cirkuszi artisták

2019.04.14. 20:00

Lélegzetelállító produkciókkal járta be a világot Axt László

A Ráckeresztúron élő Jászai Mari-díjas artistaművész, Axt László a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át nemrégiben a magyar cirkuszművészet népszerűsítését, hagyományainak megőrzését szolgáló művészi munkája elismeréseként. A világot bejárt artista feleségével, a neves cirkuszos dinasztia leszármazottjával, Eötvös Ibolyával együtt elevenítette föl életútját, a cirkusz világában töltött évtizedeket.

Gajdó Ágnes

Axt László cirkuszos családban nőtt fel, szinte artistának született

Fotó: Gajdó Ágnes/ Fejér Megyei Hírlap

A cirkusz különleges világa sokak számára a csillogást, a bámulatos mutatványokat, színpompás ruhakölteményeket jelenti. Egy-egy lélegzetelállító produkció mögött azonban többéves megfeszített munka rejlik, sok-sok lemondás, fájdalom, sérülés. László és Ibolya ebben a miliőben nőtt föl, úgyszólván artistának születtek. A cirkuszos családokban a gyerekek a manézsban játszanak, egészen kicsi korukban tudnak már kézen és fejen állni, észrevétlenül megtanulnak zsonglőrködni, s a légtornászok alapgyakorlatait képesek akár az oroszlánállványon is bemutatni.

– Fel sem merült, hogy mással keressem a kenyerem. Cirkuszban nőttem föl, édesanyám, nagyanyám légtornász számmal lett ismert, nekem is ez lett a hivatásom. Édesapám, a Nagy Ervinó néven az egyik legnagyobb trapézos a világon, ő lett a példaképem – mesél László pályafutása kezdetéről. – Nem jártam artistaképzőbe, magam tanultam meg mindent, amivel később bejártam a világot. Kezdetben a bátyámmal dolgoztam együtt.

Hortobágyi Károly és Heitz György fedezte fel a fiatal Axt László tehetségét. Ők hívták Pestre, ahol testvérével együtt bemutatkozhatott a Fővárosi Nagycirkuszban, s ez fordulópontot jelentett az életükben: azonmód hollandiai szerződést kaptak. Majd nyolc és fél hónapos szovjetunióbeli turné következett, utána pedig Teherán, ami újabb jelentős állomás volt számukra.

– Bizony az! – veszi át a szót Ibolya. – Húszévesen ott jegyeztük el egymást. Az, hogy összekötöttük az életünket, a munkánkra is hatott, ugyanis addig én a Hargitai ugrócsoport tagja voltam. Ahogy Lacival egymásra találtunk, szinte azonnal elkezdtük gyakorolni a közös trapézszámunkat.

Az esküvőt Budapesten tartották 1971. január 26-án (ekkor Laci túl volt már egy japán turnén is), s a házaspár márciustól október végéig az akkori Jugoszláviába utazott – szerződéssel. Ott értesültek arról, hogy két évre leszerződtette őket a világhírű amerikai Ringling cirkusz, amelyről sokan csak álmodoznak. László az egyedülálló saroktrapéz mutatvánnyal írta be magát a cirkusztörténelembe.

Axt László cirkuszos családban nőtt fel, szinte artistának született
Fotó: Gajdó Ágnes/ Fejér Megyei Hírlap

– Nyolc évig jártuk Amerikát, s az utazócirkusszal szinte valamennyi államban megfordultunk, Floridától Georgián és Atlantán át Észak- és Dél-Karolináig, Marylandig – idézi emlékeit László. – New Yorkban a Madison Sqare Gardenben léptünk fel. Aztán jött Philadelphia, Oklahoma, Arizona, Los Angeles, San Francisco, Oakland, Colorado, Oregon. Egy év alatt ötszáznyolcvan fellépésünk volt, naponta két-három előadás – előfordult, hogy harmincszor kellett átöltöznünk, s a próbákról még nem is szóltam. Szerénytelenség nélkül mondhatom, ott lettünk világsztárok. Egyedülálló produkciónk nemcsak a közönséget varázsolta el, hanem a cirkuszigazgatót is, aki újra és újra meghosszabbította szerződésünket.

– Amerika mindenképp felejthetetlen állomás az életünkben. Olyan hírességekkel léptünk fel együtt a Ringlingben, mint Muhammad Ali, Jonny Cash, John Wayne, Cher, Roger Moore és a Beatles együttes – sorolja Ibolya.

A kint töltött nyolc év arról is nevezetes, hogy ott született Ibolya és László lánya, Ibi, aki Elizabeth Axt néven lett szintén világhírű a szakmában. Ma egy ausztriai cirkusz elismert tagja, számos fesztiváldíj tulajdonosa. Megnyerte például az Év Légtornásza díjat, itthon neki ítélték a Porond Ifjú Csillaga díjat, s 2006-ban a Hortobágyi Károly-díjat is megkapta.

Az Axt család történetének fájdalmas epizódja az 1984. márciusi baleset. A Fővárosi Nagycirkuszban a Gála ’84 című műsorban szerepeltek, s a viszonylag egyszerűbb abfalt nevű elem közben László lezuhant a trapézról.

Ibolya és László büszkén, nosztalgiával mutatják a múltat őrző fényképeket ráckeresztúri otthonukban
Fotó: Gajdó Ágnes/ Fejér Megyei Hírlap

 

– Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a porond közepére esett Laci, s hogy volt annyi lélekjelenléte, hogy zuhanás közben az oldalára fordult – Ibolya még ma is borzongva beszél a harmincöt évvel ezelőtti történésekről.

– Ha a székek közé estem volna, biztosan nem élem túl gerincsérülés nélkül – mondja László –, de tudat alatt éreztem, hogy hasra kellene érkeznem. Sikerült valamiféle mozdulatot tenni a levegőben, s így megúsztam. Ma is vallom, hogy a háló sem fogott volna meg.

A balesetet hosszú gyógyulási folyamat követte, de Axt László visszatért a trapézra, hiszen a cirkusz jelentette az életét. Kereken húsz évvel ezelőtt, 1999-ben mondtak búcsút végleg a porondnak, s akkor költöztek Ráckeresztúrra. Csöndes vidéki otthonukban azonban megtalálható egy darabka múlt – László édesanyjának trapéza, sok-sok fénykép a fellépésekről, a cirkusz világát idéző tárgyak. Ibolya a mai napig szoros kapcsolatban áll a hazai és nemzetközi társulatokkal mint közvetítő. Egyik ráckeresztúri tanítványa, az apró termetű Szentes Anita jelenleg a világhírű Cirque du Soleil társulat állandó tagja.

Vajon mi kell ahhoz, hogy valakiből világhírű artista legyen? A kérdésre az Axt házaspár egybehangzó választ ad:

– Elhivatottság, rengeteg gyakorlás, edzés, hatalmas adag kitartás, türelem, bátorság, olykor némi vakmerőség.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!