Magánszemélyek hozták létre az emlékparkot

2019.02.02. 20:00

Egyetemistaként töltött két évet a fronton, nyolcat a Gulágon Hegyi Imre

Hegyi Imre a falu szülötte, akinek – tudományos munkásságán túl – emberi tartása is példaértékű. Mégis kevesen ismerik.

B. Kiss László

A felvétel Hegyi Imréről az orosz fronton készült

Fotó: Archív

Miként fedezte föl magának Hegyi Imrét? – kérdeztem elsőként Simek Istvánt, aki évek óta töretlen lelkesedéssel dolgozik azért, hogy a bakonycsernyei néprajztudós mind szélesebb körben (el)ismertté váljon.

– Az 1990-es évek közepén én csináltam – félig magánszorgalomból – Bakonycsernyén a helyi tévét. Hegyi Imre halálának ötödik évfordulóján emléktáblát avattak a szülőház falán. Ez alkalommal készítettem interjút Hegyi Imre özvegyével, dr. Kis Máriával.

Akkor ismertem meg az életrajzát, munkásságát, ami igen nagy hatást gyakorolt rám.

Hegyi Imre egy korabeli hivatalos fotón
Fotó: archív

De miért? Ki volt Hegyi Imre?

– Hegyi Imre 1921-ben született Bakonycsernyén. Az általános iskola után – mivel jó tanuló volt – a pápai református kollégiumba került. Érettségi után beiratkozott az egyetemre, de azt nem tudta elvégezni. Közbeszólt a háború. Négy év katonai szolgálat következett, abból kettő az orosz fronton. 1945-ben Hegyi Imre folytatja félbemaradt felsőfokú tanulmányait. De azokat ekkor se tudja befejezni. 1948. májusában elhurcolták a Szovjetunióba, ahol nyolc évet raboskodott.

Miért vitték el?

– Ezt a mai napig nem tudni biztosan. Abban az időben azonban a megfélemlítés céljából is vittek el embereket a társadalom minden rétegéből, függetlenül attól, hogy követtek-e el bűnt a Szovjetunióval szemben. Hegyi Imre 1956-ban amnesztiával szabadult. Akkor sokak mentek el az országból olyanok, akiket sérelem ért. Ő azonban maradt, és 1958-ra befejezte felsőfokú tanulmányait. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett néprajz-muzeológus diplomát.

Feleségével, idős szüleivel, fivérével és annak nejével
Fotó: Archív

Harminchét évesen tehát végre pályakezdő lehetett…

– A néprajzi múzeumban helyezkedett el, de csak két évet dolgozott ott, 1960-ban távoznia kellett, mert politikailag megbízhatatlan személynek minősült. Ezért két évig segédmunkásként kereste a kenyerét. 1962-ben vették vissza. Több mint két évtizedig volt a néprajzi múzeum munkatársa. Nyugdíjazása előtt pedig pár évig Sopronban, a Központi Bányászati Múzeumban dolgozott. Fő műve „A népi erdőkiélés történeti formái” című könyv, amely „Az Észak-keleti Bakony erdőgazdálkodása az utóbbi 200 évben” alcímet viseli. A korabeli népéletről ad átfogó képet, megkerülhetetlen néprajzi munka.

Rehabilitálták-e valaha? Munkássága megkapta-e később a kellő elismerést?

– 1991-ben, halálának évében rehabilitálták a szovjetunióbeli meghurcoltatása miatt. A tudományos életben ismert személyiségnek számított, de saját környezetében nemigen értékelték.

A néprajztudós táblája az emlékparkban áll
Fotó: Archív

Ezen a helyzeten változtatott az ön nevéhez kötődő Hegyi Imre emlékpark létrehozása…

– 2011-ben volt Hegyi Imre születésének 90., házasságkötésének 50., halálának 20. évfordulója. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy annak az embernek, aki – a korabeli szóval – az erdőkiélés, azaz hasznosítás népi formáit tanulmányozta, az erdő jelentené a legstílusosabb, legméltóbb emlékhelyet. A Bakonycsernye határában, egy tisztáson található Hegyi Imre emlékparkot magánszemélyek, magánerőből, magánterületen hozták létre. Az emlékpark azon túl, hogy emléket állít a néprajztudósnak, az ismeretterjesztést és a turizmust is szolgálja. A Fejér Megyei Természetbarát Szövetséggel minden évben szervezünk innen – mégpedig több távon – teljesítménytúrákat. A létrehozásához és fenntartásához nyújtott segítséget ezúton is mindenkinek köszönjük.

A felvétel Hegyi Imréről az orosz fronton készült
Fotó: Archív

Mit üzen a ma emberének Hegyi Imre élete, munkássága?

– Könyve, amely bemutatja küzdelmes életüket, megtanít megbecsülni elődeinket. Példájukon keresztül int a természet megbecsülésére, szeretetére. De Hegyi Imre nemcsak tudományos munkásságával, de emberi tartásával is kitűnik. Nem tudták megtörni a sorozatos megpróbáltatások, sérelmek, mellőzések, s azoktól el tudott tekinteni, azokon fölül tudott emelkedni a néprajzi műveiben. Márpedig ez is felér egy hőstettel! Lukács László, a fehérvári néprajzprofesszor írja egy helyütt Hegyi Imréről: „gerince, járása a sok megpróbáltatás, a frontszolgálat és Gulag pokla ellenére is mindvégig egyenes maradt. Még nyugdíjasként is olyan egyenesen, emelt fővel, csoszogás nélkül járt, olyan gyorsan és sarkosan fordult, ahogy azt a régi alaki szabályzatok előírták…”

Simek István nagy tisztelője a tudósnak
Fotó: Hrubos Zsolt

Lesz-e egyszer szobra Hegyi Imrének?

– A szülőfalujában megérdemelne egy szobrot. De talán ennél is fontosabb lenne megjelentetni az említett fő művét, amelyet 1978 óta nem adtak ki újból. Az emlékparki megemlékezések most szünetelnek, a park létrehozásának 10. évfordulója alkalmával, 2021-ben tervezünk ismét méltó ünnepséget tartani a szomszédos települések és a természetjárók képviselőivel közösen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!