A Szedreskert Wüstinger József Székesfehérvár-térképén, 1826

Forrás: Lukács László

A Szedreskert Wüstinger József Székesfehérvár-térképén, 1826

Forras: Lukács László

Hazánk számos településéről említhető az állattenyésztési (selyemhernyó, lombta­kar­mány) és pálinkanyerési célú eperfa-telepítés, hasznosítják az eperfa levelét, gyümölcsét az egész Kárpát-medencében. Erről Magyarország gyümölcsfaállományát számba ve­vő sta­tisztikai kiadványaink is tanúskodnak, amelyekben a gyümölcsfák sorában utolsóként ott szerénykedik az eperfa. Szerénységre nem volna oka, mivel az egyetlen, amelynek a statisztikai táblázat fejlécében két neve is van: eperfa, szederfa.

 

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a köznyelvi eperfa a faepret termő fa, a szederfa pedig az eperfa népnyelvi formája. Nem feledkeztek meg az eperfáról a nyelvjáráskutatók, A magyar nyelvjárások atlaszának helyszíni adatgyűjtői sem. Mivel az adatközlőket nem akarták befolyásolni, kérdőívük alapján ezt a kérdést tették fel: Milyen fa az, amelynek a levelével selyemhernyókat szoktak etetni? Ha a válaszokból megszerkesztett 113. térképlapra tekintünk, valóban azt látjuk, hogy a magyar nyelv­terület nagyobbik, középső és keleti felében: a nagy magyar Alföldön, Erdélyben, a Délvidéken, Kárpátalján és a Felvidék keleti részén az eperfa szót használják. A Dunántúlon csak a Duna mentén, a Sárközben, Mohácson, a Baranyai-háromszögben és az Ormánságban eperfa, máshol mindenütt szederfa. Az egész Kisalföldön, a Csallóközben, Mátyusföldön, a Vág és Garam közén, a Felvidék nyugati felében a szederfa szó járja. Az Ipoly völgyében, Balassagyarmatnál fordul a szó eperfáról szederfára.

 

Székesfehérváron öt földrajzi név is Szeder előtagú: Szeder utca, Szeder köz, Szedres-dűlő, Szedreskerti temető, Szedreskerti lakónegyed. Valamennyi a 18. században a Palotai út mentén létesített Szedreskertre emlékeztet, annak környezetében található. Fehérvár város igazgatásában külön szederfabiztos dolgozott, aki az 1781-ben ültetett ezer szederfára felügyelt. Az 1780-as évektől kezdve városi szederfakert (faiskola) is működött, a szederfák telepítése mégis nehezen haladt előre, mivel a salétromnátriumos és nedves talaj nem kedvezett e fafajtának. 1793-ban a Budai kapunál és az Öregek házánál telepített a város szederfákat. A Szedreskertben kivágott öreg fákat árverés útján értékesítették. 1827-től a vályogvető gödrökben is faiskolát létesítettek, ahova 1837-ben két font eperfa- és fenyőmagot vetettek el. A Szedreskerti temetőt 1795-ben nyitották a Szedreskert északnyugati felében. A Szedreskert szerepel Wüstinger József földmérő 1826-ban készült Székesfehérvár-térképén. A csóri országút (ma Palotai út) jobb oldalán a temető és a kukoricaföldek közé rajzolták a szederfasorokat, két épülettel: a kertész és a temetőőr házával. 1843-ban Zichy Ödön gróf, a Fejér Megyei Szederfatenyésztő Társulat elnöke kérte, hogy a város 12 esztendőre adja bérbe nekik a Szedreskertet. A hosszú távra tervezett bérlet meghiúsult, mivel a társulat csak néhány szederfát ültetett. A tanács a kertet elvette tőle, és évi 25 váltó forintért egy vargamesternek adta bérbe.

 

Korizmics László, Benkő Dániel és Morócz István Pesten 1855-ben megjelent Mezei gazdaság könyvében a selyemtermelés kapcsán vették számba az eperfákat: „Sz. Fehérvár városában közel egy holdnyi nagyságú területen még II. József császár idejében ültettetett egy epreskert, hol jelenleg összesen 112 db eperfa áll.”

Szederfás út Abán 2001-ben

Forrás: Archív (Lukács László)

Székesfehérváron a meg­égett szederfák az önkényuralmi rendszerrel szemben álló nemzeti ellenállás szerény jelképei voltak. Erről vall Boross Mihály (1815–1899), Fejér me­gye alispánja, székesfehérvári ügyvéd Fejér megye 1861-ben című korrajzában:

 

„1857-ben leégett a megyeház csatorna felőli földszinti része, s ugyanakkor korommá égtek az épület folytatásában lévő óriás szederfák. Senki nem gondolt arra, hogy azok a szederfák eltávolíttassanak. Ott álltak azok 1861. tavaszáig, mintegy intő jelül az utált rendszernek, azt suttogva kormos ágaik: »valamint minket megemésztett a tűz, megemészt téged is a hazafiúi lelkesedés tüze.« Úgy is lett. 1860. október havában felpirkadt az alkotmányosság hajnala; eloszlott a nyomasztó rendszer sötét éjjele, s egy jobb kor reményében léptünk az 1861-ik évbe. Alig köszöntött be a tavasz, én az elégett szederfákat kihányattam, s az udvar környezetét fiatal fákkal beültettettem…”

 

Juristowski Sándor száza­dos, a székesfehérvári 69. gya­logezred tényleges tisztje a családjával az 1860-as években a Széchenyi utca 19-ben, Pongrácz báróné házában lakott. Itt a hatalmas udvarban „vagy fél­tucat terebélyes szederfa is szétterjeszté pompás árnyékát”.

 

Selyemhernyó-tenyésztés cél­jából Székesfehérváron is gyűjtötték a szederfák leveleit, ahogy arról a Rác utcai születésű Lukács István a Palotavárost bemutató könyvében 1981-ben megemlékezett: „A negyed lakói, különösen a fiatalság, szívesen foglalkozott selyemhernyó-tenyésztéssel, mivel a környéken és az udvarokban bőven voltak szederfák. Jómagam is tartottam hernyókat úgy 70 esztendővel ezelőtt. Gyerekpajtásaimmal hétszámra másztuk a szederfákat, szütyőkbe, tarisznyákba szedtük-téptük a fa levelét, és hordtuk haza a mind többet és többet felfaló hernyóknak. Mire a hernyók begubóztak, nyári nadrágunk cafatokban vásott.” Ugyancsak az első világháború éveiből említette a szedrező gyerekeket a Széna tér környékéről Jankovich Ferenc (1907–1971) Téli szivárvány című könyvében: „Szederfák álltak a házak előtt, belealélva a lila-szürke égbe, amely ontotta magából a forróságot… A csillanó levelek közt maszatos gyerekek nyújtogatták karjukat a fanyar gyümölcs után…”

 

A Szedreskert területe a városi önkormányzattól a Bioritmus Kertészet tulajdonába került, ahol szederfacsemetét is árusítanak. Székesfehérváron 1935-ben 2498 szederfát írtak össze. Ma is láthatunk öreg szederfákat: a József Attila utcában, a Budai úton a Székesfehérvári Trade Center parkolójában, a Budai út‒Fiskális út sarkán, a Pozsonyi út elején, a Prohászka utca‒Esze Tamás utca sarkán. Öreghegyen a Nyitrai utca‒Érsekújvári utca saroktelkén két hatalmas szederfa állt. Megérték az ezredfordulót, de ezután kivágták őket. A Régi Csóri úti nagy kanyarnál viszont megvannak. Itt a Kereszttöltéstől a nagy kanyart levágták, ezzel az útszakasz használaton kívülivé vált, ahol megmaradtak az útszéli szederfák. Korábban a Takarodó út mentén szederfák álltak, a MÁV Előre Stadion helyén szedreskert volt. E gazdag szedres hagyományok ismeretében nem meglepő, hogy a Székesfehérvári Maraton cí­mű újság társkereső rovatában 2002-ben egy hölgy Fekete Szederként mutatkozott be.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában