Vallás

2021.05.23. 07:15

Pünkösd a keresztény egyház születésnapjának ünnepe is

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott egyik legnagyobb keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.

Farkas Lajos

A csíksomlyói búcsún idén csak korlátozott számban vehetnek részt a zarándokok

Fotó: MTI

A keresztény hitünk alapja maga Jézus Krisztus személye, akit nagypénteken keresztre feszítették, meghalt a keresztfán, de harmadnapra halottaiból feltámadt, felment a mennybe, majd onnan jön el egyszer és ítélkezni fog az emberiség felett. Jézus kereszthalála által az emberiség megszabadult bűneitől, de egyben győzedelmeskedett a halál felett is.

A pünkösd szó görög eredetű – pentékoszté – jelentése ötven, mivel azt a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük. A húsvéthoz hasonlóan egész héten tart, de csak két nap – a vasárnap és a hétfő – a nyilvános ünnep. Az ókori keresztény írók csak a második században említik meg, így azt lehet mondani, hogy ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. Egyes okmányokban magát a májusi hónapot is pünkösd havának nevezik, pedig az ünnep sokszor „átcsúszik” a júniusi hónapba. A Biblia pontosan meghatározza az idejét, tehát húsvét után az ötvenedik napon tartják, a húsvét utáni hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn. Ezek szerint a pünkösd a nyugati kereszténységben legkorábbi lehetséges dátuma, május 10–11. a legkésőbbi pedig június 13–14. A keleti kereszténységben ez ugyanígy van csak a Julián naptár szerint, ezért általában az ortodox egyházak ünnepeiket később tartják. Vannak ritka évek, amikor a húsvéti ünnepet egy napon ünneplik, mind a nyugati, mind a keleti keresztények, Ferenc pápa hat évvel ezelőtt kijelentette, hogy egyháza kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját azért, hogy a húsvét ünnepe egyetemessé váljon, akkor ez vonatkozna a pünkösd időpontjára is.

A csíksomlyói búcsún idén csak korlátozott számban vehetnek részt a zarándokok
Fotó: MTI

Keresztény hitünk másik alapja, hogy hiszünk a Szentháromságban (Atya, Fiú és Szentlélek). Az Atya, maga az Isten, a fiú Jézus Krisztus, a Szentlélek fogalma talán az, ami a legérdekesebb és magyarázatra szorul, ugyanis hozzá köthető a pünkösd fogalma. A Szentháromságban egyesül ez a három istenség és egy egészet képez, ebből vezethető le az pünkösdhöz kapcsolódó kiáradás, amikor is a Szentlélek kiáradt Jézus tanítványaira, vagyis az apostolokra és ezzel, új tartalommal töltötte fel őket. Az Újszövetségben olvasható, hogy Jézusra leszállt a Szentlélek, és ezáltal Isten fia teljesíteni tudta a küldetését. A Szentlélek nem egy személy, sohasem testesült meg, ezért Krisztustól eltérően nem is ábrázolják, egyes hittudósok szerint a Szentlélek az Atya és a fiú szeretetének a végpontja és eredménye. A kereszténység tanítása szerint a Szentlélek az Isten lelke, a Szentháromság harmadik személye.

A Szentháromságban hívő keresztények szerint tehát a Szentlélek egy „valóságos személy”, bár nem testesült meg. A keresztény hit szerint ez a Szentlélek által előidézett feltöltődést adott erőt az apostoloknak, hogy hirdessék Jézus Krisztus tanításait, elbeszéljék csodatetteit és létrehozzák az első keresztény gyülekezeteket, majd ezzel kezdetét vette a keresztény vallás térhódítása szerte a világon. A Szentháromság tanát, tehát az istenségek hármas tagolódását, ma is többen elutasítják, csak úgy, mint a zsidó és az iszlám vallás is. A judaizmus egyedül Isten erejében hisz, még az iszlám szerint, van egy szent természetű lélek, aki Allah szolgálatában áll, mégpedig ő Gábriel arkangyal, akit „Isten emberének”, vagy „Isten erejének” is neveznek. Az iszlám hit szerint ő volt az, aki eljuttatta Mohamed prófétához Isten szavát, a Koránt. A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdhöz, legismertebb talán a pünkösdi királyválasztás. Ez a középkor óta ismert esemény több ügyességi versenyhez kötődött, a végső győztes lett a pünkösdi király, aki egy éven át minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását pedig a közösség fizette. Ez a tisztség általában egy évig, a következő pünkösdi ünnepekig tartott.

A másik pünkösdhöz kapcsolódó neves esemény a csíksomlyói búcsú, amelyről már a 15. századból is maradtak fenn írásos emlékek, és ahová rendre zarándokok tízezrei utaztak Magyarországról is. Ugyanis a csíksomlyói búcsú már nemcsak vallási összejövetelnek számít, hanem a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Idén azonban a koronavírus-járvány miatt csak korlátozott számban vehetnek részt a máshonnan érkezők ezen a zarándoklaton. A gyulafehérvári római katolikus érsekség közzétette a szombaton tartandó csíksomlyói búcsú egyházmegyékre és főesperesi kerületekre bontott részvételi keretszámait. Úgy tudjuk, hogy a körlevél szerint 22 110 távolról érkező zarándok vehet részt a búcsún. Valamennyien kitűzőt kell hogy viseljenek, amelyet a plébániákon keresztül szerezhetnek meg. A csíkszeredaiak számára további 15 ezer kitűzőt készítenek. A pünkösdszombati nagymise május 22-én – közép-európai idő szerint – 11.30-kor kezdődik. Az eseményt élőben közvetíti a Duna televízió.

Felhasznált irodalom:

  • Magyar katolikus lexikon
  • Gánóczy Sándor: Határon innen határon túl, A szentháromságtan teremtő szinergiája Szent István Társulat 2009
  • A Pallas nagy lexikona
  • Világvallások. Fordítás a The Oxford Concise Dictionary of World Religions alapján. szerk. Görföl Tibor és Máthé-Tóth András. Budapest: Akadémiai. 2009.
  • A Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (2014): Az apostolok cselekedetei, 2. fejezet.szentiras.hu.
  • Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980.
  • Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!