Zsebők Lajos: Éreztük, komoly dolog történik

– Én műszaki vagyok alapvetően, közműtervezéssel és talajmechanikával foglalkoztam a nyolcvanas években. Hogy lettem én képviselő? A talajmechanikai szakvélemények azok amolyan fazonírások. Ugyanazokat a szövegeket szokták benne leírni – átírva bennük egyes adatokat. Azzal szórakoztam, hogyan tudom mindig másként leírni ugyanazt. Ez kifejlesztette azt a készséget bennem, hogy viszonylag jól le tudok írni dolgokat. Amikor ’89-ben elindultak a politikai változások, Csákváron megalapítottuk az MDF-szervezetet. Csináltunk programot: mi hogyan képzeljük el a világot ott Csákváron, és én írtam le. Le tudtam írni, el is tudtam mondani. Végül is, amikor kellett egy jelölt a választókörzetben, úgy találták, legyek én – elevenítette föl a 30 évvel ezelőtti történéseket Zsebők Lajos: így lett éppen belőle az 1990-es országgyűlési választás előtt Fejér megye 5. választókörzetének MDF-es jelöltje. Ez akkor a móri körzet volt, mások voltak a választókerületi határok, mint ma. – A kiválasztás, miszerint én legyek a jelölt a párton belül, attól függött, én milyen tulajdonságokkal bírok, de az, hogy engem megválasztottak, az azon múlott, hogy akkor az MDF-et találták olyannak az emberek, akiktől el lehet várni azt a változást, amit kedvezőnek gondolnak – mondta.

Ma, 2020-ban, három évtizeddel később – bár ez történelmi távlatokban kis idő – történelmi jelentőségűnek tartjuk az 1990-es választást, a rendszerváltás folyamatát.

– Nem pont úgy láttuk akkor, mint ahogy most látjuk. Amikor az ember benne van, másként érzékeli a dolgokat, de azt, hogy ott valami komoly dolog történik, azt éreztük. Azt, hogy ez – mondják egyesek – micsoda veszély volt, hiszen még itt voltak az oroszok, meg az MSZMP-nek működött a titkosszolgálata, mi nem éreztük, én legalábbis nem éreztem veszélyt – reagált Zsebők.

Valóban óriási változások történtek…

– A rendszerváltás gyökeresen megváltoztatott mindent, létrejött egy olyan parlamentáris demokrácia, ahova olyan emberek kerültek be, akik őszintén akarták ezt csinálni. Az egy értékalapú politika volt, most meg egy érdekalapú politika zajlik – vélekedik a korábbi politikus. – Létrejött egy parlament, amely megváltoztatta az egész működési rendszert, a közigazgatást, az önkormányzatiságot, a tulajdonviszonyokat, az egész gazdaságot. Ez végbement ’90 és ’94 között. Jól, rosszul, de végbement. Ami nagyon érdekes, hogy az emberek nem elsősorban azt várták el a változásoktól, mint ami történt. Azt várták el, hogy nekik nyugati mintára – mint a nyugati demokráciákban – jobb lesz az életük. Holott az egész változás azért tudott bekövetkezni, mert azok a gazdasági alapok, amelyek a szocializmusban működőképesek voltak, és valamilyen szintet biztosítani tudtak, azok összedőltek. Amiatt lehetett változás, mert a Szovjetunió gazdaságilag meggyengült. Ez nyilván a szocialista tábor többi országára is rávetette az árnyékát. A munkanélküliség és az infláció fölment! Nagyon nehéz helyzet volt, amit az emberek az MDF hibájának róttak fel – értékelt Zsebők Lajos, mutatva már arra is, hogy miért veszítették el az 1994-es választást. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte, amennyiben Antall József életben marad, másképp alakultak volna a dolgok ’94-ben.

Antall Józsefet méltatta nemrégiben Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze is egy fehérvári kiállítás apropóján elmondott beszédében. – Egy olyan ember vette át Magyarországon, ha szabad így mondanom, a stafétát a kommunista politikai elittől – szabadon megválasztva! –, aki 1956-ban aktív szerepet vállalt a forradalom és szabadságharc napjaiban, majd november 4-ét követően mint az újjáalakuló kisgazdapárt egyik fiatal tagja megbízást kapott arra vonatkozóan, hogy állítson össze egy tervezetet a magyarországi politikai kibontakozás, illetve Magyarország területéről a szovjet csapatok kivonásának lehetőségéről. Ezeket a terveket ő elkészítette, azonban ezek a tervek több mint 33 évre bekerültek az íróasztalfiókjába. S ha lehet mondani, hogy volt történelmi igazságtétel 1989-et követően, akkor ez mindenképpen az volt, hiszen ezek lettek azok a tervezeteket, amelyek 1990-et követően megvalósultak. Antall József nagyon fontos szerepet vállalt a rendszerváltoztatásban és a többpártrendszer kiépítésében – mondta a történész.

– 1989-ben, „a csodák évében” bekövetkezett az, amire annak előtte sokan egy lyukas garast se tettek volna föl: kártyavárszerűen omlottak össze a kommunista diktatúrák, és megteremtődtek a demokratikus átalakulás lehetőségei. Antall József állhatott az ország, a kormány élére, aki 1956-os múltjával, kibontakozási programjával talán – de én úgy hiszem, hogy – a legtökéletesebb jelölt volt arra, hogy ezt a történelmi feladatot, Magyarország függetlenségének és szabadságának visszaszerzését végrehajtsa – fogalmazott.

29 évvel ezelőtt, 1991-ben június 19-én hagyta el hazánkat Viktor Silov altábornagy, az utolsó szovjet katona.