Idilli kirándulóhelyszín Fehérvár belsejében

2018.08.23. 14:00

Repesve vár a sóstói madárvilág

Nemrég hírül adtuk, gyakorlatilag kész a Sóstó Természetvédelmi Terület Északi-tava körüli sétány- és élőhelyrendszer. Állnak a bürühidak, a madármegfigyelő palánkok, a kunyhók és a lesek. A pihenni vágyó városiakat ölelésre tárt karokkal várja az istenadta természet.

Majer Tamás

Imitt még edzőpálya, amott már természetvédelmi terület. Hajrá, Sóstó, hajrá, Fehérvár!

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A város természetvédelmi referense, Csete Gábor kalauzolt bennünket sétánk során. Utunk elején máris madarak derűs csapatának örvendhettünk, a vízen s a víz felett tollászkodtak feszt, irigylésre méltó nyugalomban. Gábortól tudjuk, számos állat már a munkagépek ittlétekor megjelent. Stip-stop! Lefoglalták maguknak az alakuló Sóstót. A stadion melletti vendégparkolóból, a Sárkeresztúri úti Keleti kapu felől, a Segesvári utcán át elérhető Zöld Tanya és a Csőszház utcába átkerülő Nyugati kapu irányából is van/lesz bejárat. Jelen pillanatban az előbbi kettő fungál, hiszen zajlik még a városrészi rehabilitáció is. Az összes bejáratnál térkép és túraútvonalak fogadják a kirándulókat. A stadion körüli karéjban úgynevezett stabilizer aljzatburkolaton lehet sétálgatni.

– Ez egy vízáteresztő burkolat, környezetbarát. Átmenet a stadiontól a bürühidak felé – beszélt a tájépítészeti megoldásról Csete Gábor.

Csete Gábor nyitott a Sóstóról való további párbeszédre
Fotó: Koppán Viktor Dávid / Fejér Megyei Hírlap

Sóstói madarak, emlősök, hüllők

– A területen felállított tanösvénytáblák, interaktív eszközök főképpen a diákságot, a fiatalokat célozzák meg, ezért ilyen játékos a grafikai megjelenítésük. Vidáman szeretnénk velük megismertetni a természet- és környezetvédelmet – folytatta. Emlősök, hüllők és rovarok is víg lakói a területnek. A korábbi adatok 70-80 fészkelő madárfajról szóltak, újabb felmérést még nem csináltak, de mint megtudtuk, az már most látható, hogy megjelentek olyan költő fajok, mint például a gulipán, a piroslábú cankó és a gólyatöcs. Utóbbi lesz a 2019-es év madara, de mindhárom fokozottan védett gázlómadár.

Imitt még edzőpálya, amott már természetvédelmi terület. Hajrá, Sóstó, hajrá, Fehérvár!
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

– A területen 9 vagy 10 pár költött. Korábban táplálkozni sem jelentek meg ekkora létszámban. A költésük mértéke egy ilyen mérvű élőhely-rekonstrukció után örömteli – mondta el a referens. – Nagyon ideális számukra a költőszigetek mozaikos elrendezése, amely telis-tele van lagúnákkal, nádfoltokkal, hínáros részekkel. A fonalas zöldmoszatok tele vannak vízibolhákkal, rengeteg táplálékot adnak a vízi madaraknak. Sokan eddig hiányolták a nagyobb gázlómadarakat. Nos, ők egyelőre azért nem jelentek meg nagyobb létszámban, mert még nincsen elég táplálék számukra, főleg a halfauna gyarapodása után fog ez változni – magyarázta Gábor.

Sebaj, ugyanis az őszi-tavaszi időszakban jön a haltelepítés. Hoznak táplálékhalakat, például keszegféléket, de nagyobb testű békés halakat és őshonos ragadozó fajokat is betelepítenek, hogy:

– A tó vízi ökoszisztémája teljes mértékben helyreálljon, minél nagyobb legyen a biológiai sokféleség – fogalmazott a szakember.

Jó érzés itt madárnak lenni
Fotó: Koppán Viktor Dávid / Fejér Megyei Hírlap

A megfigyelőrészeknél és a stadion környékén még nem megfelelő a vízszint

– A megfigyelőrészeknél és a stadion környékén még nem megfelelő a vízszint, meg kell még várnunk a téli, tavaszi vizeket – változtatott témát a referens. 30-50 centiméterrel magasabb lesz a vízszint. Gábor a gáton, a frissen telepített magyar kőrisek között bandukolva mesélt tovább erről. – A kitermelt iszap nagyobb mennyisége a gát megerősítését szolgálta. Itt történt meg a tisztított szennyvíz innovatív bevezetése is – mondta. 100-120 ezer köbméternyi pluszvízhez jut így a terület évente. – Már ez a mennyiség is nagyon komoly szinten képes fenntartani a vizes élőhelyet. Idén, amint elment a márciusi tél, áprilisban beköszöntött a meleg, a május ropogós száraz volt, csak a tisztított szennyvíz adott vízpótlást. Eső nem volt, a Basa-árok hídjának átépítése miatt a tavaszi nagy vizek nem tudtak ide bejönni – ecsetelte.

Végre újra büszkén feszít a Kócsag-torony
Fotó: Koppán Viktor Dávid / Fejér Megyei Hírlap

A gátat elhagyva elértük a Nádi-bereknek átkeresztelt erdei iskola környékét. Van itt egy madármegfigyelő kunyhó, ahonnan szuper természetfotók készíthetők.

A kotrás során a meder és a költőszigetek között védelmi pufferterületeket alakítottak ki, amelyek elősegítik az itteni élőlények komfortérzetét.

– Ha ezek a zónák nem lennének, sokkal nagyobb ­stresszt és terhelést kapna a környezet. A partra merészkedve elriasztanák az emberek a madarakat, így viszont biztonságban érzik magukat, ezért testközelből megfigyelhetők – mondta Csete Gábor, aki a lelkünkre kötötte, jegyezzük föl, ők és munkatársai – de hopp, most itt hagyott bennünket, bebújt a Kócsag-torony alá. Hohó, már jön is vissza, egy félliteres műanyag flakon van a kezében. Jártában-keltében az ilyesmit is kénytelen összeszedni. Nos, folytatta, örömmel veszik a Sóstóra kilátogatók észrevételeit; keressék őket a városgondnokság elérhetőségein.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!