A rendszerváltás után újra nemzeti jelleget kapott az augusztusi ünnep

2019.08.20. 07:45

E napon Szent István előtt tisztelegnek

I. László már 1090-ben elrendelte: „Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson”, és rögzítette az augusztus 20-ai dátumot is.

V. Varga József

A rendi Magyarországnak Szent István napja volt az egyetlen állandó állami ünnepe – elevenítette fel a históriát Novák Kovács Zsolt, a Sárbogárdi Múzeum Egyesület elnöke, a város alpolgármestere, a Petőfi gimnázium igazgatóhelyettese, történelemtanár és helytörténeti kutató. Sárbogárd a török utáni újranépesedés nyomán főleg reformátusok lakta település volt, ezért – mint ahogyan a többi szent ünnepét –, Szent István napját sem tisztelték meg különösképpen – tekintett vissza a helyi vonatkozásokra a helytörténeti kutató. Mindez a 19. század végén változott, amikor a katolikus hívek száma már akkorára nőtt, hogy önálló egyházközség alakulhatott saját templommal, illetve, hogy államalapító királyunk ünnepe jogszabály szerint is nemzeti ünnep lett. Ezzel együtt is még 1907- ben is arról panaszkodik a helyi Sárbogárd és Vidéke című lap, hogy „Ugyan e napra el van rendelve, hogy a hivatalokon s középületeken a címeres zászlót kitűzni tartoznak! S mit láttunk az elmúlt nemzeti ünnepünkön?

Néptáncosok a vásártéren augusztus 20-án (hetvenes-nyolcvanas évek) Fotó: Sárbogárdi Múzeumbarát Egyesület Archívuma

Láttunk címeres zászlót a hivatalokon, két középületen s egy magán házon. De hiányzott a ref. és a kath. templomok tornyáról, sőt még a községháza zászló árbócáról is. (...) Sok ember azt mondja: ez nekem nem ünnepem, ünnepelje meg a pápista! Tévedsz, atyám fia! Ezért kellene téged a templomban e nap jelentőségéről is, mint márc. 15-ről felvilágosítani.” Ez a kettősség – vagyis, hogy katolikus és nemzeti ünnep is egyben – még hosszú időn keresztül jellemezte a bogárdi megemlékezést. Az állami propaganda nyomására 1949 után új arculatot kapott augusztus 20-a. Szent István háttérbe szorult, helyébe az új kenyér és az alkotmány ünnepe próbált benyomulni. A hivatalos rendezvények is ezt erősítették. Sárbogárd főterén, majd a vásártéren (Ifjúsági park) szervezett pódiumos ünnepélyeken kitüntetéseket, elismeréseket adtak át a helyi sokaság előtt. A tér oldalán árusok kínálták az Áfész boltjainak kínálatát, lehetett édességet, könyvet, játékot vásárolni, felülni a körhintára, meginni néhány sört. Este szabadtéri utcabál zárta a napot. A rendszerváltás után újra nemzeti jelleget kapott az augusztusi ünnep. Sárbogárd város kitüntetéseinek átadása hagyományosan e naphoz kötődik. Kiderül, ki lett a város díszpolgára, a település elismert közszolgája. Az ünnepséghez csatolt műsorszámok széles skálán mozogtak-mozognak. Ez lehet éppúgy helyi néptáncbemutató vagy könynyűzenei koncert is. 2010 óta az ünnep nemzeti és vallási alapjai is összekapcsolódnak, hiszen délelőtt minden évben más-más felekezet templomában ökumenikus istentisztelettel tisztelegnek a helyiek Szent István előtt és a magyar állam születése előtt – emelte ki Novák Kovács Zsolt.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget