fehérvár legkiemelkedőbb időszaka

2021.08.20. 11:30

Árpád és Géza vonásai Szent István arcán – Váczi Márk történész ünnepre hangoló előadása

„Székesfehérvár keresztény visszafoglalóit Szent István vezeti, hasonlóan ahhoz, ahogyan Csaba királyfi vezette a Hadak útján a földi hadakat egyfajta mennyei védelmezőként.”

Majer Tamás

Szent István székesfehérvári lovasszobrában, jelképrendszerében, Váczi Márk történész nézete szerint, a Kelet és a Nyugat egyaránt jelen van

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Szent István emlékezete Székesfehérváron – Váczi Márk történész, a Magyar Városkutató Intézet munkatársa ezzel a címmel tartott ünnepre hangoló előadást vasárnap a Fehérvári Civil Központban megrendezett Magyarok tündöklő csillaga című rendezvényen.

Alapvetően az 1938-as Szent István-emlékévről és előkészületeiről, a székesfehérvári újításokról és történésekről beszélt. – Hiszen a szent király tisztelete és emlékezete szempontjából Székesfehérváron ez volt az egyik legkiemelkedőbb időszak – indokolta. A Szent István emlékéhez kötődő korabeli események, illetve átadott létesítmények listája olyan hosszú, hogy válogatnunk kellett benne cikkünk megírásakor.

A nagyközönség számára ekkoriban nyitotta meg kapuit az a strand, amely – ha korszerűsítve, átépítve ugyan –, de mindmáig felfrissülést ad a koronázóváros lakóinak és látogatóinak.

– 1934-ben indult az a beruházás, amely során 1936-ra létrejött az úgynevezett Szent István Strandfürdő, többek között Mattyók Aladár, Molnár Tibor, illetve Schmidl Ferenc tervei nyomán. Ennek egy részét még ma is láthatjuk, használhatjuk. Ismerős talán mindenkinek a helyszín. A felszerelése nyilván változott. Az étterem épületét, amelyet Schmidl tervezett, azóta már lebontották, illetve a szomszédos korcsolyapálya – a Gödör – sem áll már – mondta a történész.

Szent István székesfehérvári lovasszobrában, jelképrendszerében, Váczi Márk történész nézete szerint, a Kelet és a Nyugat egyaránt jelen van
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Az 1938-as esztendő nemcsak azért volt fontos Székesfehérvár számára, mert ez az év volt Szent István halálának 900. évfordulója, hanem azért is, mert egyben Székesfehérvár török alóli felszabadulásának 250. évfordulója!

– Ennek emlékére készült el Medgyessy Ferenc Török kút című alkotása, amely a Szent Imre-templom sekrestyéjének Városház tér felőli falán, tehát nagyjából a püspöki palotával, de inkább a mostani áruházzal átellenben található. Ezen egy harci jelenet látható: törökök és magyarok küzdenek egymás ellen. A felirata viszont mégiscsak érdekes, hiszen Szent István emlékét idézi meg: „Szent István állja itt mindig a vártát.” Székesfehérvár egyik fő védőszentje, aki a katonaság segítségére van! – fogalmazott a történész. – Kicsit amolyan analógiás visszavetítésként azt is mondhatjuk, hogy ez a Hadak útjára és a Csaba-mondára utal. Hiszen ebben a jelenetben, illetve elgondolásban Székesfehérvár keresztény visszafoglalóit Szent István vezeti, hasonlóan ahhoz, ahogyan Csaba királyfi vezette a Hadak útján a földi hadakat egyfajta mennyei védelmezőként. Így kötődik a törököktől való visszafoglalás évfordulója Szent István halálának 1938-as évfordulójához.

Váczi Márk a szobor elhelyezésének érdekességeiről is szólt
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Váczi Márk természetesen szólt a koronázó bazilika romkertjének 1938. május 22-i felavatásáról is, amikor is Horthy Miklós, Magyarország kormányzója vitézeket avatott e különleges helyszínen. Váczi Márk rámutatott, hogy a romkert ekkor csak majdnem volt kész, a mauzóleum kifestése még zajlott. A történész elmondta, végül is 1940-re készült el teljes mértékben a romkert, s 1944–1945 fordulóján, a bombázások során már meg is sérült. Átépítésre, felújításra volt szükség.

– 1938. augusztus 18-án történt Szent István király lovas­szobrának felavatása. Azon a téren, amely akkoriban még a Ferenc József tér nevet viselte, hiszen a Ferenc József Nőnevelő Intézet tömbje itt helyezkedett el, többek között a mai megyei levéltár épületében – kezdte mondandóját Váczi Márk a híres lovasszoborról. – Egyetlen zavaró körülmény azért volt... Már évtizedek óta tervezték azt, hogy Fehérváron Szent István-szobrot állítsanak. Nagyjából az 1890-es években el is indult egy gyűjtés, csak sajnos a fehérvári közönség nem volt olyan nagyon lelkes. Ugye, amikor 1938-ban kvázi lelkiismeret-furdalásból felavatták Varkocs György szobrát – akit a török ostrom idején fehérvári polgárok zártak ki a várból, és lett ezáltal a város vértanúja –, fölébredt mindenkiben a lelkiismeret, hogy Szent Istvánnak is illő lenne szobrot állítani – fogalmazott a történész.

A koronázó bazilika romkertje sokszor esett át felújításon
Fotó: archív

Váczi Márk elmondta, Sidló Ferencet kérték fel az emlékmű megálmodására, aki hamarosan meg is alkotta a lovasszobrot. Izgalmas, hogy mi módon jelölték ki a szobor helyét a régi fehérváriak! Sidló Ferenc elkészítette a szobor mérethű gipszmását, amelyet végighordoztak a történelmi belváros utcáin, terein. Egyéb helyek mellett a Városház tér kellős közepére is odapróbálták a hatalmas másolatot, a városháza és a Szent Imre-templom közé.

– Azután rájöttek, hogy ez a szobor annyira monumentális, hogy nemcsak a járókelőket „nyomná el”, hanem valószínűleg a körülötte lévő épületeket is – mondta az előadó. – Felmerült az az elképzelés is, hogy ott helyezzék el Szent István szobrát, ahol a 10-es huszárok ma is látható Pátzay Pál-féle lovasszobra áll – jegyezte meg.

1934-ben indult az a beruházás, amely során 1936-ra létrejött az úgynevezett Szent István Strandfürdő
Fotó: fortepan

Nos, végül aztán persze megtalálták a helyét Szent István lovasszobrának, azt a teret, ahol a mai napig is látható, amely tér ma már első királyunk nevét viseli. Igen ám, de mint arra Váczi rámutatott, 1938-ban itt állt még Kallós Ede 10-es huszárok emlékét megörökítő szobra, az úgynevezett gyaloghuszár.

– A városvezetésben az a gondolat merült fel, hogy a 10-es huszárok laktanyája nincs is olyan nagyon messze… A mai rendőrkapitányság mellett, ahol ma egy benzinkút és egy gyorsétterem található, oda költöztették át a huszárszobrot. (Aztán amikor a laktanyát bontották, a szobor kiköltözött a Szentlélek katonai temetőbe.) Megoldódott a probléma, és elhelyezték Szent István lovasszobrát, amelyet 1938. augusztus 18-én avattak fel – adatolt Váczi Márk.

A történész a szobor nem is annyira rejtett vonásaira is felhívta a figyelmet. – A szobornak az az érdekessége, hogy Keletet és Nyugatot egyszerre jeleníti meg. Ha jobban megnézik, láthatják, hogy Szent István arcvonásaiban megjelennek édesapja, Géza fejedelem arcvonásai, de megjelennek az ükapa, Árpád vonásai is, tehát maga a Kelet, a puszta, de a kezében egy keresztet tart, és ezt a keresztet nézi. Egy latin keresztet – értelmezett a történész. – Ez pedig a latin kereszténységet, a Nyugatot jelképezi.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!