A sokaknak reményt adó nándorfehérvári diadal

2018.07.23. 09:32

Hitét és hazáját védelmezte hősiesen Hunyadi Nándorfehérvárnál

Ha 1456. július 4. és 22. között a hősies magyar várvédők, Hunyadi serege és Kapisztrán János ferences hitszónok keresztesei nem állítják meg az oszmán hadakat a nándorfehérvári csatában, akkor a mohácsi vész sokkal hamarabb is bekövetkezhetett volna.

Pataki Tamás

Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása

Konstantinápoly 1453-as eleste után ez a csata reményt nyújtott Délkelet-Európa, Közép-Európa népeinek. Reményt, hogy a török legyőzhető! – nyilatkozta Cseh Valentin történész, A nándorfehérvári csata – 1456 című könyv szerzője. A szakember szerint ez a győzelem még Hunyadi korában sem volt reális lehetőség, hiszen az Oszmán Birodalom minden szempontból kiapadhatatlan tartalékokkal rendelkezett. Ezt a következő évtizedek, évszázadok be is bizonyították. A nándorfehérvári diadal egy olyan pillanatban született meg, amikor senki sem hitte volna Hunyadi Jánoson, Kapisztránon és Don Juan de Carvajal pápai legátuson és III. Callixtus pápán kívül, hogy ha csak ideiglenesen is, de II. Mehmed Oszmán Birodalma térdre kényszeríthető.

Nándorfehérvárt a földrajzi fekvése eleve elrendelte arra, hogy az ország kapuja legyen. 1456-ban egy olyan ellenségtől védte meg Hunyadi a végvárat, amelyik addigra Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával világbirodalommá vált és legyőzhetetlennek tűnt. II. Mehmed szultán kb. 70 ezer fős sereggel ostromolta meg Nándorfehérvár várát, amelyben 6-7000 fős őrség állomásozott, és ahová július elején érkeztek meg Kapisztrán első keresztesei. A hosszú, embert próbáló ostrom alatt világossá vált, hogy Hunyadi főkapitány hadvezéri képességeinek köszönhetően maradt magyar kézen Nándorfehérvár. A győzelem kivívásához viszont kellettek a keresztesek, akik a legutóbbi oszmán roham után Zimony alatti táborukból átkeltek a Száván, és megtámadták a szultáni hadat. Hunyadi gyorsan felmérte a helyzetet, lerohanta az oszmán tüzérséget, és győzött.

Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása

Ám nem sokkal az ostrom után Hunyadi János elhunyt, s ez szertefoszlatta az Oszmán Birodalom ellen indítható nagyszabású hadművelet lehetőségét. Nyugaton elsősorban a német és itáliai területeken élőket foglalkoztatta a törökök elleni harc, így a nándorfehérvári diadal híre is ott aratott osztatlan sikert. Bécsnek, Velencének, Rómának és Milánónak fontos szerepe volt a győzelem hírének elterjesztésében. Amikor III. Callixtus augusztus 6-án megtudta, hogy Hunyadiék legyőzték II. Mehmedet, akkor hatalmas ünnepségeket tartottak Rómában, és a pápa elrendelte, hogy ezentúl augusztus 6-án legyen az Úr színeváltozásának ünnepe, a diadal emlékére! Hunyadi Jánost halála után a Christianae fidei defensor, vagyis a keresztény hit védelmezője címmel tüntették ki – részletezte a történész. Hunyadi halálával nem csak a visszavágó hadjárat maradt el. Pár hónappal később elhunyt Kapisztrán János is, a belpolitikai helyzet, amely addig sem volt nyugodt, újból kiéleződött: Cillei Ulrikot megölették Nándorfehérvárott, majd Hunyadi Lászlót is kivégezték, Hunyadi Mátyást pedig fogságba vetették. Mátyás királlyá választásával azonban a belpolitikai helyzet konszolidálódott, és beköszöntött a középkori Magyarország utolsó, talán legnagyobb aranykora.

A szakember szerint a nándorfehérvári csatáról az ismereteinket alapvetően megváltoztató információk utoljára 2009-ben jelentek meg, például hogy Dugovics Titusz személyéről kiderült, nem valós történelmi személy. Bár egy előre nincs új forrás az 1456-os eseményekkel kapcsolatban, az nem jelenti azt, hogy Törökországban, Olaszországban vagy a vatikáni levéltárban nem bukkanhat elő valami új és érdekes adat a nándorfehérvári csatával kapcsolatosan a jövőben – véli a történész.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!