Nem tudták, mi fán terem a munkavédelem

2021.03.04. 09:57

A decibelről anno nem hallottak soha

Lám, a munkavédelemnek nem volt mindig akkora respektje, mint manapság. Olyan is előfordult anno, hogy egyesek csak mímelték a munkát. Egy jó szaki azonban mindenkor tudta, hogyan vigyázzon magára!

Majer Tamás

Lám, a munkavédelemnek nem volt mindig akkora respektje, mint manapság

Fotó: illusztráció: a Fejér Megyei Hírlap archívumából

Bár a vidéki hírlapírónak fülébe súgta a meglett, daliás korú úr unokája, hogy a papa már nem jól hall, ennek ellenére ez a hírlapíró – másképp skribler vagy firkász – beszélgetésdinamikában szórta a kérdéseit. A bácsi emiatt mérgelődött magában kicsit. Ej, fiam, no, miért nem eresztetted meg a hangodat jobban!? Végül is az öregúr nem felszólító mondatot alkalmazott, helyette békés történettel előrukkolva segített a helyzeten. Amikor én dolgozni kezdtem a gépműhelyben még mint ipari tanuló, nem ismerték a népek azt, hogy decibel, mondta. Később aztán, amikor a rendszer kicsit módosult, hoztak legalább téli fülvédőket, de akkor már késő volt.

Lám, a munkavédelemnek nem volt mindig akkora respektje, mint manapság
Fotó: illusztráció: a Fejér Megyei Hírlap archívumából

Kézenfekvő, a munkavédelmi előírások fontosak

Más. Van egy-két olyan történet, amelyek valóságában nem lehetünk bizonyosak. Ezeket ha mesélik, mindig más az alanyuk. Sosem jelenidőben játszódnak. A díszletek mint a maiak, de az igeidők múltat mutatnak. Hogy, teszem azt, templomépítést nézni ruccant át a szomszéd faluba a pap, aki vasárnap igét hirdetett. Azonban kobak nélkül szemlélődött.

Egy jó szaki azonban mindenkor tudta, hogyan vigyázzon magára!
Fotó: illusztráció: a Fejér Megyei Hírlap archívumából

Vagy nyári szünetben, amikor a kölkök nem az iskolában, hanem a játszótéren rohangáltak, felújították a napocskához címzett tanterem avítt padlózatát, ám a munkaterület átadóján a direktor nem bújt bele a neki előre kihelyezett acélbetétes munkavédelmibe. Ezek után mindig úgy folytatódott a történet, hogy gyorspostán küldött büntetést az illetékes osztály. Hol dorgáló levelet, hol vastag stóc sárga csekket, hol útilaput. Hogy pontosan mit, az mindig a mesélő vérmérsékletétől függ.

Olyan is előfordult anno, hogy egyesek csak mímelték a munkát
Fotó: illusztráció: a Fejér Megyei Hírlap archívumából

Kézenfekvő, az előírások nem hiábavalók

Zsák Károlynak, aki 1912 és 1925 között összesen harminc alkalommal állt a magyar labdarúgó-válogatott kapujában, s akire egyesek mint minden idők legjobb kapusára emlékeznek, egyszer eltörött bal keze gyűrűsujja. A sérült testrész nem gyógyult meg igazán, merev lett, zavarta a védésben, így két ujjpercét amputáltatta. Máskor úgy homlokon rúgták, hogy elájult. Manapság a focipályán esett sérüléseket is hivatalos dokumentumon jelentik be a munkavédelmiseknek a munkaadók.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!