Motorosok Fekete Sas módra – Az idei találkozó is elmarad Polgárdiban

A Fekete Sas motorosnemzetség talán az eddigi legnagyobb veterán- és motoros börzéjét rendezte a hétvégén Polgárdiban. Egy-egy baráti klub testületileg is tiszteletét tette: köztük a pusztavámiak, a tatabányaiak, az abdaiak. De jöttek a népek széles e világról mindenhonnan. Több százan! Több ezren?

– Ki voltunk már éhezve! – jegyzi meg az egyik gépész úr.

A helyiek 1990 augusztusában alakultak meg, kezdetben a túrázások és a közös részvétel a motorostalálkozókon jelentettek élményt a számukra. Az első „fecskét” Polgárdiban egy 1991-ben tető alá hozott motorkiállítás jelentette. A klub 1993-ban felvette a Fekete Sas nevet – idézzük fel hamarjában Polácska Marcsival (van, aki e nevet motoros körökben ne ismerné?) a múltat, térünk ki a jelenre, és álmodozunk a jövőről. Aztán csatlakozik hozzánk „férjuram”, Horváth Péter és az idén éppen 77 éves Fekete Sanyi bá.

Vigyázz, kész, igazodj! – a vezényszavak akár így is hangozhattak az első „igazi” polgárdi motorostalálkozón 1994-ben, az őshelyszínen, a volt orosz laktanya egykori alakulóterén. Az össz­lé­lek­szám ekkor még 400 fő körül mozgott. Aztán beindult a mandula (á la Republic)! Az ezres lélektani határt 1997-ben haladták meg, a 2 ezrest rá két évre, az 5 ezrest 2004-ben, a 7 ezrest meg 2007-ben. Ez volt a hőskor!

Vasak, rock és buli! – bökte ki egyszer futólag Marcsi az egyik, már-már a múlt ködébe vesző júliusi találkozón, és azóta a Hírlap krónikásaként újra és újra idézem ezt az alapmondatot (még épp hogy csak nem védettem le).

Tizenegy éve a motorosok faragott szobrot állíttattak Szent Kristóf, az utazók védőszentje előtt tisztelegve a körforgalomnál lévő benzinkútnál. A mementót Barta Tibor atya szentelte fel, a felvonuláson vagy 900 motoros vett részt.

A csapat 2013 áprilisa óta a Fekete Sas motorosnemzetség nevet viseli, úgy mondják, világszemléletük szerint elsősorban magyarok s másodsorban motorosok.

A polgárdi találkozókra határon túlról is folyvást érkeztek, érkeznek a motorosok. Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia, Macedónia, Németország, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovákia – a lista illusztris.

Ahogy egyik évben írtam: A gépész urak motorblokkot hangolnak, a harci szekér elé vad lóerőket fognak, a szép lányok rúdtánccal és sztriptízzel varázsolnak, elstartol a legendás-pikáns szénatúrás, ezerrel szól a rock. Az éjbe nyúló koncerteken a húrok közé csap a Lord, a P. Mobil, a Pokolgép, a Blues Company! A motoros felvonulás mindent visz. Benzingőz, sörök, haverok és szegecsek. „Nem törünk meg” – idézi Hemingwayt némileg módosítva sztoikus nyugalommal a pultot támasztó őszülő, bőrmellényes fazon…

A motorosok jó viszonyt ápolnak a Kútfejek című filmből is ismert benzinkút tulajdonosával: a nemzetközi motorostalálkozó először 2018-ban már a körforgalom környéki tágas tercián zúzott a város határában. Rá egy évre is ott randevúztak a népek. Élő Jóska fotográfus – talpig feketében és bőrmellényben – még hamisítatlan füles motorossapkáját és retró motorosszemüvegét is magával hozta.

– A járványhelyzet miatt sajnos a múlt évi és az idei találkozó is kimaradt, kimarad – panaszolja fel Polácska Marcsi búcsúzásképpen. – De már most készülünk 2022-re: az lesz a 24. Fekete Sas-parti!

– És ne feledkezzünk meg az őszi veterán- és motoros börzénkről sem – teszi hozzá Fekete Sanyi bá. – A P20-as találkozót is tető alá hozzuk!