Ismét Csokonairól és Alcsútról

Nagyapja, Csokonai László Alcsúton volt református lelkész, apja, Csokonai József seborvos, borbély nem telepedhetett le Székesfehérváron, mivel az 1703-ban visszanyert szabad királyi városi kiváltságlevél előírása szerint fehérvári polgár csak római katolikus vallású lehetett. Debrecenben, a kálvinista Rómában viszont a polgárjog megszerzésénél a reformátusok élveztek előnyt. Csokonai József ezért telepedett le Debrecenben, ahol 1773-ban megszületett fia, Csokonai Vitéz Mihály, aki így lett Debrecené. Feltételeztem, hogy Csokonai László tiszteletes síremléke talán áll még az alcsúti temetőben, hogy nevét őrzi a halotti anyakönyv 1762. évi bejegyzése.

Két év múltán kaptam választ kérdéseimre Komáromi János – sokáig az alcsúti gyülekezet gondnoka – segítségével, akihez régi ismeretség fűz. Felhívta a figyelmemet, hogy Csokonai László halotti anyakönyvi bejegyzését hiába keressük: két évvel halála után, 1764-ben leégett az alcsúti paplak, az iratok, anyakönyvek megsemmisültek. Új anyakönyveket kezdtek, de csak az 1762–1763-ban születetteket írták be visszamenőleg. Új halotti anyakönyvük csak 1792-ben kezdődik. Viszont az alcsúti református egyház I. számú anyakönyvének 29. oldalán található egy bejegyzés a Csokonai családról, amelyet Mészöly Győző lelkész írt 1906-ban. Komáromi Jánosné volt szíves lefotózni és megküldeni a bejegyzést, amely így hangzik:

„Csokonay V. Mihály nagyatyja Csokonay László (:neje Angyal Zsuzsánna:) Pápán majd külföldön tanult. 1700 évek elején Györben tanitoskodott, onnan ment 1709 évben Ácsra papnak, innen Györbe ment papnak majd Kömlődre, 1753 évben Alcsúton praedikátor, itt halt meg 1762ik év őszén. Hihetőleg a régi sirkertben jelenleg a lelkész kertjében a hegyen diófák alatt alusza álmát.

Alcsuth 1906 April 2an

Mészöly Győző ref. lelkész

Csokonai V. Mihály atyja Cs. József meghalt 38 éves korában 1794 február 17 tehát 1756-ban született Alcsuthon (:Csokonai Lapok 1906 Mart 1. szám) Mészöly”

Mészöly Győző közel fél évszázadig, 1878 és 1926 között szolgált Alcsúton. Megírta a gyülekezet történetét. Anyakönyvi bejegyzésének adatait Csokonai László pályájáról lelkésztársaitól kaphatta, akik a századelőn Csokonai tiszteletes késői utódai voltak szolgálati helyein. Külföldi tanulmányainak helyszínét nem ismerjük. Pataky László győri lelkész 1973-ban közölt levéltári kutatásai szerint: „Csokonai László 1726-ban valószínűleg a győri egyházban folytatott tanítóskodás után az akkori tatai egyházmegye egyik legnagyobb gyülekezetébe: Ácsra került prédikátornak. Itt 17 évig működött… A győriek 1743 márciusában hívták el prédikátornak… Mária Terézia 1749. március 14-én a helytartótanács útján elrendelte, hogy a városi tanács azonnal szüntesse meg a két protestáns egyház »jogtalanná« vált vallásgyakorlatát… A városi tanács által elűzött Komáromi Pál Győr­szemerén húzta meg magát, Csokonai László pedig előbb Kömlődre, onnan pedig Alcsútra került lelkésznek… Csokonai László életét továbbra is figyelemmel kísérte a győri és az ácsi egyház. Az ácsi gyülekezet Győrből való elűzetése után három ízben is küldött neki nagyobb összegű segélyt, a győri egyház pedig 1760-ban segélyt küldött József fiának. Mindez a szeretet jele volt.”

Mészöly Győző adatait a Pataky László által vázolt pályakép megerősíti, pontosítja. Viszont nem fogadhatjuk el a bejegyzés végén fiára, Csokonai Józsefre vonatkozó hibás adatait: születési idejéről, szülőhelyéről és halálának évéről. Mészöly tiszteletes bejegyzéséből kiderül: ismerte a Debrecenben kiadott Csokonai Lapokat. Ebben az 1906. évi 5. füzetben Szabó Zsigmond református lelkész közleményében olvashatta: „A költő apja nem Győrszigetben (ahol nem volt anyaegyházunk), hanem Győrött született 1747. szept. 25-én, amint az anyakönyvi bejegyzés tanúsítja.” Pataky László 1973-ban a győri református egyház anyakönyvéből ezt is közölte: „Tiszteletes Csokonai László Prédikátor úr fia József 1747. szeptember 25.” Keresztszülője volt Komáromi Pál tiszteletes (Csokonai László elöljárója) és még tizenhat személy. Mészöly Győző Csokonai Józsefre vonatkozó hibás bejegyzését felfokozott lokálpatriotizmusával magyarázhatjuk, ami elvonta figyelmét.

Csokonai József családjáról, életútjáról halotti búcsúztató versében is megemlékeztek:

Itt van Csokonai Jósef[nek] hült teste

Harmintznyoltz esztendők után lett eleste

Csokonai László volt neve atyjának

Tartván Győr várossa praedikátorának

Édes Szülő Anyja volt Angyal Susánna

Az is ez is meg holt s megy fia utánna

Csokonai László tiszteletes sírja azért került a lelkész kertjébe, mert országos rendeletre a XVIII. század második felében a templomok körüli temetkezést megtiltották, új sírkertet kellett nyitni a települések határában. Ez Alcsúton is megtörtént, a felszámolt régi temetőből egy részt a lelkész kertjéhez csatoltak, ahol a helyiek emlékezete szerint a templomhoz közel temették el Csokonai Lászlót. Nincs feljegyzés arról, hogy a tiszteletes asszony, Csokonai Lászlóné Angyal Zsuzsánna mellette nyugszik-e a diófák árnyékában.

Hálával tartozunk a későbbi szolgatársnak, Mészöly Győzőnek, hogy a költő Alcsúton szolgáló nagyapja emlékét a szóbeli hagyományból átmentette az írásbeliségbe, így az nem hullott ki az emlékezet rostáján.

[embed]https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/csokonai-nem-lehetett-fehervare-2682703/[/embed]