valóra váltotta terveit

2018.11.18. 11:30

Hűség a volánhoz, hűség a feleséghez – Baross Gábor-díjjal tüntették ki Tóth Istvánt

Tóth István negyven éve házas, nagy rajongója a rockzenének, és a fehérvári hokisok minden hazai meccsén ott ül a lelátón. Kitüntetése alkalmával beszélgettünk vele.

B. Kiss László

Tóth István. Pályakezdőként az íróasztal helyett a javítóműhelyt választotta

Fotó: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap

Baross Gábor-díjjal tüntették ki Tóth Istvánt, a KNYKK általános vezérigazgató-helyettesét, a jogelőd Alba Volán vezérigazgatóját. A díjat a közlekedésért felelős innovációs miniszter adományozza, s a Volán-szakmából egyedüliként vehette át a fehérvári vállalatvezető.

Első és egyetlen munkahelye a Volán.

– 1978 júniusában vettem át a közlekedésmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Rá két hétre megházasodtam. Majd egy hónap múlva a feleségemmel együtt leköltöztünk Budapestről Fehérvárra. Augusztus elsejével pedig munkába álltam az akkor 14-es számúnak nevezett Volán-vállalatnál.

Milyen munkakört kapott pályakezdőként?

– A főmérnök az egyik irodában mutatott egy íróasztalt azzal, hogy ott fogok dolgozni. Ám én – mindenki meglepetésére – közöltem: a műszaki javító bázison szeretnék dolgozni. Elméleti tudással felvérteztek az egyetemen, de én gyakorlati tudást is szeretnék szerezni. Ez életem egyik legjobb döntése volt. A gyakorlati ismeretek megszerzésén túl ugyanis kifejlődött bennem a dolgozók iránti empátia. Képessé váltam arra, hogy átérezzem a problémáikat. Ennek a képességnek később, amikor a vállalat első számú vezetője lettem, nagy hasznát láttam.

Milyen körülmények között dolgoztak a szerelők?

– Akkor még teherautóink is voltak. A szerelők sokszor a szabad ég alatt javították a billenős kocsikat. 1986–87 telén, a mínusz 20 fokban előfordult, hogy amikor a szerelő aláfeküdt a teherautónak, a villáskulcs a mikádójához fagyott.

Miként folytatódott a pályája?

– 1989-ben kineveztek műszaki igazgatónak. 1991-ben lettem a fehérvári üzemigazgatóság vezetője. Itt, ha „kicsiben” is, de a buszozással kapcsolatos valamennyi tevékenység alám tartozott. Így jó alkalmam nyílt olyan értékes ismeretekre szert tenni, amit vezérigazgatóként később ugyancsak jól tudtam hasznosítani.

1996-ban lapunk Fiatalít az ÁPV Rt. címmel adta hírül, hogy az Alba Volán első számú vezetőjévé nevezték ki.

– Tizenhárman nyújtottunk be pályázatot, de én voltam az egyedüli belsős, volános pályázó. Ez jól mutatja, milyen állapotok uralkodtak a cégnél. Más a kollégák közül nem akart, nem mert pályázni.

Milyen célokat fogalmazott meg akkor?

– A kor követelményeinek megfelelő közlekedési vállalat fölépítését határoztam el. Olyat, amely szolgáltató jellegű, de vállalkozó szellemű. Ez a célkitűzés akkor az újdonság erejével hatott.

Miként sikerült valóra váltani a terveit?

– Az Alba Volán, amely a 24 Volán-vállalat mezőnyének az alsó harmadában foglalt helyet, a kétezres évekre „feljött” az első négy-öt közé. A műszaki és a közgazdasági mutatók és a bérek tekintetében is. Az ars poeticám részét alkotta az is, hogy nem lehet sikeres egy vállalat, ha nem elégedettek a dolgozók. Kezdettől törekedtem a bérek rendezésére, a munkakörülmények javítására. Ennek jegyében újítottuk fel a 250 munkavállalót kiszolgáló szociális létesítményt. A javítócsarnok teljes felújításon esett át. Ezt követően már meg lehetett követelni, hogy a műszak végeztével csillogjon minden, noha itt olajos munka zajlott.

Tóth István. Pályakezdőként az íróasztal helyett a javítóműhelyt választotta
Fotó: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap

Az eredményeket díjakkal is elismerték.

– A megyei és a regionális minőségi díjat is elnyertük. 2006-ban a nemzeti minőség díj pályázaton második helyezettek lettünk. Mások külső tanácsadókkal íratták ezeket a pályázatokat. Mi magunk készítettük el a százoldalas anyagot, mondván: a saját munkánkat magunk ismerjük a legjobban. Erre külön is büszke is vagyok.

Az Alba Volán az innovációban is élen járt.

– Valóban, több olyan fejlesztést, újítást is bevezettünk, amivel úttörőnek bizonyultunk a szakmában. Ilyen volt 2006 és 2013 között a chipkártyás bérletrendszer, amelyet a helyközi járatainkon vezettünk be. 2008-ban 20 ezer ilyen bérlet volt forgalomban. Különösen a diákok körében volt népszerű. A dologgal azonban egyedül maradtunk az országban, szigetszerűen pedig nem lehetett csinálni. 2007 és 2013 között tucatnyi, cseppfolyós gázzal üzemelő autóbuszt üzemeltettünk. Ezek a legmagasabb fokú szmogriadó esetén is közlekedhettek volna. Akkor, amikor az autóknak le kell állniuk. Szerencsére azonban Fehérváron nem következett be ilyen helyzet. A 2007 nyarán átadott buszpályaudvarral másfél évtizedes álom teljesült. Az európai színvonalú, 1,3 milliárdos létesítmény a várossal közös beruházásunk volt.

Az Alba Volán neve szorosan összeforrott a sporttal.

– Mint az egyesület elnöke büszke vagyok arra, hogy Vörös Zsuzsa öttusázó, a megyeszékhely egyetlen olimpiai bajnoka a mi sportegyesületünkhöz kötődik ma is. A hokicsapatunk pedig a magyar jégkorongsport zászlóshajója. Azzal egyébként, hogy támogattam az Alba Volán SC mind sikeresebb működését, nemegyszer a vezérigazgatói székemet tettem kockára…

Az Alba Volán jogutódja a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ.

– 2012-ben kezdődött a Komárom megyei Vértes Volán és az Alba Volán egyesítése. 2015 januárjától működik a KNYKK tatabányai székhellyel. Fájlaljuk, hogy az új elnevezésből kikerült a közismert, jól bejáratott Volán elnevezés.

A beszélgetés végén Tóth István köszönetét fejezte ki a családjának, illetve minden volános kollégájának, akik az elmúlt negyven év során támogatták a munkájában.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!