A legények a hozományra is gondoltak a tánc során

2020.01.19. 11:30

Fehérvári bálok a farsang farkán

A farsang a vidám mulatságok, bálok, lakodalmak időszaka. Különösen a farsang farkán, utolsó heteiben sűrűsödtek a táncmulatságok. Székesfehérvár polgárságának farsangi mulatságait a XVIII. század utolsó harmadától kezdve nyomon követhetjük.

Lukács László

A gyermekek beöltözős farsangja még gyerekcipőben járt Fotó: Fortepan

Farsang idején a város céhei a hatóság engedélyével zenés felvonulásokat tartottak, ahol az egyes céhek külön kocsikon jelentek meg.

A felvonulást esti lakoma és tánc követte. Az 1770-es évektől kezdve a városi tanács engedélyezte a nyilvános táncot a fogadókban. 1777 farsangján a Fekete Sas fogadóban táncoltak. 1778-ban szabad volt a farsangi tánc Lessitz kávés kávéfőző bódéjában is. 1785-ben 11 nyilvános táncmulatságot rendeztek a városban. A székesfehérvári polgári lövészegylet 1833 farsangján rendezett álorczás tántzmulatságaira nyomtatott meghívót a Szent István Király Múzeum őrzi. A meghívó szövege így hangzik:

„MEGHÍVÓ LEVÉL.

Melly által a’ Szabad Királyi Székes-Fejérvár Városabeli Polg. Lövöldöző Társaság folyó Eszt. Januarius 20-ik, és Februarius 6-kán a’ „fekete Sas” czimű Vendégfogadó Tántz-Szobájában tartandó ÁLORCZÁS TÁNTZMULATSÁGOT adni elhatározván; ahoz, az e’ Városi, és Környékbeli minden rangú Nemességet, Cs. Kir. Tiszti Kart, és érdemes Polgárságot illő tisztelettel meghívja; ― ki is mind a’ Tántz szobának, mind a’ jól választott Muzsikának, mind pedig az egyébb, ezen mulatsághoz tartozó intézeteknek czélerányos elrendeléséről gondoskodván, egyúttal megjegyezi; hogy a’ lárva alatt, az az Maskarában megjelenők, dísztelen öltözetbe e’ mulatságbul részt nem vehetnek. ― Továbbá: a’ Bémenetel ára 30 pengő krajtzárba állapítatott meg. A’ki belépő Kártyát (Bilétet) előreváltani szándékozik, az azt Orszetti Jó’sef Fő-Lövöldöző-Mester Úrnál meg szerezheti. Az említett mulatság kezdődik 8 órakor. Költ Székes-Fejérvárott 1833-ik Esztendei Januarius 8-kán.

A’ Polg. Lövöld. Társaság.”

Báli csoportkép Székesfehérvárról a Szent István teremből az 1930-as évekből
Hege Károly felvétele

Lárva alatti maskarázás

E báli meghívó szövege azért is becses számunkra, mert közvetett módon bizonyítja, hogy a farsangi alakoskodás, a dísztelen öltözetben, lárva alatti maskarázás Székesfehérváron is szokásban volt. A bál rendezői azonban nem a szertelen alakoskodókat, hanem azokat a nemesi és polgári családokat várták, akiknek leánykáit Barabás Miklós Első bál című festményén örökítette meg. Barabás képén a báli ruhába öltözött kislányok közül az egyik mindkét kezében álarcot tart.

Az egyes társadalmi rétegek, foglalkozások, városrészek külön-külön tartották farsangi mulatságaikat, amelyekről a helyi újságok is hírt adtak:

Farsang. A székesfehérvári felső és vízivárosi olvasókör saját könyvtára javára helyiségében, (vásártér 23. Sz. Obermaier-féle vendéglő) február hó 7-én tánczvigalmat rendez. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak, és hírlapilag nyugtáztatnak. (Székesfehérvár és Vidéke XXXI, 10, 1903. január 24. 4.)

Mulatság. „A székesfehérvári csizmadia iparos-ifjúság” február 22-én saját betegsegélyző pénztára javára az „Arany Ponty” vendéglőben zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete este 8 órakor. Beléptidíj: Személjegy 1 kor. Családjegy 1.60, Felülfizetések köszönettel fogadtatnak, és hírlapilag nyugtáztatnak. (Székesfehérvár és Vidéke XXXI. 20. 1903. február 12. 3.)

A gyermekek beöltözős farsangja még gyerekcipőben járt
Fotó: Fortepan

Batyubálok a két háború között

Székesfehérvár parasztpolgársága az 1950-es évekig a városi kultúrház Szent István termében farsangi batyubálokat rendezett. A szegényebb alsó- és palotavárosiak (a lugócok és a zöldséghegyezők) farsangvasárnap, a jómódú felsővárosiak (a nyolcasok vagy vonyogósok) egy héttel korábban tartották batyubáljukat. Az előbbit farsangutójji-, az utóbbit gazdabálnak nevezték. A batyubálokat a két világháború közötti időszakban a gazdakör, a dalárda és a katolikus legényegylet (KALOT) rendezte. Fúvószenekar, 5–12 tagú rezesbanda muzsikájára polkát, lassú- és gyors csárdást, mazurkát, valcert táncoltak. A felsővárosiak batyubálján az 1930-as években Hofstätter István városgazda kezdte az első táncot a feleségével. A batyubálba a legények egyedül, a lányok a gardimamával érkeztek.

Aki petrezselymet árul

A terem közepén, a majomszigetben álltak a legények, innen nézték ki maguknak azt a lányt, akivel táncolni akartak. Eközben a lányok a fal melletti székeken ülő gardimamák mellett álltak, és várták a legények felkérését. Arra a leányra, akit senki nem vitt a táncba azt mondták, hogy zöldséget, petrezselymet árul. Másnap reggel már róla pletykáltak a gardimamák a piacon. Az, hogy a batyubálon ki kivel táncol, nagyon fontos volt, mert a következő farsangban már lakodalom is lehetett a dologból. A táncba híváskor a legények ezért nem csak a lányok csinosságát nézték, hanem a hozományként, örökségként remélhető búzaföldek számára is gondoltak. Éjfélkor lefújták a táncot, vacsoraszünetet tartottak. A leány meghívta asztalukhoz azt a legényt, akivel táncolt, és megkínálta a batyukban, kaucsukkosarakban magukkal hozott vacsorával. Rántott húst, kenyeret, fánkot, süteményt ettek. A legény a magával hozott fonott korsóból borral kínálta meg a leány családját. Az éjféli vacsora után egy órától reggel hatig ismét tánc következett. Távozáskor, ha a legény ezért külön fizetett, a muzsikások a terem ajtajáig kikísérték a bálozókat. Ilyenkor még az ajtó előtt, sőt a kultúrház kapujában is táncoltak egyet-kettőt. A muzsikásokkal való kikísértetés elsősorban a lány iránti figyelmességnek számított.

Az 1904-es nyomtatott táncrendet Morzsányi József budapesti díszalbumkészítőnél rendelték meg, borítóján Fejér vármegye tűzzománc címerével
Fotó: Tóth Brigitta

Megyebálok az előkelőknek

Az előkelő megyebálokat is Székesfehérváron tartották a város és a megye arisztokrata, nagypolgári rétegének részvételével. 1904. január 9-én a megyebált a katolikus kultúrház Szent István termében rendezték. Fővédnöknője a Székesfehérváron élő Erzsébet Amália főhercegnő férjezett Lichtenstein hercegné ő császári és királyi fensége volt, 26 bálanya, 25 tiszteletbeli elnök, ifj. dr. gróf Zichy János rendezőbizottsági elnök, gróf Cziráky László, gróf Széchényi Viktor másodelnökök, 5 alelnök, 4 jegyző, 3 titkár, 5 háznagy, 2 pénztáros, 2 ellenőr, 177 rendező, a helyi társadalom krémje részvételével. A nyomtatott táncrendet Morzsányi József budapesti díszalbumkészítőnél rendelték meg, borítóján Fejér vármegye tűzzománc címerével: Szent István királyunk országfelajánlási jelenetével. A táncrend szerint a szünóra előtt 1. csárdást, 2. keringőt, 3. négyest, 4. tipegőt, 5, keringőt, 6. négyest (csárdást), a szünóra után 1. csárdást, 2. keringőt, 3. lengyelkét, 4. négyest, 5. keringőt, 6. gyorspolkát táncoltak. Az egyes táncokra az urak feliratkozhattak a hölgyek táncrendjébe.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!