Rettenetes roham – Hetvenhat éve volt Székesfehérvár visszafoglalása

Milyen hadműveletek zajlottak az utolsó háborús év első felében Fejér megyében?

– A Konrád I fedőnevű támadás január elsejétől hetedikéig tartott, az északi megoldás ígéretét hordozta: ha sikerül, kevesebb benzinnel lehetett volna visszafoglalni a fővárost, mint egy másik irányú támadással. Pilisszentkeresztig el is jutottak a német páncélosok, be tudtak volna törni Budapestre, de akkor azonnal bezárul a gyűrű mögöttük.

A német parancsnok végül visszarendelte a tankokat, és elrendelte a Konrád II fedőnevű támadás végrehajtását, amely Székesfehérvár és Mór között indult meg. Ez egy kisegítő csapásnak számított azzal a céllal, hogy lekösse a szovjet csapatok páncélos erejét.

Hetvenhat éve ilyenkor már zajlott a Konrád III akció, amelynek során Fejér megyében a korábbinál is jobban fellángoltak a harcok. Miért?

– A szovjet parancsnokok nem számítottak arra, hogy a németeknek van még annyi erejük, hogy egy úgynevezett alsó irányú támadással megkíséreljék Budapest visszafoglalását. A Konrád III annyira sikeres lett, hogy Adonynál és Pentelénél szétszakította az ukrán frontot. A szovjet főparancsnok idegösszeomlást kapott és egész Dunántúlról ki akarta vonni a csapatait, a dunai hadihidakról menekülés közben egymást taposták a vízbe a szovjet katonák. De Sztálin tudta a hírszerzéstől, hogy a németeknek nagyon kevés a benzinjük. Ez így is volt, és végül azt a támadást is a benzinhiányt állította le.

A Konrád III fedőnevű hadművelet során foglalták vissza egy időre a magyar csapatok Székesfehérvárt…

– A Ney Károly vezette SS-ezredről beszélünk. Tagjainak többsége német származású, de magyar állampolgárságú önkéntes katona volt, akik önszántukból léptek be a Waffen, azaz harcoló SS elit kötelékébe. Kiváló felszerelést kaptak, sokan éppen ezért döntöttek így. Szálasi Ney Károlyt korábban felkérte testőrparancsnokának, de ő azt mondta, nem testőrködni akar, hanem harcolni: és ezt katonáival ragyogóan be is mutatta. Egy ideig Súron állomásoztak, amikor a németek kissé gúnyosan azt mondták nekik, fiúk, Székesfehérvár a ti koronázóvárosotok, most mutassátok meg, mit tudtok, mi majd fedezünk benneteket. Így aztán jobbról-balról a Viking és a Totenkopf német SS-hadosztályok fedezték az első lépcsőben támadó magyarokat, 1870 katonát, akik 171 halálos áldozat, 300 sebesült és rendkívül hősies küzdelem árán kiverték az oroszokat a városból. Kíméletlen, gyakran áttekinthetetlen közelharc dúlt a Hősök terén, a ciszterci rendháznál. Tizenhét szovjet tankot lőttek ki. Dőltek a kitüntetések a magyar SS-katonáknak, Neyt pedig előléptették SS-őrnaggyá. De Szálasi reakciója az volt, hogy kitaszította a Magyar Honvédségből Ney Károlyt, megfosztotta állampolgárságától is, mert szerinte illegálisan harcolt. Amikor magához rendelte jelentéstételre, Ney három mondattal elküldte Szálasit oda, ahová való, kijelentve, hogy ő nem parkettkatona, hanem harcos. A város visszafoglalása után több száz székesfehérvári levente és repülőkatona kérte felvételét a Ney-féle harccsoportba.

Hogyan alakult Ney Károly élete a háború után?

– Az angolszászok katonai elhárításánál kapott beosztást, semmiféle atrocitás nem érte. Annyira bíztak a tudásában, hogy a keleti hadseregek szakértője lett Ausztriában.

Volt még értelme annak az ellentámadásnak a háborúnak abban a szakaszában?

– Német szempontból igen, mert akkor már minden a benzinen múlott. Meg akarták védeni a zalai olajmezőket, mert már csak az volt meg nekik a háború folytatásához. A másik szempont, hogy a három ellentámadással félre akarták vezetni a szövetségeseket, mert úgy tűnt, az Alpok előterét védik ahhoz, hogy az Alpokat később bevehetetlen erőddé alakíthassák. Ettől a németek minden ellenfele nagyon tartott. Hitlernek persze megvoltak a maga hagymázas álmai, hogy ha visszafoglalja Budapestet, a kimerült szovjet erők összeomlanak és az akkor még álló budapesti hidakon át sikerülhet a Tiszántúl visszafoglalása. De ennek nem volt reális alapja.

Úgy tudom, abban az időben már egy sor új haditechnikai fejlesztést bevetettek a németek. Melyek voltak ezek?

– Fejér megyében is használták az új Királytigris osztályokat. A kézifegyverek között nagy arányban fordult elő a Sturmgewehr MP 44, a Kalasnyikov elődje. Kevesen tudják, hogy a Kalasnyikov tervezésében részt vettek olyan német fegyvermérnökök, akik fogságba estek: az én véleményem az, hogy a Kalasnyikovot lényegében Hugo Schmeisser tervezte. A világon először Fejér megyében használták az éjjellátó készüléket. Tizenöt Párduc típusú harckocsit alakították át éjjellátós üzemmódra, úgy hívták őket, Uhu, a bagoly. De alkalmaztak Fejér megyében a gépkarabélyokhoz is éjjelátó készüléket. Repültek nálunk a korukat megelőző Me–262-es lökhajtásos vadászgépek, azaz összefoglalva, harcolt nálunk a német fegyverzet csúcsa.

Sok fegyver, robbanóeszköz máig ott van a földben… Miként lehetséges ez?

– Magyarország legszennyezettebb területe ilyen szempontból Budapest mellett Fejér és Veszprém megye, hiszen ezeken a helyeken hullámzott legtovább a front. Még mindig naponta bukkannak elő robbanóanyagok. Láthattuk a nyáron, amikor nagyon lecsökkent a Duna vízállása, ahogyan egymás után jönnek elő a bombák és a tüzérségi eszközök.

Az elmúlt hetek földrengései felszínre hozhatják a fel nem robbant hadianyagokat?

– Horvátország területén biztos vagyok ebben, hiszen a délszláv háború után még mindig nagyon sok akna maradt a földben. De például Siklós környékén sem lehet ezt kizárni, hiszen ott zajlott le 1945 márciusában a Tavaszi ébredés elnevezésű hadművelet egyik kiegészítő csapása, amelynek során nagy kiterjedésű aknamezőket telepítettek le. Egy komolyabb földmozgás, földcsuszamlás könnyen a felszínre hozhatja ezeket a veszélyes eszközöket.