Bethlen szobra és egy hozzánk szóló üzenet

Örömhír érkezett Erdélyből. Tudott róla, készült rá?

– Amikor tavaly Székelyföldön jártam, barátaimtól hallottam, mit terveznek. Akkor még azt mondták, kevés az esély a sikerre a politikai helyzet miatt, ezért nagy meglepetés volt számomra, ami történt. Sikerült a szobrot felavatni, és ez jó jel, Magyarország számára üzenete van.

Mi ez az üzenet?

– Bethlen Gábor életműve, politikája, személyisége. Mindaz, amire ez a szobor emlékeztet. Ez az üzenet az összefogásról, az egységről, a nemzetben való gondolkodásról szól. Arra mutat, hogy Bethlen útján indult el újra a magyarság az anyaországban, a Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján, Erdélyben. Persze nehéz az összefogás, de Bethlen idejében is nehéz volt, mert a Habsburg-hatalom mindennek elmondta, mindent megtett, hogy lejárassa. Török Belzebubnak kiáltották ki, akinek a katonái hazaáruló magyar muzulmánok, akik a törökökkel együtt harcolnak a kereszténység ellen.

Ezzel szemben mi volt a valóság?

– Az 1600-as évek elején is a magyar függetlenség és szabadság volt a tét, hiszen két nagyhatalom között őrlődtünk. Akkor is, mint mindig, amikor veszélyeztetve voltunk, el kellett dönteni, melyik a kisebb veszély a nemzet számára. A Habsburg vagy az oszmán? Bocskai és Bethlen elég gyorsan rájöttek – már Mohács előtt rá kellett volna jönnünk –, hogy a Habsburg Birodalom a veszélyesebb.

Mohács előtt miért?

– A mohácsi csatavesztésben nagy szerepe volt Habsburg Máriának, II. Lajos feleségének és bátyjának, Habsburg Ferdinándnak. Ők mindent megtettek azért, hogy háborúzzunk, „védjük meg a kereszténységet”. Pedig Tomori Pál kalocsai érsek, hadvezér már hónapokkal a csata előtt azt mondta a királynak, kössünk békét a törökkel, semmi esélyünk arra, hogy megnyerjük ellenük a háborút. A király megkérdezte, mennyi ideig tudjuk feltartóztatni őket? Tomori azt válaszolta, két-három órát, hiszen ismerte az erőviszonyokat. Nem a mi érdekeinket szolgálta az a csata.

És a kereszténység védelme?

– Az oszmán birodalom legfontosabb szövetségese a francia I. Ferenc volt, aki a legkeresztényibb királynak tartotta magát. Lényegében tehát egy muzulmán–keresztény szövetség lépett fel nem is Magyarország, hanem a Habsburg Birodalom ellen, de hát Magyarország útba esett, rajtunk át kellett gázolni. Nagyhatalmi kérdés volt ez csupán, nem pedig a kereszténység védelme. Ez egészen világos, Törökországban ezt így is tanítják az iskolákban. Döbbenetes, hogy a Habsburg-propaganda nálunk ötszáz évet túlélt.

Ezzel a felfogással szakított Bocskai és Bethlen?

– Bocskai eleinte Habsburg-párti volt, de később kiállt a magyar szabadság és függetlenség mellett. Rájött, hogy a Habsburgok a Magyar Királyság után Erdélyt is be akarják kebelezni. Kapott Bethlentől egy levelet, ami azt tartalmazta: „Nincs más út, csak a szabadság!” Azaz emelje fel a szabadság zászlaját és indítson harcot, s ez történt török szövetségben. Egyébként a Habsburgok azt vallották, a protestánsok rosszabbak a töröknél is. A reformáció felvétele a magyar nemzet védelmét szolgálta, mert a katolikus hierarchia a Habsburg-érdekeknek volt alárendelve. Ezt a protestáns fejedelmek, Bocskai és Bethlen tudták, ezért ők a reformáción keresztül a magyar nemzet érdekeit védték. Bocskai és Bethlen megértették, hogy a két nagyhatalom közül melyik a veszélyesebb a nemzetre.

Igazuk volt?

– Nem csak én adok nekik igazat, de a magyar történelem is. Ha egy nemzet megmentéséről van szó, az ördöggel is szövetkezni kell, bár hála Istennek, a törökök nem voltak azért ördögök, több hasonlóság volt köztünk, mint a csehekkel, németekkel. Ez volt a jó választás, hiszen láttuk, hová vezetett a Habsburg-szövetség: Trianonhoz. A pozsonyi csata óta a nyugat a magyarságra mindig ellenségesen nézett.

Miért?

– Lélektani a háttér. Nyugat-Európa mindig uralni tudta Afrikát, Amerikát, láttuk, mit műveltek a gyarmatosítás során. A kelettől azonban féltek, onnan mindig veszedelmet vártak. Ennek a képzete már megjelent a szkíták, a hunok idejében, s hiába vettük fel a kereszténységet Istvánnal, a nyugatnak mindig baja volt velünk. És most ugyanez van. Brüsszelnek mindig akad valamilyen problémája velünk, és a lengyelekkel is, de főleg velünk. Orbán Viktor kiválóan érti a történelmi hátteret, a nemzetben való gondolkodás és az összefogás fontosságát. Persze nagyon nehéz a dolga, mert az ellenség itt van velünk az országban, ugyanúgy, mint ahogyan 1918-ban is itt volt. Trianonban fizikailag törtek meg minket, most a szellemi megtörést erőltetik.