Frissen Fejérből

2021.11.03. 08:00

Horváth János életútján keresztül elevenítette fel a múltat konferenciáján a Magyarságkutató Intézet

Cece szülöttének, a magyar országgyűlés egykori korelnökének, Horváth Jánosnak az életútja, gondolatai vezették a Magyarságkutató Intézet azon konferenciáját, amelyen az 1956-os forradalomról és szabadságharcról emlékeztek meg, gyarapították a hallgatóság tudását.

Majer Tamás

Horváth János 1921. november 7-én született Cecén, 2019-ben hunyt el. Szülőfalujában temették el. A negyvenes években, a háború után tagja volt a nemzetgyűlésnek. 1947-ben koholt vádak alapján elítélték, börtönbe vetették a kommunisták. 1951-ben szabadult, a forradalom leverése után Amerikába emigrált. Egyetemi professzor vált belőle. 1997-ben tért haza, 2003–2014 között országgyűlési képviselő volt, s mint legidősebb, hosszú ideig ő volt az Országgyűlés korelnöke.

Horváth János hosszú ideig volt az Országgyűlés korelnöke
Fotó: parlament.hu

Az október 26-án történt, de a Magyarságkutató Intézet világhálós felületein azóta is, s nem szűnően elérhető tudományos konferenciának a szervezők egy Horváth Jánostól vett idézetet választottak címül: 1956 „Nem arról van szó, hogy mi magyarok bármi rosszat tettünk volna. Minket elárultak!”

A konferencia, amint arra a levezető elnök, Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Egyetem általános rektorhelyettese, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese rámutatott – a tanácskozás zárszavában – 1941-től szinte napjainkig, 2006-ig sorolja az eseményeket, ismerteti meg a múltat. Lám 1956. október 23. és a rákövetkező napok hatása szinte máig tart. Sőt, a szinte szó talán elhagyható.

Vizi mindenkit biztatott a többórás konferencia meg-, illetve újranézésére, felhasználására, megismerésére.

A konferenciát annak védnökeként köszöntő 1956-os szabadságharcos, Wittner Mária szavainak központi gondolata a számadás volt. Hangsúlyozta, az igazságot mindig ki kell mondani, hiszen súlyos történelmi bűnök nem kerültek még felszínre. Ezek feltárásához lelkiismeretes munkát kívánt a hallgatóság soraiban helyet foglaló fiatal történészeknek.

A történelmi előadások, illetve előadóik mondandójukat egy-egy Horváth János-idézethez mérve, mindig aköré szerveződve, időrendben haladva elevenítették föl a múltat. Az idézeteket a bekezdések elején közöljük, az összefoglaláshoz a konferencia szervezőinek tájékoztatását hívjuk segítségül. „Először a nyilasok vertek agyon, majd a kommunisták.” – M. Kiss Sándor történész A nemzeti ellenállás 1945 előtt és után című előadásában a nemzeti szuverenitás gondolatiságát hangsúlyozta. Kifejtette, Horváth János politikai törekvéseinek is ez volt a sarokköve.

„Engem el kellett távolítani.” – Szerencsés Károly A fenyegetett demokráciától a demokrácia felszámolásáig című összefoglalója arról szólt, hogy a második világháborút követően milyen alternatívák voltak a hazai politikai életben. A két fő irányzat, a nemzeti demokratikus függetlenségi párti és a szociáldemokraták vezetőivel megerősített kommunista párt harcán keresztül mutatta be a magyar politika háború utáni – korlátozott – mozgásterét.

„Teljesen valószínűtlen, hogy én ezt túlélem.” – Horváth Attila Koncepciós perek Magyarországon a szovjet típusú diktatúrában címmel szólalt föl. A totalitárius diktatúra részét képező, a társadalom minden szegmensét utolérő megfélemlítés jogtechnikai hátterét vázolta fel – a politikai perek jellegzetességeit bemutatva. Horváth kifejezte, a szovjet típusú diktatúra a büntetőjogot eszközként használta, nemcsak politikai ellenfelei, hanem bármely állampolgár ellen.

Horváth János sokat tett a forradalom szellemiségének életben tartásáért

„Úgy volt, hogy három hét alatt megjárom. Lett belőle 41 év.” – Nagy Imre kormányai 1956-ban, ez volt Földváryné Kiss Réka előadásának címe. A nemzeti demokrata Horváth János és a kommunista politikus Nagy Imre életútjának közös pontjait ismertette meg a hallgatósággal az előadó. Rámutatott, Horváth János elutasította Nagy Imrének a szocializmus megreformálására tett ajánlatát, Horváth következetesen a valódi demokratikus, független Magyarország megteremtésén dolgozott, a nemzeti szuverenitás eszméjét szem előtt tartva.

1956 „Nem arról van szó, hogy mi magyarok bármi rosszat tettünk volna. Minket elárultak!”
Fotó: Fortepan/Pölöskei János

„Mindig demokratikus intézményekben gondolkodtunk.” – Glant Tibor Az 1956-os forradalom nagy illúziója. Az USA szerepvállalása 1956-ban című előadásában bemutatta az Egyesült Államok ellentmondásos 1956-os szerepvállalását, illetve a magyar eseményekre közvetve ható világpolitikai folyamatokat, geo­stratégiai érdekeket, amelyek az USA be nem avatkozását eredményezték.

„Aztán megtudtam Dudásról, hogy december utolsó napjaiban Kádár beszélgetésre hívta a Parlamentbe, de ott lefogták, és néhány nap múlva felakasztották.” – Borvendég Zsuzsanna A kádári megtorlás és megfélemlítés című elő­adásában a szabadságharcosok hősies küzdelméről szólt, valamint a megtorlásokról: a kádári megtorlás a nemzet egészét sújtó kollektív büntetésként értelmezhető.

„Jómagam és barátaim demokratikus jövőt képzeltünk el Magyarország számára.” – Szeredi Pál Az emigráció újjászervezésének kísérlete 1956 után című előadásában arról beszélt, hogy a forradalom eszméi alapján történő, a forradalmat követő szervezkedés a nyugat-európai kormányokra igyekezett támaszkodni.

„[…] még sok tény hiányzik a magyar köztudatból és a világnak hazánkról formált ismereteiből.” – Cey-Bert Róbert Gyula – aki maga is részt vett a szabadságharcban – 1956 folytatódott a genfi és párizsi egyetemen című előadásában az előző témát bontotta ki, illetőleg a szabadságharc nyugat-európai hatásáról emlékezett meg. Cey-Bert elmondta, október 26-án gimnazistaként csatlakozott a körúti harcokhoz; a forradalom napjait élete legszebb heteként élte meg.

„A közbizalom adja a leg­stabilabb, legerősebb tisztséget.” – Kiszelly Zoltán A visszaszerzett demokrácia címmel foglalta össze a kommunista diktatúra nehéz örökségét. Horváth Jánost a 20. századi magyar politikai élet egyik meghatározó személyiségeként mutatta be, aki sokat tett a forradalom szellemiségének életben tartásáért.

Az utolsó előadás, Rákay Philip médiaszakember elő­adása elmaradt – illetve egy későbbi időpontban, online mégis odakerül majd a többi mellé –, a választott idézete azonban érdemes befejezésnek, s jól illeszkedik Vizi László Tamás a múlttal való szembenézésre, megismerésre hívó szavaihoz. Íme: „A valóságnak a megismerését tiltotta meg évtizedeken át a hazug Kádár János-i történelemírás. Sajnos olyan hatásosan, hogy generációk elmúltával is érzékelhető a kommunista szemfényvesztés.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában