Horváth Ferenc és felesége nem hagyja kertjüket parlagon heverni

Fentieket Horváth Ferenc mondta nekünk, ülve feleségével közös házuk előtti gyönyörűséges, meghitt kertben a saját kézzel készített szaletli alatt, miután már megnéztük mind a paradicsom- és paprikapalántákat. Mindjárt szólunk róluk. Horváth Ferencnek már a szülei is foglalkoztak növénytermesztéssel. Ő maga már hét­éves korában krumplit ültetett, gondozott! Öreghegyi házukat 1984-ben építette feleségével. A kertet is művelni, szépíteni akarták. Ne maradjon parlagon! Számtalan virág, fa, zöldség, bokor, gyümölcs él velük. Sok madár is fészkel a kertben: verebek, kerti rozsdafarkúak, Ferenc szeretne fecskéket is idecsábítani. – Örülök nekik, mert besegítenek a növényvédelembe – mondta.

A kert 2012-ben, olvasói szavazatok alapján kapta meg lapunktól a Fejér megye legszebb kertje címet. Mint mondtuk, ezúttal főleg a paradicsomról és paprikáról, s azok furfangos öntözőberendezései­ről diskuráltunk Ferenccel. Előbb a paprikapalántákat vettük szemügyre.
– Itt csepegtetős öntözőberendezést használunk, ennek az a lényege, hogy a vizet közvetlenül a növény gyökeréhez juttatjuk vele, cseppek formájában hatékonyabb az öntözés – magyarázta Ferenc. – Nagyon-nagyon bevált, víztakarékos. Azonkívül nem képződik felesleges felszálló pára, nem betegszik meg a növény. A gyökérzónába ázik le a víz, ahol nagyon fontos, hogy nedvesség legyen – ecsetelte.
– Van egy ezer literes tartályunk az öntözéshez, amely föl van emelve olyan 60 centiméterre. A gravitáció következtében keletkezik a nyomás. Minél magasabbra emeljük a vizet, annál nagyobb nyomást kapunk alul. Ez a nyomás a főcsövön keresztül eljuttatja a vizet a szalagleágazásokba. A szalag perforálva van, 10 centiméterenként van rajta egy 6 milliméteres nyílás, ahonnan cseppenként jön ki a víz. Ez nagyon jó, mert azt a föld azonnal el tudja nyelni. Ha slaggal vagy öntözőkannával locsolunk, akkor szanaszét folyik a víz, feleslegesen elmegy, a gyökérzónába nem kerül le – részletezte tovább a paprika praktikus öntözési technikáját a gazda, aki szerint mintegy 80 százalékkal kevesebb vizet használnak fel öntözésre, amióta ezt a csepegtető rendszert üzemeltetik.

 

A hatékony vízfelhasználás a gombás megbetegedések megelőzésében is segít

– Itt nem nagyon fordul elő gombás betegség! Ha az immunrendszere erős a növénynek, tehát jól táplált, jól kondicionált a növény, akkor nem nagyon betegszik meg. Ha napsütésben sok víz lenne a növény alatt, akkor az erős párolgás gombás betegségeket generálna. Ezt is kiküszöböljük ezzel az öntözési rendszerrel – ismertette.
– Ahol sűrűbben vannak a növények, ahol szinte összeérnek a föld alatt a gyökerek, ott érdemes használni a szalagos öntözőrendszert – tette hozzá Horváth Ferenc. Nála 35 centiméterre vannak egymástól a paprikák. – A paradicsomtövek 60 centire vannak egymástól. Ott egy másik öntözőrendszert alkalmaztam. Az is nagyon jól szuperál! Ott egy adott vízmennyiséget kiengedek a paradicsomok alá, s mindegyik másfél liter vizet kap naponta, persze amikor nincs csapadék. A paradicsom nagyon vízigényes növény. A paradicsomhoz az öntözőtüskés rendszert használom. A 47 tő paradicsom egyforma mennyiségű vizet kap. Ezt a módszert még annyira sem ismerik, mint a másikat – mondta Ferenc, miközben átballagtunk a kert utcafronti részének másik oldalára.

„Aki ezt elolvassa, és érdeklődik, annak szívesen segítek”

– Jönnek gyakran kíváncsi járókelők, azoknak szoktam elmagyarázni. Aki ezt a Hírlapban elolvassa, és érdeklődik, annak is szívesen segítek, bemutatom, hogyan kell megcsinálni – ajánlotta magát a gazda. – Akár már egy kis barkácstudással rendelkező ember is meg tudja ezt csinálni – biztatott a gazda, aki minden újítás után valami másik újításon agyal:
– Rendeltem olyan paradicsomot, amelynek egy kilogrammos lesz a termése. Brutus a neve. Csináltam már neki helyet. Kísérletképpen elültetem, meglátjuk, hogy milyen eredményesen lehet termelni, milyen íze van – mesélte.