lóerő

2018.11.25. 11:00

Telefonhírmondótól a tucc-tuccig

Alig akad ma olyan autó az utakon, amelyikben ne lenne CD-s rádió és legalább két hangszóró. A kezdetek kezdetén még híreket közlő hangos újság volt, ma zene és információdömping, mindez menet közben.

Palocsai Jenő

Fél évszázad alatt jutott el az autóhifi a kazettától, a napjainkban mindenki által ismert és használt érintőképernyős okos-felületig, ahol zenék tömkelegét érhetjük el azonnal Fotó: Unsplash

Teljesen természetesnek vesszük, hogy sztereóban hallgatunk zenét, amit néha a készülékünk elhallgattat. Hol azért, mert a hifivel egybeépített GPS alapú navigációs rendszer Mohabá hangja utasít minket, hogy merre menjünk, hol azért, mert a memorizált csatornák egyikén közlekedési híreket mondanak. A kikapcsolható funkció a hírblokk végén visszaadja nekünk kedvenceinket, egészen a következő Útinform bejelentkezésig. Ahogy elfordul a gyújtáskapcsolóban a kulcs, azonnal kapcsolódik az audiorendszer a telefonunkra, tabletünkre, legyen az a zsebünkben, a táskánkban vagy a raktér mélyén. Kínai lány mondja fel ékes angolsággal, hogy a csatlakozás folyamatban van, illetve, hogy sikeresen megtörtént, és abban a pillanatban éppen onnan folytatódik a zene vagy a hangoskönyv, ahol legutóbb abbahagytuk.

Nálunk a Philips indította útjára a kazettákat

 

A CD-lemezek­hez szükséges nyílás és a lejátszáshoz elengedhetetlen lé­zerkütyü még most is benne van a kocsikban, de már egyre kevesebben használják. Van pár kitartó és rendkívül becsülendő autós, aki még megveszi a kedvelt banda lemezét, támogatva ezzel a zenekart és persze valahol saját magát is, hiszen jobb, szebb és tisztább a „műsoros” lemez hanganyaga, mint a letöltött változatoké. A következő kategóriába azok tartoznak, akik tudatos vásárlók és igényes autósok. Ők kizárólag a saját tulajdonban lévő gyári lemezeket másolják le, hogy a nagy becsben tartott eredeti ne sérüljön a kocsiban. Az emberek jelentős része azonban korlátlanul, néha gátlástalanul tölti le egyik albumot a másik után a különféle megosztó oldalakról. Az mp3 világa ez, ahol egy akkora kártyán van több ezer zene, mely kisebb mint a kisujjunkon a köröm. Ez egy tömörített fájl, sok elfér belőle, cserébe viszont nem túl jó minőségben.

Akinek nincs okos eszköze, sem a korábban említettek, se óra, karkötő satöbbi, azoknak sem kell kimaradni az mp3-birodalomból. Számukra ott van megoldásnak a „bagóért” megvásárolható, három dekás saját rádióállomás. Ezekbe a transzmitterekbe aztán könnyű memóriakártyát vagy pendrájvot tenni, és már dübörög is a tucc-tucc muzsika. Az egyre fejlettebb erősítők, illetve a hangszín-szabályzók szétdarabolják a hangokat, hogy külön-külön érje el a magas és a mély hang az ember agyát, autón belül és az utcán egyaránt.

Fél évszázad alatt jutott el az autóhifi a kazettától, a napjainkban mindenki által ismert és használt érintőképernyős okos-felületig, ahol zenék tömkelegét érhetjük el azonnal
Fotó: Unsplash

 

Hol vannak azok az USA-ban történt első, bőrönd méretű próbálkozások, melyek maholnap ünneplik századik születésnapjukat? Elsőként a Chevrolet kínálatában jelent meg rendelhető autórádió, 1922-­ben, a Westinghouse. Már akkor sem örvendett osztatlan népszerűségnek a vezetés közbeni rádiózás, úgy tartották, hogy elvonja a figyelmet a vezetéstől. Ami persze igaz is, hiszen állítani, kapcsolgatni idő, mégis pár pillanat ahhoz képest, hogy most kisregényt írunk, vagy saját magunkat filmezzük vezetés közben.

Az első univerzális változat az Automotive 3002-es modell volt 1929-ben, amit csak egy évvel követett a Galvin testvérek nagy menetelése, így született meg az első Motorola rádió.

Fél évszázad alatt jutott el az autóhifi a kazettától, a napjainkban mindenki által ismert és használt érintőképernyős okos-felületig, ahol zenék tömkelegét érhetjük el azonnal
Fotó: Unsplash

 

Európa rádiócsendjét a Blau­punkt AS-5-ös modellje törte meg 1932-ben. A II. világháború után a Blaupunkt már AM/FM rádiókat is készített. Az 1953-as Mexico már au­tomata állomáskeresővel ren­delkezett. A Chryslernek köszönhetően 1955-ben már 45 perces bakelit lemezeket is lehetett hallgatni a „Music on Demand” rendszeren, és tíz évet kellett várni a végtelenített mágnesszalagos őskazettákra.

Az autóhifi-erősítők atyjai

Nálunk a Philips indította hosszú és sikeres útjára a kazettákat 1962-ben, és így került akkor sok autóba rádiós magnó, de a hang továbbra is mono volt, csak az 1969-es Becker-féle Europa modell tudott sztereóban adni hangot a kocsiban.

Az első komoly hangtechnikával szerelt autó egy ’69-es VW Bogár volt, melybe az 1974-ben alapított Audiomobile Inc. épített 1 kilowatt hangot. Személy szerint Rich Coe, Paul Stary és Jim Fosgate alkották meg. Ők az autóhifi-erősítők atyjai.

Aztán 1982-ben a Philips megalkotta a Compact Disc-et, 1985-ben hozta a Becker az első CD-s rádiót, melyben először az ABBA együttes The Visitors albumát hallgathatta, akinek volt erre pénze.

Mindez már a múlt, egytől egyig múzeumba való, mert a fejlődés megállíthatatlan, sajnos vagy szerencsére.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!